Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-30 / 24. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.165/192«. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szára. — Teleícmszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. UVÎ. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS SZERDA Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente S40 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több JANUÁR 3 0, Az iparosokról begyökerezett vélemény, hogy nagyob- bára csöndes emberek, szorgalmasan végzik a munkájukat, megfontoltan és élénk vitákkal intézik a közügyeiket, elé­vültén elszórakoznak, ha van módjuk reá, vendéglők asztalánál, ők a nyárs­polgár java s faluhelyeken a nép és középosztály acél csattja. Változik a vi­lág? Mert a kolozsvári iparosok vasár­nap ugyancsak rácáfoltak erre a régi hitre és váratlanul balgaságnak mutat­lak be. Igaz ismét, hogy nem valameny- nyien. Csak a túlzó nemzetiség divatos gőzétől kótyagos kisebb ellenzéki ré­szük. Ez megszállotta idő előtt a köz­gyűlés termét, szinte ostromállapotba helyezte az óvárt és akadályozta még az érdektelen közönség járás-kelését is. Sőt egy-egy helyt dulakodott a karhatalom­mal, a közgyűlés termében pedig min­den komoly tárgyalást megakadályo­zott. A feloszlatás rut eszközéhez kellett folyamodni, ami elég szégyen és hiába­való izgalom. Mindez azóta van és az­ért történik, amiért az Ipartestület más­félévtizeden keresztül bölcs középszer­rel egyezményt létesített a kisebbszámu többségből és a nagyobb számban ki­sebbségi népekből eredt iparos tagjai között. Azóta és azért van, amióta és amiért a mérsékelt szellemű román el­nök útjában van a népbolonditásra könnyen hajló s a nemzeti gyülölségek- iől most túlfűtött levegőben üres buzgó- ságtól égőknek. Szálka szemükben, hogy mindezideig nyugalom honolt itt, a ténylegesség és a valóság érdeke kiegye­zett és a mai nehéz viszonyokban az áhított békét egyedül biztositó közös ne­vezőt lelt meg. A többség átengedte a vezetést a többségi nép képviseletének s megelégedett a kisebbségek részére any- nyival, amennyi a mmgodt munkál és az igazságos érdeket biztosíthatja: elv­nek és ténynek megadja a magáét. így minden iparos nyugodtan dolgozhatott műhelyében, bizhatott benne, hogy szellemi és anyagi érdekeit minden vo­nalon megvédelmezik. Elvégre nem az élezett politika dönt a munka és meg­élhetés dolgában, hanem az élet lehető­leg nyugodtabb és legbiztonságosabb 1 olydogálása. Iparos hivatás, hogy jó munka lehessen s nyugodt megélhetés vidítsa. Nem pedig, hogy a maga külön szakvilágában politikai szempontok fe­szítsenek. Eddig az iparos, ez az igazi hivatása és érdeke az ipartestületben és az ipartestületen át érvényesült. Az ipartestület eddigi vezetősége és eddigi szelleme az egyre nehezbedő poli­tikai és gazdasági viszonyok között szó­val kielégítő módon betöltötte hivatását. Most jön egy felelőtlen, egy fölizgatott, egy felforgató töredék, s meg akarja zavarni saját testületé valóságos és ko­moly lehetőségeit, ezzel felforgatni az iparostársadalom nyugalmát, megnehe­zíteni a sokoldalú válságban szellemi és anyagi érdekeinek lehető legjobb kielé­gítését. Mert hogy lehet ez? Miért ha­talmas egy töredék? Ki, miért hunyász- kodik meg előtte. Nyilvánvaló, ilyen túl­zások ellen bátran és határozottan össze beli fogni az iparostársadalom minden értékes elemének s a politikai hatalom kötelessége biztosítana minden lehetősé­get, hogy az iparos erő szabad játéka gátlás nélkül érvényesüljön. Véget kell vetni a szélsőségek beáramlásának min­den olyan helyre, melyet a politikától mentesíteni tartozunk igazi célja érde­kében. Elvégre a dolgozni akaró és a Kólónál iciiiiiicscl akafláitoztiik oz orosz Oféves terv rcgrcnajtosál oeheitászsegéí hantfozlatta cs naggardngn