Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-22 / 18. szám

ßaut'M RIPORT' RECÍNVE M kß@,&iom S, közieméiül Ére^ségin, a krupiék isitorjában mert hiszen körülöttük, vau ;i J*• (.;t>-1 .< ■ 11■ ■ kaszinókban. A krupiét a ruliMtas/talriál i 'n< érdekelheti inás, csak a jálék. Mán a n<m li nyelhet és másra nem gondolhat. A/ ö • /< i számai: a lapát, a golyó, a zseton, a válla >■■■ amikor ott i*I az asztal mellett, a szótárban nem lehetnek más szavak, csak az hogy: „Messieurs faites vox jeux“I „Kien n<- va plus“!, „La boule passe“! <- az eredmény In hirdetése. Bécsi bérpalotában, uhol a krupiékét kiképezik — Mit kell tudni a jó krupiének? — Orvosok, zeneszerzők, ügyvé­dek. gyárosok, nagykereskedők, mérnökök, szállodaigazgatók, festőművészek képeztetik ki magukat ebben nz iskolá­ban — Mit mond az iskola igazgatója? Utánnyomás tilos. Rokonszenves, elegáns, jómodoru fialalem- 1 -őrrel ismerkedtem meg előkelő társaságban. Barátai irigykedve mesélték róla: „Az egzisz­tenciája biztosítva van. felvették a krupiék iskolájába. Bécsben . . .“ Megtudtam aztán azt is, hogy holnap vizs­ga lesz a krupié-iskolában. Kiváncsi voltam erre a vizsgára. Bementem Bécsbe. Nem volt ördöngösség megtalálnom ezt az érdekes „főiskolát“. A Mariahilferstrasse egyik bérházának ötö­dik emeletén van a krupiék iskolája. Az osz­trák kaszinó részvénytársaság tartja fenn és az iskolának az a bevallott célja, hogy intel­ligens osztrák fiatalembereket képezzenek ki a krupié-pályára és velük törtsék be azokat az állásokat, amiket az osztrák játékkaszinók megnyitásakor montecarloiak, nizzaiak és belga krupiék foglaltak el. Már eddig is mint­egy ötven osztrák krupié ..dolgozik“ a bndeni, kitzbücheli, salzburgi, semmeringi kaszi­nókban!, < zek valamennyien a mariahilferstrassei is­kolából kerültek ki. Öt tágas szoba sorakozik egymás után. Mindegyikben rulettgép áll a középen. Van­nak szobák, ahol egyszerre több masina is dolgozik. Az első szobákban még nem forog az asztalok közepén a cilinder, itt nem do­bálják még a golyót a számok közé, ezeknél az asztaloknál a „gólyák“ dolgoznak. A kez­dők. Hátrább már tökéletes asztaloknál fo­lyik a munka. A tanárok — öreg, montecar- loi krupiék — ott állnak a növendékek hála illegett, figyelik a munkájukat. Izgalom és nők nélkül Vz első benyomás: az ember azt hiszi, hogy a játékkaszinóban van. v . A „közönség“ dobálja a zsetonjait az asz­talra, a játékmester ott ül magas székén, a krupiék behúzzák és kifizetik a téleket. Ép­pen csak az izgalom hiányzik. Nincsenek he­ves jelenetek, senkisem akarja zsebre vágni másnak a tétjét és senkisem ugrik fel örö­mében, ha kijön a nvolcas. vagy a tizenhetes. És ami a második percben feltűnik: hiányza­nak a nők . . . Kivétel nélkül jól szabott ruhában, intel­ligens arcú emberek ülnek az asztalok körül. Száznegyven növendéke van a krupiéisko­lának és ezek túlnyomó részben egyetemet végzett, vagy legalább is érettségizett emberek. Az iskolába való felvétel feltételeihez tar­toznak: be nem töltött negyven éves kor, tö­Wm Feuehiwanger OPPENHEIM TESTVÉREK vás2onkötés 158‘— lej az ELLENZÉK könyvosztály áh an K lezsvár—F i ér. IMnr Album 1934-1935! A ie: újabb operettek, hangos ilmek, revük, modern tánca <s magyar nóiak kitünően összeállítóit gyűjt, ménye? Arm Î8B lei ai ELLENZÉK könyvosztályában Kolozs­vár, Főtér. — Vidékre azonnal szállítjuk. kéletes francia nyelvtudás, osztrák állampol­gárság. fedhetetlen előélet és általános mű­veltség. Ezen felül persze megfelelő protek­ció, mert az uj pálya iránt hallatlanul nagy az érdeklődés, amit meg is lehel érteni, ha tudjuk azt, hogy ina egy osztrák krupié át­lagos jövedelme havonként ezer shilling kö­rül van. ! tablót. Tudnia kell pontosan azt, hogy mi történik az asztalnak azon a részén, amelyik hozzá tartozik. Egy jó krupiének olyannak kell lennie, mint a fotografáló lencse mögött a filmnek: kell, hogy megrögzilsen minden, néha még jelentéktelennek látszó momentu­mot is. Számolnia kell azzal, hogy a közön­ség babonás, A katalógusból megtudtam aztán, hogy a százhúsz növendék között kilenc mérnök unn, közülük négy mérnök- doktor, két karmester, az egyik ismert ze­neszerző, egy orvos, két ügyvéd, két böl- csész-ianár, tizenhat kereskedő), akik kö­zül ketten doktori címet szereztek a keres­kedelmi akadémián, tizennégy szállodaigaz­gató, nyolc banktisztviselő, négy tábori pi­lóta, két haditengerészeti akadémiát végzett fiatalember, egy festőművész, több egye­temi hallgató, textiltechnikus, rádiómérnök, de akad egy krupiéjelölt, aki kitüntetéssel végezte el a mezőgazdasági főiskolái. Az oktatás azzal kezdődik, hogy megta­nítják a fiatalembereket a zselonokkal való bánásmódra. Ott áll előttük oszlopokba rak­va és csomagba szórva a sok zseton, órákon keresztül nem tesznek mást, csak ezeket szá­molják ki magük elé. így sajátítják el azlán azt a krupiéfogást, amit annyiszor bámul­tunk, vagy mosolyogtunk meg akár a francia Riviérán, akár Badenben, vagy a zoppoti ka­szinóban. A kezük már arra van berendezve, hogy automatikusan megálljon egy másod­perc századrészére, ha a számolásnál elérkez­tek öt darab zsetonhoz és a következő ölöt már egy milliméterrel kisebbre rakják. A többi asztalnál javában folyik a „játék“. Pereg a golyó, a „közönség“ rakja a téteket, vannak, akik „halmoznak“, a krupiék hosz- szu lapátjukkal végigszántják n mezőt, kifi­zetik a nyereségeket és délben, amikor két órai szünet következik, szépen zsákokba rak­ják a „nyereséget“. Innen nem visz ki senki egy fillért sem. Igaz viszont, hogy itt senki se veszíti el a pénzt. Kiből válik tehetséges krupié? Arról, hogy ma itt vizsga van, nem búd­nak semmit a növendékek. Itt nem kell Írás­ban benyújtani az érettségi tételek megoldá­sait, nem kérdeznek és nem is felelnek. Mon­sieur Bonvens, az iskola igazgatója és mon­sieur Xhrouet, a badeni kaszinó játékigazga­tója csak nézik a növendékeket és egy szem- pillantás elég nekik, hogy megállapítsák: kikből válik „tehetséges“ krupié. Mi ennek a feltétele? Azt mondja nekem monsieur Bouvens; — A krupiének jól kell tudni számolni. Emellett azonban gyorsan át kell látnia a a publikum kabaláját a krupiének tisztel­nie kell. Nem szabad meglepődni soha és nem sér­tődhetik meg akkor sem, ha akad játékos, aki előtt a személye nem rokonszenves. A krupié legyen olyan, mint a rulett: legyen „Senki többet!“ Kaszárnyái fegyelem Négy hónapig tart a tanfolyam. Délelőtt kilenctől délig és délután kettőtől este hatig tanulnak a krupiéjelöllek. Fokonkint jutnak egyik asztaltól a másikhoz. Közben aztán megtanulják az összes krupiéfogásokat. A leg. nagyobb súlyt a gyorsaságra helyezik. Per­cek, sőt pillanatok alatt kell lebonyólodni itt mindennek. A fegyelem mintaszerű, akárcsak egy kaszárnyában. Megtanulják, hogy mikor és hogyan kell felvállaniok egymást, hogyan kell beledobni a forgó cilinderbe a golyót — ennek is meg van a maga elegáns formájú — milyen hangsúlyozással kell kihirdetni, hogy „onze, noir, impair et manque‘1 és ha a közönség általában azt is hiszi, hogy a já­téktermek vezényszavaiban nincsen muzsika, j én mégis úgy találom, hogy a krupiék között, t is meg vannak a Carussok és az Armando Tokatianok. Meg kell tanulniok itt az Iskolában azt, hogyha a cilinder jobbra forog, akkor balra kell dobni a golyót, ha balra szalad a cilin­der, akkor a golyó jobbra kanyarog, megtud­ják. mikor érkezeti el az a perc, amikor fel­hangzik a vezényszó: senki többet és mikor áll be a helyzet, hogy a sietve még feldobott f tétet könyörtelenül vissza kell utasítani. Preciz és tökéletes ez az iskola és a taná­rok legalább olyan lelkiismeretesen fogják fel mesterségüket, mint a sebészprofesszor a klinikán, vagy a műegyetem tanára műszerei között. A különbség talán csak annyi, hogy innen hiányzik a lelkesedés. Az iskolábalépés első napján zsákostól öntik a hallgató elé a zse­tonokat. Apró kerek fémkorongokat, amik­nek pár kilométernyire innen, Badenben már értékük van, itt azonban nem egyebek ezek, mint egy darab réz, nikkel, vagy ezüst , , j A krupié kikerül az „élet iskolájába‘ gép. Tegye oda a létet, ahova a játékos ren­deli és ne hozza ki öt flegmájából se a nye­reség, se a veszteség. A krupié legyen min- denekfelett becsületes, korrekt és adjon an­nak igazat, akinek igaza van. Minden vitát határozottan döntsön el, annak javára, akiről a jó és gyakorlott krupié az első pillanatban meg tudja állapítani, hogy megérdemli-e az igazságot, avagy csalni akar. — Ismernie kell az embereket és különösen ismernie kell az asszonyokat, Megszokják őket és számukra elvesztik ezek a varázst és a valőrt . . . A krupié nem tud lelkesedni sohasem a zsetonért . . „ 3KATONA-ECKERDT: Az egységes magyar gyorsírás tankönyvi az Ellenzék könyvosztályában, Kolozsvár, Főtér. Vi­dékre azonnal szállítjuk, 5$.— icjert kap* Lató. Uf technikával cJlnl.nf! ^ , dropobb, csők job \ mint rí ..../ A bécsi krupiéiskola tanári kara.

Next

/
Oldalképek
Tartalom