Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-22 / 18. szám
VLLBWrAK 7939 fartair 22. & MIT IR A ROMÁN SAJTÓ UNIVERSUL: A? ellen o közoktatásügyi mi- vüsztériumból kiadott rendelet ellen emel kilo <ţ;ist, amely a középiskolák igizgatóinak. mdo- m.ísára hozta, hogy .1 baptista tanulóknak ugyan ,-lcn kell lennlök «: illető iskola viil!.isor.un, de nem kötelezhetők, hogy az ortodox szertartások «érint éljenek. A lap a nemzetre háruló veszedelmet lát ebben a/ intézkedésben is, rnei \élc- ménye szerint a baptista tanuló ha azt látja, hogy az iskolában megtűrik vallásit, nem fogja-c azt iiinni, hogy a hadseregnél hasonlóképein el nézők lesznek iránta? Felhívja a pátriárka figyelmét, hogv ezt <t káros türelmességet szüntesse rncg. Nem szabad elfelejteni, hogy a román nemzet erőssége a hitében állott. CURENTUL: A turistaság fejlesztésére soha vem volt olyan nagy szükség, mint ma. A turistaság diplomáciai fogalom lett és valamennyi nemzetközi egyezmény a turista-forgoJom fellendítését javasolja. A turista költekezik abban az országban, aliol megfordul és előkészíti a nemzetköziség szellemének kialakulását. A turistaság akarva, nem akarva, minden krízis dacára létezik. \ javak forgásának egyik tényezője. Az európai országok nagy propagandát fejtenek ki külföldön az. idegenek csalogatására. Csak Románia nem tesz semmit a saját érdekében és a válság ellen szóbeszéddel védekezik. DIMINEAŢA: A romániai erdőültetés az utóbbi esztendőkben nagy méretekben lendült fel. A földmivelésügyi minisztériumban levő kimutatások arról tanúskodnak, hogy az újonnan beültetett területek nagysága az utóbbi időben év. ről-évre nő. Az 1934-es esztendőben valóságos rekordot értek el s mostanig mintegy 126.000 hektárnyi földet ültettek be. 63.000 kiló famagot és makkot termelt Románia fásitás céljából és az utóbbi évben az 1094 hektár föld mellett, melyet az állam ültettetett be, a magánemberek még 2390 hektárt fásitottak. Az erdőségek megőrzése nemcsak gazdasági szempontnál fontos, haním az éghajlatra gyakorolt befolyásuk által az egészség és földmdivelés is nagyon függ tőlük. ROMANIA NOUA: Szebenbc azt a gyűlést hivták össze, amelyet a párt központja már előzőleg semmisnek nyilvánított. Ismerjük M’ha- kehe gránitszilárdságu erkölcsösségét és nagy- munkaképességét s bízunk benne, hogy a párt jó irányba való terelését keresztül tudja vinni. Elég volt már a türelemből. Az őket megérdemlő helyre kell tenni azokat, akik elárulták a pártot és C9ak személyi érdekeik kielégítésére használják fel. A szebenl eset indítás arra, hogy a vég. egcs leszámolás megkezdődjék. DREPTATEA: A liberális párt a többi pár- \ tokkal egyetértve vádolta a nemzeti-parasztpártot j a Skoda-szerződés miatt úgy az anyag minőségé- 8 re, mint árára vonatkozólag. Ma a kormány, mikor ismét a hadsereg felszerelésének feladata elé van állítva, nem talált más megoldást, mint annak idején a nemzeti-parasztpártiak. Tárgyal a Skodával és az volt a szándéka, hogy leszállítsa a j régi árakat. A Skoda-cég azonban nem tudott en. gedni, mert az általa megszabott árak valóságos értéknek felelnek meg. EPEKŐ-. VESEKŐ- £S HÓLYAGKŐBETE- GEK, valamint azok, ak’k hugysavas sók tulsza- porodásában és köszvényben szenvednek, a tér. mészetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz használata által állapotuk javulását érhetik el. Az or- vosi gyakorlat számos kiváló szaktekintélye hosz- szu megfigyelés alapján megállapította, hogy a FERENC JÓZSEF keserüviz biztosan és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért prostata- es végbélbajoknál, valamint vakbéknütétek után s ajánlják. Ó HIÚSÁG ' — Nagyságos asszonyom, nem tudok máskép semmit sem mondani. Röntgen- fölvételt csinálunk. máskép nem Tudom megmondani, hogy mi a betegsége. — Nem bánom doktor ur, de akkor 1 profilból csinálja a felvételt, mert úgy hatok legjobban. MÁR Í25 LESTŐL kezdve nagy választékban az Ellenzék könyvosztá ly áh an Kolozsvár, P Ur.ir i9 Most használjon NIVEA tfsős, hideg zivataros időben, mert akkor különösen fontos, hogy bőrét ezek kóros hatása ellen megvédje. Úgy jár el leghelyesebben, ha lefekvés előtt minden este Nivea- Creme-vel könnyen bedörzsöli bőrét. Ettől puha, nyulékony és ellenálló lesz és a legkellemetlenebb viharos idő sem árt neki. Nlvea-Cremo: Lói 16.