hálónál íelhésiiilésrii számon ie Glotov a pánorosz szoviel-nalo kongresszusán PARIS. (Az Ellenzék távirata ..isi la­pok részletes tudósítást közölnek Moszkvából a szovjet-unió pár nap előtt összeült hetedik pánorosz kongresszusának tanácskozásairól. A kongresszus érdemi tárgyalásai tegnap in­dultak meg Kalinin elnöki megnyitójával, melyben Szovjetoroszország belső helyzetét vázolta. Utána Molotov, a népbiztosok taná­csának elnöke tartott beszédet és a beszéd során kiterjeszkedett Szovjetoroszország kül­politikai helyzetére is. Vannak hatalmak — mondta Molotov —, melyek határozottan há­borús politikát folytatnak, nyilvánvaló céljuk az, hogy háborút idézzenek elő. Ezzel a ki­jelentéssel Molotov Japánra célzott, de hozzá­tette, hogy nemcsak Ázsiában, hanem Euró­pában is vannak ilyen hatalmak. Ezután sor­ra beszámolt Szovjetoroszországnak az egyes országokkal való viszonyáról és fölemlitette, j hogy bizonyos kérdésekben szorosabb kap­csolatok jöttek léire Szovjetoroszország és más országok között. Szovjetoroszország — folytatta Molotov — határozottan békcpoliti- kát követ úgy Európában, mint a távolkele­ten. Nem hagyja magát provokálni, de nem is tűri az indokolatlan visszaszorítást. Minden intézkedés megtörtént arra, hogy Szovjet­oroszország szükség esetén katonailag is meg­állja helyét. Ahol szükség volt rá, nagyará­nyú erődítés-sorozatokat építettek és a had­sereg erejét több ponton megnégyszerezték. Az ötéves terv kivitele is azért nem sikerült teljességében, mert bizonyos erőket a terv i kiviteléből el kellett vonni a katonai fölké­szültség bevégzése számára. Molotov ezután ismertette a távolkeleti vörtis hadsereg föl - fegyverkezéséről szóló adatokat és kijelentet­te, hogy ez a hadsereg készen áll minden le­hetőségre, készen áll, hogy minden lehető tá­madást visszaverjen. A német—orosz viszony­ról való beszámolójában Molotov megállapí­totta, hogy Szovjetoroszország békében akar élni Németországgal. Az orosz nép tisztele­tet érez a német nép iránt, melyet a jelen­kor egyik legnagyobb népének tart. Goring lengyelországi iárgyolásairól csak iiap©li múlva leliei tisztaképet kapni Bialovicéfii megkezdődött a ©oliiikai vadászai VARSÓ. (Az Ellenzék távirata.) A lengyel politikai élet érdeklődését teljesen Göring porosz miniszterelnök látogatása köti le, amelynek külpolitikai jelentőségéről egyhan­gúan meg vannak győződve, bár a kormány­párt és az ellenzék különbözőképen ítéli ezt meg. A hatóságok szigorú rendszabályokat léptettek életbe úgy Varsóban, mint a bialo- vicei erdővidék környékén Gőring védelmére. A vadászat Bialovicében megindult és Gőring az első napon egy hiuzt lőtt. A bialovicei kastélyban folytatott tárgyalásokról természe­tesen a legnagyobb titoktartást őrzik meg. A hivatalos sajtó továbbra is szigorúan kitart amellett az álláspont mellett, hogy a porosz miniszterelnök látogatását magánlátogatásnak kell tekinteni. A kormánypárti lapok meleg hangon írnak a látogatásról, de egyelőre tar­tózkodnak a messzemenő következtetésektől. Az ellenzéki lapok közül viszont több táma­dást intéz Gőring látogatása ellen és egyik ellenzéki lapot, a Kurjer Codzuenny-1 tegnap el is kobozták. A sajtó nagy többsége azon­ban fönntartás nélküli rokonszenwel ir a po­rosz miniszterelnök látogatásáról és megál­lapítja, hogy a Németországgal való kibékü­lés első éve határozottan hasznos volt Len­gyelországra. PARIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó nagy figyelemmel kiséri Gőring lengyel- országi útját. A bialovicei tárgyalások ered­ményéről azonban egyelőre semmi biztosat nem tud mondani. Csak azt Állapitják meg egyhangúan, hogy Franciaország és Lengyel- ország között ugv látszik, végleges a szakítás. A félhivatalos Petit Párisién azt Írja, hogy Gőring látogatása ügyében csak napok múlva lehet