Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-26 / 21. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. I4î.i:6î/î92«. Bili Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I.G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési 340 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba c.sak a portókíilönbözettel több LVl. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. SZOMBAT JANUÁR 26. Nagyszeben. (Az Ellenzék tudósítójától.) jj A saarvidéki népszavazás német egyetemest- \ tő szelleme hatással volt az érdéig szász népre is, amely két esztendő óta izgalmas lestvérháboruban senyved. A Sachsentag után az egyes szász szervezetekben többségre ju­tott nemzeti szocialisták a püspökre és a szász lutheránus egyházra is ki akarták ter­jeszteni hatalmukat s ez szakadásra vezetett. Glondys Viktor dr. püspök és hívei kilép­tek a szász néptanácsból. Viszont a kormány a nemzeti szocialisták szervezetét feloszlatta. Most hosszú hónapok szó és sajtóharca után, amelybe a németországi politika is beleszólt, béke jött létre. A német-szász néptanács ja­nuár 15-én ülésre jött össze és ezen Jickely Fritz Otto dr., a szász nemzeti szocialisták egyik vezére, elnöki megnyitójában kifejtette, hogy a szász néptanács vezetősége és a szász egyház között helyreállitoták a legteljesebb szolidaritás elvét. Rövid vita után a követ­kező határozatot hozták: zottság augusztus 1-én hozott határozatá­hoz, mely kimondja az evangélikus egy­házzal a szoros együttműködést, a maga részéről azonban még kiemeli az együttmű­ködés szükségszerű fontosságát. í. Felszólítja a néptanács az összes vá­rosokban és falvakban lakó férfiakat, asz- szonyokat, hogy tartsanak össze a német iskola, a német gyermek jövőjének bizto­sítását célzó feladatoknál. Nemcsak szóval, hanem tettel. 5. A néptanács fölemeli szavát a német kisebbségi iskolák támogatását célzó álla­mi kötelezettségek teljesítése érdekében, ugyanakkor felszólítja a német népközös­ség minden tagját, hogy tegyenek föltétien eleget a tantestületeket és az egyházat il­lető javadalmazásokkal kapcsolatban az előirt rendelkezéseknek. A néptanács üléséről, a kibékülés formális niegpecsételéséről hozott határozatokat maga Jickely proklamáciokban adta tudomására a szász népnek, amelyet az összes lapok lekö­zöltek. Ezután minden szász polgárnak mun­kaközösség érdekében kell dolgoznia és bizto­sítani a népszervezet teljes kiépítését a szom­szédságok uj megszervezésével s a munka- szolgálat elfogadásával. Gondoskodni fognak egy állandó és mélyreható nepképviselet ki­alakításáról és fenntartás nélkül köteleznek mindenkit anyagi és szellemi szolgálat válla- 1 lására. Elégtétel a püspöknek A néptanács a tényállások alapján le­szögezi, hogy a romániai szász nemzeti szocialista alakulatok feloszlatásával kapcso latban Glondys Viktor dr. szász püspök személyét érintő, a németországi, valamint a belföldi lapok egy részének heves sajtó- támadásai tragikus félreértésen alapultak és Glondys Viktor dr. személyének teljes megbecsülése úgy emberi, mint nemzeti vonatkozásában változatlanul fennáll. Ez a határozat vonatkozik azokra is, akiket ez­zel kapcsolatban fölmerült ellentétek miatt támadások érték. Ezután a jegyzőkönyvi kivonatot Kárres Sámuel alelnök vezetésével küldöttség vitte a püspökhöz tudomásulvétel céljából s a kül­döttség visszaérkezése után a folytatólagos gyűlés az erdélyi szász nép nemzeti problé­máit tisztázta. Hosszabb vita után egylian- | guan egy határozati javaslatot fogadtak el és ! pedig azzal a bevezetéssel, hogy a német- szász néptanács világot megmozgató akarata nemcsak a németségben okozott mélységes megilletődést, hanem a népek szövetségét a Saar-vidék osztatlan visszaadására bírtak. A határozat Kimaradlak a kormányból a nagytőke és m nagyipar képviselői RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Mussolini tegnap teljesen átszervezte kormányát. Bár hivatalosan az időnként szokásos kormány- átszervezéssel magyarázzák az olasz minisz­térium gyökeres átalakítását és bár a kor­mányátalakítás kérdése már hónapok óta a levegőben lóg, az esemény mégis nagy fel­tűnést kelt. A feltűnés oka főleg az, hogy Mussolini uj minisztereinek megválasztásá­val erősen visszakanyarodott a fasizmusnak radikális szindikálisfa irányához. A minisz­terek nagy része szociális és gazdasági poli­tikában határozottan baloldali irányzatú, volt szocialista, akik Mussolinivel tértek át a fasizmusra. Viszont végleg kimaradtak a kormányból mindazok, akikben a nagyipar és nagytőke képviselőit látta a közvélemény. Ebből arra következtetnek, hogy Mussolini újabb kormányzati tevékenységében erős reformpolitika megvalósítására készül. A kormányátalakítás érdekében Mussolini kivételével tegnap a kormány összes tagjai benyújtották lemondásukat, sőt lemondott Róma kormányzója, Bouncompagni Ludo- visi herceg is, aki szintén a fasizmus radi­kális szindikálista szárnyának egyik veze­tője. Kiléplek a kormányból Jung pénzügy- miniszter, Ercole közoklaiásügyi miniszter, Acerbo földmivelésügyi miniszter, Rollanzza közmunkaügyi miniszter, Francisci igazság­ügyminiszter, Ossoni miniszterelnökségi ál­lamtitkár, Sarpierri és Puppini államtitká­rok. Helyükre Victor Emanuel király kine­vezte Paolo Thaon de Revel-t pénzügymi­niszterré, De-Vecehi grófot közoktatásügyi miniszterré, Raossonit földmivelésügyi mi­niszterré, Seni grófot közlekedésügyi mi­niszterré, Svimit igazságügyminiszterré. Az uj miniszterek ma át is veszik tárcájukat elődjüktől. Victor Emanuel király a távozó minisztereket kihallgatáson fogadta és tel­jes elismerését fejezte ki eddigi munkájuk fölött. V határozati javaslat n következőképen hangzik: A német népe! érő ellenséges áramlattal szemben, mely állampolgári jogainkat is ve­szélyezteti, a németség céltudatos, egységes összefogással veszi föl a harcot. A német nép és az egyház szerveinek bizalomteljes együttműködése már eleve biztositja a né­met népi jogokért megindított harc sikerét. A belső ellentétek azon szorosan előirt mó­don nyernek majd megoldást, melyet a szászság nemzeti programija irányoz elő. A néptanács tömörülésre hívta föl a romá­niai németség minden egyes tagját, fölada­tuk sikeres elérése tekintetében, melyek a romániai németség megújhodását célozzák. Kimondja a néptanács: Î. Az utolsó évben foganatosított ható­sági és kormányintézkedések nemcsak tá­madást jelentenek iskoláink léte ellen, ha­nem ugyanakkor a szabad népnevelés ál­lal biztosítóit iskoláztatási jogainkat is ve­szélyeztetik. 2. A néptanács a következmények teljes tudatában tiltakozik ezen eljárás ellen és felhívja nemcsak a vezetése alatt álló er­délyi szászságot, hanem az ország németsé­gének összes szervezeteit az együttműkö­désre és jogaik megvédésére. 3. Ennek alapján hozzájárul a vezető bi­RÖDAlPEST. (Az Ellenzék távirata.) Göm­bös Gyula miniszterelnök tegnap Szolnokon nagy beszédet tartott Magyarország idősze­rű belpolitikai és külpolitikai kérdéseiről. 'Beszéde elején a belpolitikai viták előteré­ben lévő kérdésekről szólott, kijelentve, hogy a magyar nemzet nagykorú, érzi az uj idők szelét, aminek megfelelőleg építeni készül és nem rombolni. Bizonyos körök azonban még ma is rozsdás karabélyokkal szeretnének hadakozni az épitő politika el­len. Ezek a varjak kárognak mindenfelé, de károgásukat nem szabad luikomolyan ven­ni. A magyar belpolitikának állandó, szilárd iránya van, csak az emberek változnak, de az irány nem. — Külpolitikában — mondotta Gömbös miniszterelnök — legfontosabb dolog a disz- j kréció. Sokan ma sem veszik tudomásul, j hogy a magyar külpolitikát többé nem Becs­ből, hanem Budapestről irányítják. Ez « i ! külpolitika határozott sikerekre tekinthet j vissza. A római jegyzőkönyv megállapodásai j például a leghatározottabban beváltak, en- I nek köszönhető, hogy a magyar búzát nem ’ hat és fél pengős, hanem tizenkét pengős áron lehet eladni. Ezután a marseillei merénylet kérdésére térve át, kijelentette Gömbös, hogy erről nem kivan sokat beszélni. A dolog fejlemé­nyei azonban bizonyítják, hogy a nemzet­közi lovagiasság szabályai azonosak azok­kal a szabályokkal, melyeket Magyarorszá­gon is irányadónak tekintenek. Ne beszél­jünk tehát tovább a dologról. Csak egyet kívánok még megjegyezni — jelentette ki Gömbös miniszterelnök —: Magyarországot gyilkossági vád áldozatává akarták lenni. Ez nem sikerült. Ez a nemzet egyet tud: várni. Mi tudunk várni, «v.’.'jr 'V A. vVjVí.Vs Majd a római tárgyalásokra térve át, a következőképen folytatta beszédét: — Nagy barátunk, Mussolini Rómában megtárgyalta a franciákkal Európa időszerű külpolitikai kérdéseit. Mi, magyarok nem állunk e problémák megoldásának útjában. Csak igazságot kérünk az egyenlőség alap­ján. E.».’ 1» ■»''! !», ? magyar kormánv ed- Vgi k-tfi. elrVftUi ti. t éd* /i t'á/i’i ói és kívánja, hogy a kisebbsége­ket az utódállamokban elfogadhatóan kezel­jék. Magyarország egyenjogúságot kiván a fegyverkezés terén is és reméli, hogy a ró­mai megállapodások alapján valóban lehe­tővé válik az európai népek békés együtt­működése. Ezután újra belpolitikai kérdésekre tért át Gömbös miniszterelnök. Hangoztatta, mennyire fontos a magyar paraszt szükség­leteinek kielégítése. „Egy jó, egészséges pa­rasztember tenyere — jelentette ki — többet ér nekem, mint a klubokban elhalványult arisztokraták tenyerei*“. Ezután még a zug­sajtó megrendszabályozásáról beszélt és a magyar egység szükségének hangoztatásával fejezte be beszédét. Riasztó hírek előzik me$ a nemzeti munka védelméről sz ló iöívény végrehajtási utasítását KOLOZSVF- (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Annak idején,' mikor a nemzeti munka védelméről szóló törvényt tár­gyalták a parlamentben, mely a román állampolgárok alkalmaztatását akarta biztosítani, a magyar parlamenterek ké­résére lamandi alminiszter kijelentette, hogy a törvény nem az ethnikai szárma­zás, hanem a román állampolgárságtól teszi függővé az alkalmaztatást. Épen ez­ért nagy meglepetést, sőt megdöbbenést váltott ki az ország kisebbségi állampol­gárai között a Rador távirati irodának tegnap közreadott jelentése, amelyben hi- } vatalosan közli, hogy a nemzeti munka j védelméről szóló törvény végreha jtási utasítása a Monitorul Oficial számában fog megjelenni, a „román elem alkalma­zásúira vonatkozó törvény“ elnevezés alatt. A végrehajtási utasitás már egészen más rendelkezéseket tartalmaz, mint amelyeket a törvény eredetileg magában foglal. A végrehajtási utasitás kötelezni fogja az összes magánvállalatokat, hogy február elsejéig kimutatást készítsenek alkalmazottaik névsoráról és ebben az alkalmazott etnikai eredetét és alkalma­zási időpontját is fel kell tüntetni. A nemzeti munka védelméről szóló törvény tudvalevőleg 12 szakaszból áll és igy csak vázlata a törvénynek. Viszont a most megje­lenő végrehajtási utasitás 120 paragrafusból fog állani és kiterjeszkedik az országban mű­ködő nagyobb ipari és kereskedelmi válla­latok működésének részleteire is. A törvény ugyan csak annyit tartalmaz, hogy az összes ipari és kereskedelmi vállalatoknál foglalkoz látottaknak 80 százaléka „román eiern“ le­gyen és csak 20 százaléka lehel „idegen*'. Hogy a két meghatározás alatt mit kell tu­lajdonképen érteni, azt a végrehajtási utasi­tás fogja körülírni. A végrehajtási utasitás fogja megállapítani azokat az alapelveket, melyek alapján ki fogják számítani azokat, ; kik a román elem közé sorolandók. A húsz ; százalék idegen között előnyben részesülnek azok, akik a jelenlegi törvény életbeléptetése­kor már alkalmazásban állottak és akik ro­mán nőt vettek feleségül. A végrehajtási uta­sitás osztályozni fogja az összes alkalmazot­takat. Ezeknek négy csoportja lesz. 1. A fel­sőbb igazgatási személyzet. 2. A felsőbb és alacsonyabb műszaki személyzet. 3. A szak­munkások és 4. Az egyéb munkások kategó­riája. A végrehajtási utasitás hír szerint szi­gorú rendelkezéseket fog tartalmazni azok el­len, ajcik nem tartják be rendelkezéseit,

Next

/
Oldalképek
Tartalom