— — 72.— negszetbatiui MsrosvdSfiiliilíjj a területen elhelyezeti 4900 vagon lőszer veszedelmes Közelségétől ? A hadügyminisztérium lőszer-osztálya is hozzájárult végre a veszed*, t nes löszermennyiség elszál.ilásához MAROSVÁSÁRHELY. (Az Ellenzék tudósítójától.) A háború alatt, bizonyára erősen kényszerítő körülmények között, Marosvásárhelyen a város belterületén, a Mészárosról hátamögött és a cukorgyár közvetlen szomszédságában, a „barakk-táborban“ került elraktározásra 4000 vagon lőszer, mely azóta állandóan a megsemmisülés veszedelmével fenyegeti egész Marosvásárhelyt. A város mindenkori vezetősége a legnagyobb erőfeszítést fejtette ki, hogy a katonai köröket rábírja ennek a hatalmas menv- nyiségü lőszerraktárnak feloszlatására. Ezek a küzdelmek mindezideig megbuktak azon az egyetlen akadályon, hogy a hadügyminisztériumnak „felesleges“ pénze erre sohasem akadt. Volt már városvezetőség, melynek kezében volt a mindenféle fórum által aláíróit végzés, mely u lőszer elszállítását kimondja és elrendeli, mindezek ellenére, a lőszer maradt a város belterületén. A város mai vezetőségének elnökénél megint fekszik egy ilyen írás. minden illetékes aláírással ellátva. Aláírták: a hadügyminisztérium munició-osztályának vezetője, a VI. hadtest parancsnoka és .1 marosvásárhelyi hadosztály részéről Boerescu tábornok. Minden valószínűség tehát amellett szól. hogy, mint tervezik, kora tavasszal már megindulnak a vagonok százai a munícióval uj szállásuk felé. A város nemcsak a veszedelem megszün» tetése miatt sürgette mindenkoron a lőszer elszállítását, hanem városfejlesztési szempontból is égetően szüksége van a ..barakk-tábor“ területére, mely, tekintettel arra, hogy utakkal, vízvezetékkel, csatornázással, világítással, tehát minden közszolgáltatással már el van látva, a legkevesebb költséggel tehető lakhatóvá. Ilt tehát terjeszkedési szándékai vannak a városnak. \ katonai szervekkel való megegyezésről a következőket mondja az interimár-elnök: A lőszer elszállításainak költségeihez, valamint uj lőszerraktár építésének költségeihez egy millióval járul hozzá a város. Az uj lőszerraktár részére átengedi a városnak a Kakasdi-ut mellett fekvő, 12 holdnyi területét, melyért cserébe kapja a katonaság 14 holdnyi. Koronka felé eső területéi. Továb- | bá, mivel a város kakasdi területe kissé dombos és a Bissingen Ottóné grófné szomszédos területe alkalmasabb az építkezésre, ezért a területért hajlandó a város más területet átengedni. A város ezzel szemben megszabadulna az óriási mennyiségű lőszer veszedelmétől és \ visszakapná az annyira óhajtott területet. Ezt azonnal felparcelláznák és csakhamar [ beépülne. A munkálatok már a kora tavaszi 1 idő beálltával vennék kezdetüket és az inte- ! rimár-elnök, Dandea Emil számításai szerint 1935 végéig beállna minden vonalon az óhajtott helyzet. Az uj lőszerraktárban csak a legszükségesebb mennyiség, mintegy 100 vagon maradna, ez is a várostól olyan távolságban. mely már nem jelenthet veszedelmet ' (—dór) 1 A,r;:“ I SiOfiTíiG Fiflil jseleeí í Holló ngr a », t ' ^ 11 M közkedve’t komikusok legújabb S x 1% a szenzációs vi^játéko. „FRA Dl- 1 ij I bä :'t vo Hs . M AVOLO óta ilven különleges vig- 9 játé ' rnég nem v"lt. — Két órát nevet, rki e fi'me1 mei;n z* ! ! 1 w 1 Pártpolitika és korrupció Irta: POCOL VICTOR. Országunk egyik legnagyobb rákfenéje a korrupció. Veszélyesebb, mélyebb és maradandóbb nyomokat vág, mint a gazdasági válság. Mert mig az utóbbi csak az általa nyomorba jutottakat sújtja és csak addig, amig újból nem jutnak keresethez, addig a korrupciónak anyagi, de különösen erkölcsi romboló hatása az ország valamennyi osztályára és rétegére kiterjed. Nálunk, hogy a gazdasági, de különösen a pénzügyi válság ennyire elmélyülhetett, azt jó nagy részt a korrupciónak köszönhetjük. És mily csodálatos, hogy ellenére annak, hogy mindenki látja, érzi, tapasztalja és szenvedi a nagy és rut kórság förtelmesen romboló hatását, azért elképesztően és kétségbeejtően keveset foglalkozunk