majd tisztán látni. De jellemző szerinte a moszkvai hir, hogy az oroszok szerint a német külpolitika a Varsóhoz közeledés óta határozottan és erősen oroszellenes irányban fejlődik. £üi!!fl i KUlClKatSl €ft€!t@gü§lg címereset várta a l«i#n társsaié*©»! LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol sajtó külpolitikai érdeklődése a Flandin fran­cia miniszterelnök és Laval külügyminisz­ter látogatásával a hét végén kezdődő fran­cia—angol tárgyalásra összpontosul. Londoni lapok hangoztatják, hogy Anglia meg akarja találni a módját a nemzetközi fegyverkezési egyenjogúság megvalósításának és ezen az utón vissza akarja vinni Németországot a----- ■■CKM—UIIW Népszövetségbe. A franciák ezzel az állás­ponttal szemben meglehetősen tartózkodóak és azt hangoztatják, hogy a londoni látogatá­son nem hoznak végleges döntéseket, csak a további tárgyalásokat bevezető eszmecserére szorítkoznak. Laval külügyminiszter tegnap is tárgyalt Clark párisi angol nagykövettel erről a kérdésről. A Daily Express jelenti, hogy Lord Allan of Hurtwood, aki politikai bőrökben ’[erjedt vélemény szerint MacDonald miniszterelnök megbízásából tárgyalt Berlinben, beszélt Hit­lerrel, Neurath-tal, Gőring-el és Hess-el. A lord Berlinben szerzett benyomásairól kije­lentette a lap tudósítójának, hogy Németor­szág föléledt nemzeti büszkeségével számítani kell és nem lehet vele többé egyszerűen ugv bánni, ahogy legyőzöttel szokás. Ha Németor­szág nem kapja meg a fegyverkezési egyen­jogúságot, akkor egyszerűen tovább sem tö­rődik a versaillesi szerződés korlátozásaival és teljes erejével folytatja a fegyverkezést. Ennek az állapotnak csak méltányos meg­egyezés vethet véget. Az alsóház tegnapi ülésén Sir John Simon külügyminiszter válaszolt a jugoszláv—ma­gyar viszály ügyében hozzá intézett kérdés­re. Elmondta, hogy Magyarország a legutób­bi népszövetségi tanácson bejelentette azo­kat az intézkedéseket, melyeket az 1934 de­cember 10-iki határozat értelmében meg­tett. Eden főpecsétőr, az ügy előadója ezzel kapcsolatban olyan kérelemmel nyújtotta be a magyar emlékiratot a népszövetségi tanács elé, hogy azok, akiknek az emlékirat ügyé­ben valamilyen indítványuk van, Írásban terjesszék ezt az indítványt a tanács elé. Ezután a jugoszláviai tömeges kiutasítások­kal kapcsolatban válaszolt és elmondta, hogy a jugoszláv kormány ígérete szerint az ottani magyarokat nem fogja többé ilyen bántalom érni és a kiutasítások megszűn­nek. A jugoszláv kormány — mondta Sir John Simon — foglalkozik azzal a gondolat­tal is, hogy a kiutasított magyarok egy ré­szét visszaengedi az országba. Nwelevanhai embert öltek megegw vérei titráik torán LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sanghai- ból jelentik: A Împingi szénbányában tömeg- sztrájkba lépett munkások és a kyrhataloai között véres összeütközések voltak, amelyek­nek során 86 személy golyótól találva életét vesztette s több mint hatvanon súlyosan meg­sebesültek. A zavargást katonai megerősíté­sek latbavetésével sikerült leverni. Több mint ötszáz munkást letartóztattak. .......................................... higgadtan egymással megférő iparos elemek adják ennek az osztálynak az igazi értékes részét, ők felelnek meg a polgári kötelességeknek leginkább s szolgáltatják áz iparos közélet számára is az anyagi és erkölcsi eszközöket Épp azért, ha ők vannak többségben, az ő többségi akaratuknak illik érvényesülni, ami különben politikai, társadalmi, gazdasági szempontból is a lehető leg­jobb megoldás. Reméljük, hogy ezúttal is érvénye lesz a bibliai mondásnak: 1 ..Jaj azoknak, akik botrányt okoznak.'* És reméljük, hogy az iparos-társada­lom józan többsége megakadályozza, hogy újabb vasárnap éppen ugv rútra torzuljon, mint az elmúlt volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom