Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-27 / 22. szám
193B január 27. B LLBHZéK 9 12. közlemény Jhd£7o& REGÉNK! £UfuxLa Bridzsszfárolí negáizsé&cn Culbertson karrierje — Földi Mihály érdekes nyilatkozata a bridzskirállya! való találkozásáról — A bridzs törté= nete __ Amatőrök és professzionisták a bridzs birodalmában — Az Egyesült-Államokban négymillió ember bridzsel... (Copyright by Jób Paál. Utánnyomás tilos.) A bridzs koronázatlan ki rá y a, Ely Culbertson, ha európai utján megszáll az előkelő és méregdrága luxushotelben, a bejelentőlap fögbikozási rovatába azt Írja: „bridge-cham- j pion.“ Erről valahogyan a régi Steinhardt-muk- tónak egy bohózata jut eszembe, ahol a Spitz Kóbi, amikor hajnalban beléje köt egy részeg dzsentri és a „kártyáját" kéri, a — tök felsőt nyújtja át. Cagliostro, a tizennyolcadik századnak ez a nagy kártya-zsenije — nincsenek írott bizonyítékok róla, hogy»' korrigálni akarta volna a szerencséjét, ámbátor ez is lehetséges — sohasem nevezte magát „kár- tyakirály“-naik. És Saftaer Jóska se nyomtatta a névjegyére — pedig Biharországfoan ő volt a legjobb alsós-játékos — hogy: „az alsós és kaláber fejedelme." Amit nem tehettek meg ők, azt Ely Culbertson nyugodtan megteheti. Goethe, vagy Anatole Francot, Petőfi .Sándort, vagy Ibsent sohasem nyomtatták ki annyi példányban, mint Culbertson lures Kék, vagy Vörös Könyvét és beavatottak a bridzskirály vagyonát másfélmillió dollárra, évi jövedelmét pedig kétszázezer dollárra becsülik. Állandóan két titkárra]' jár, cikkeit szindikátusok árusítják a világnak mind az öt részében, odahaza bridzs-akadémiát tart fenn és azoknak a diplomáknak, amiket ő ir alá, legalább olyan értékük van a bridzs birodalmában, mint Rockefeller csekkjeinek a bankokban. Newyork legelőkelőbb részén, a Nether- j land Plaza-n fejedelmi palotában lakik, lap- ’ ja: a Bridge World Magazine kétszázezer példányban jelenik meg és a Kék Könyvből — karrierjét ennek köszönheti —• két év alatt hétszázezer példánynál! többet adtak el. Hatalmas vál lakta nemcsak árusítja, hanem gyártja is a bridzs összes kellékeit: az asztalt, székeket, blokkokat, ceruzákat, sőt most helyezte üzembe uj kártyagyárát is. Mi a szisztémája? Egy angol játékos — amikor a Cuibertson- rendszer még uj vök — így jellemezte azt: — A sipisták világában „cündolás**- nak hívják azt, amikor az egyik hamis játékos előre megbeszélt titkos szavakkal cinkosának tudomására hozza a kezében tartott kártyák színét és értékét. Culbertson törvényt csinált arra, hogyan lehet elárulni a kártyákat, amiket nem láthat a partner. Ha egy „jó bridzs-játékos" szigorúan betartja a Culbertson-rend- szer törvénykönyvének mind a 211 paragrafusát — ezeknek száma a Vörös Könyv megjelenése óta 283-ra emelkedett —- ez annyit jelent, mintha kezében megfordította volna a kártyákat és szemtől-szembe mutatta volna meg a vitavijának a kör ászt, treff királyt, pikk dámát, vagy hogy „síkén“ kár óban. Ne értsenek félre, én1 korántsem akarom se lebecsül (ni, se kritizálni a bridzs királyt, vagy tanításait. Egyetlen írásomban se kívánom magamra ölteni a purifikátor hálátllan jelmezét, annál kevésbé, mert tisztában vagyok azzal a bridzsőrülettel, amely úrrá lett az egész világon. Ismerem és — játszom! — Gilbert- j son szabályait, nem tagadhatom azonban meg, : hogy az angolnak igaza van és meg is ttudom érteni miért nem játszanak Angliában még mindig Culbertson módszere szerint bridzset... Angol szülőktől az orosz Kaukázusban született a bridzs fejedelme, szerény viszonyok között élt Amerikában, ahol nem tartozik a ritkaságok közé a máról hol'bapra való fejtörés, Amikor elfogta a világot a birdzs-láz — ezt a divatot Amerikától kapta Európa! — Ely Cubertson cikkeket kezdett írni. Ö volt az első, aki tudományos alapon foglalkozott a bridzsel. Az amerikaiakat megtanította bridzsezni. Hatalmas sikere támadt. És értett is hozzá, hogyan liehet kamatoztatni, anyagilag kihasználni ezt a sikert. Hozzáértők szerint ennek ismerője azonban inkább a felesége volt,.. A’ Vhy st, vagy-is Csitt játék, mellynek Módját, Törvényeit, és Rend- S2ai)ásií rész szerént a* külföldi Írók után, rész szerént a' tulajdon tapasztalásából irta Öszve egy Hazafi. ■ I - i itíi — Po'son.ö a n% Wéber Simon péfer és Fiánakbeíüivel. í S £ 1924-BEN MEGJELENT MAGYAR KÖNYV A BRIDGE ELŐDJÉRŐL. Nálunk e pillanatban egyetlen ember él csak, aki Ely Culbertsont személyesen ismeri: Földi Mihály, a kitűnő író. Vendége volt a bridge-championnak newyorki palotájában és látogatásáról ezt vök szives nekem elmesélni: — Rám a legjobb benyomást tette Mister Culbertson, akit én korunk egyik legjellegzetesebb és legérdekesebb emberének tartok. Elmesélte nekem, hogy fiatalságában filozófiával foglalkozott és legkedvesebb témája Spinoza volt. Elmés, okos és tartalmas ember. Két bűbájos gyermeke von, ezeket saját — egészen speciális — nevelési szisztémája szerint neveli. Valóban fejedelmi appartementben lakik, az elképzelhető legnagyobb pompában. Lakásától pár percnyire van egy palota, ahol akadémiájának előadásait tartják és ahol egy egészen excluziv társaság játszik. Morgan, Rockefeller, Schvab tartoznak ehhez a társasághoz. Cikkei naponta az újságok százaiban je ennek meg, a felesége is ir cikkeket és Amerikában nem találnak semmi különöset abban, hogy az asszony cikkeit — a konkurrens lapszindikátus hozza forgalomba. Culbertson állítása szerint aiz amerikai Egyesült-Államok intelligens lakosságának fele, számszerint négymillió ember bridzsel az USA-ban. Milliók és milliók hódolnak szerte a világon a bridzs tudományának. Hol és hogyan született meg hát ez a játék? Hét város vallotta magáénak Homéroszt s legalább hét ország állítja, hogy nála ringott a bridzs bölcsője. A bridzs tudományának akárhány mesteréről kértem ilyen irányú kérdésemre választ, feleletet egyik se tudott pontosan adni. Egyetlen bizonyos csak: a bridzs a whist játékból alakúik ki mai formájába. Már az elnevezést illetőleg is különbözőek a vélemények. A „bridge" szó angolul hidat jelent. Egyesek azt állítják, hogy a szó szimbólum, jelképezi azt, hogy az asztalira kiterített kártyák hidat alkotnak a két játékos között, mások azt állítják, hogy valamikor indiai angol hajósok játszották titokban a bridzset és elbújtak a kapitányi hid alatt. Innen származik a játék neve. Vannak, akik szerint a Krim-félszigeten játszották először és ott- „Birith"-nek hívták. De akadnak olyanok is, akik Josephintő! származtatják a játékot. Hallottam azt is, hogy először Konstantinápolyban a fanarióták — azokat BR1DGESZAL0N, a görög kereskedőket hívják iigy, akik a íá- rosz — világitó torony — környékén laknak — játszották a bridzset, aminthogy a licitálás valóban török, vagy legalább is keleti játók-stilus. Hivatalosan 1894-ben, tehát pontosan negyven évvel ezelőtt szerepel Angliában a bridge, akkor fogadták el azt klubjátéknak. Indiából hozták el oda az „auction-bridget", ahol úgy született meg, hogy három angol whistet szeretett volna játszani, de — hiányzott a negyedik. Segíteni akartak magukon és a hiányzó játékos lápjait leteritették. A játék azután megtetszett nekik és közülök az egyik megírta az esetet a Timesnek. Egy év múlva a játékosok egyike, Mr. F. Roe — John Doe írói álnéven — „Auction Bridge" címmel könyvet irt. De ekkor már a bridzs más fajtáit ismerték az angol gyarmatokon . Igazi pályafutása Amerikából indult el, Angliában sokáig csak az előkelő clubok tagjainak volt ártatlan szórakozása és csupán a háború után lett belőle — tömegszenvedély. CULBERTSON, A BRWGE-KIRÁLY. Egész csomó karriert dobott a felszínre. Karl Klausner, a bécsiek híres játékosa, Ida Rloand fivére — valljuk he: egy ideig kávéházakban lézengő ritter az osztrák császár- városban — ma dúsgazdag ember, a mosható selyemkártya feltalálója, Culbertson társa. Molnár Hánynak pesti bridzsszalonja havi ezerötszáz pengőt jövedelmez, de vakmenv- nyk felülmúlja Culbertson, aki annyit keresett a kártyával, amennyit még az se kereshet, akinek sikerül Monte Garloban spren- golni a bankot... Maga nevetni fog Kac. gó revu 25 képben Mák: Nóti Károly, Boro89 Elemér, I isäöäSäissMwäa Zsolt Béla, Harmath Imi”, Békeffy László. Kőváry Gyula, Görög László, Kollár Dezső, Nagy Károly, Buday Dénes, Lososczy Dezső, stb. Konferál: BÉKEFFY LÁSZLÓ. : Salamon Bíla, Rajna Sass Olly, Lengyel Gizi, Gárdonyi, Kőváry, Kom’ós Vilmos, Fenyő, Kompófchy, Ormos, stb. Chansonokat és sláger számokat énekelnek: Nagykovácsi .lona és Herendi Manci. — Budapesten a rERÉZKÖRUH színpadon n Vasár- és ünnepnap délutáni előadások. Telefon 25-3-51. Kezdene este 9, d. u. 4 órakor Bii&arro grOLi) tíSisos emiehtralal A rokoko-korszak egyik legérdekesebb nőalakja, a híres királyi kurtizán, aki nagyon is értett ahhoz, hogy XV. Lajos és udvarának férfinépét állandóan szerelmi hatalmában tartsa. Izgató- an érdekes a gyönyörű nő naplójának minden sora. A magyar kiadás, hófehér papíron ízléses egész vászonkötésben 158 lej az Ellenzék könyvosztályában, Kolozsvár-Főtér. Vidékre azonnal küldjük. Kérjen könyvjegyzéket.