vele. Hogy a közvélemény mily közönnyel viseltetik a korrupcióval szemben, egy nagyon is szemléltető és meggyőző példával fogom bizonyitani. Az ősszel történt. Olyan természetű hir jelent meg néhány fővárosi lapban, amilyen, ha a nyugati országokban jelenik meg, a közvéleménynek olyan felzúdulását váltotta volna ki. amely kormányokat és pártokat sodort volna el és addig nem lett volna lecsendesithető, amig a feltárt baj kiirtására a legradikálisabb eszközök alkalmazását nem látta volna igénybe véve. Mert. nagy dologról volt szó. Olyan megállapítás látott napvilágot, mely szerint a közalkalmazottak 20 százaléka visszaél a helyzetével. Vagyis ezek ott és akkor károsítják és rövidítik meg az országot és annak lakóit, ahol és amikor alkalom kínálkozik. E szomorú statisztikában a vezérszerepet a pénzügyi alkalmazottak játszók. Tehát azok, akiktől függ a polgárok adóterhének megállapítása és a terhek behajtása. Akiktől 1 függ jórészt az ország bevételeinek nagysága és az adófizetők egzisztenciája. Aztán ne gondolja senki sem, hogy a fenti megállapítást valamely pártpolitikus tette. Nem. Ezt a megállapítást egy felelőssége teljes tudatában lévő magasrangu igazságügyi tisztviselő tette meg, a rendelkezésére álló lesújtó statisztikai adatok alapján. E napvilágra jutott ténynél is még két- ségbeejtőbb az a közöny, amellyel fogadták. Alig néhány lap foglalkozott vele egy pár 1 sorban. ‘Bezzeg, amikor valamely pártfőnök nagyhangú, de semmit se érő fogadkozásairól van szó, akkor az egész sajtó oldalakon keresztül foglalkozik e semmiséggel. De mivel az ország és igy mindnyájunk létét érin- | lő dologról volt szó, a sajtó berkeiben mély csend honolt. Mintha ez, az országot szú módjára rágó nyavalya valami egész természetes dolog volna, akár a napfelkelte és lenyugta minden huszonnégy órában. Énnek az oly aggasztóan szomorú helyzetnek oka nem más, mint az a pártpolitika, i amely nálunk dívik. Nálunk a pártpolitika j és a korrupció olyan elválaszthatatlanok, i akár a sziámi ikrek. A pártpolitika szüli, ' fejleszti, dédelgeti és élteti a korrupciót. És minthogy nálunk a pártpolitika uralkodik mindenen és mindenkin, azért nem indulhat meg a korrupció ellen semmi olyan küzdelem, amely eleve nem volna eredményié- 1 lenségre kárhoztatva. A nálunk létező pártokat, legalább is azo- j kát, amelyek kormányoztak, nem választják el egymástól világnézletek. Sőt még elvek sem. Hiszen azok a sokat hangoztatott és nagydobbal tudtunkra adott, úgynevezett pártprogramok a hatalmon humbugnak, lári- fárinak, a népet bolonditó csaléteknek bizonyultak. A tények ezt bizonyítják. A hatalmon valamennyi párt ugyanazt a magatartást taniiKltnttn é» ugyannzl hí eljárást Lövette el H politikai Jogokkal én u n/orlálU igaznágohsággal ■ zeniben. Már pedig ez a döntő. Ez a tény, meg az a másik, hogy a közhivatalokat nem u nép érdekelt szolgáló kóz, Intézményeknek, hanem a párt fejősteheneinek tekintik és aszerint Is kezelik, bizonyítja a napnál is világosabban, hogy nem országos, hanem szűklátókörű és egyéni vagy klikkek érdekeit szolgáló pártpolitikát csinálnak és csak személyes érdekek választják cl őket egymástól. A közhivatalok i,k a pártérdekek szolgálutáhu való beállító- 1 és minden, u közt érintő kérdésnek csakis a párt szemüvegén keresztül való tekintése. :i szülő és éltető eleme a korrupciónak. ‘Minden pártnak, amikor a hatalmat megkapja, első dolga, hogy a minden árnyalatú és fajtájú közigazgatási hatóság és hivatal élére a saját embereit ültesse. Szakképzettség, munkaképesség, erkölcsi alap és folytonosság a munkában mind nem számit. Fő, hogy azok, akik a hivatalok élére kerül nek, boldoguljanak addig, amig tart az uralom. Hogy aztán mit jelent egy pártpolitikát űző, meg a pártpolitikától függő és annak szeszélyeit szolgáló folyton váltakozó tisztviselői kar, azt eléggé bizonyítják siralmas közállapotaink. Az orvosság? A helyzet teljes megváltoztatása, uj, szol id és egészséges alapokra való fektetése. Hogy ezt pártpolitikus uraink nem vihetik véghez, az is biztos. NeuberfSer Zsi*mondné iinnenré^e KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szeretetteljes, meleg ünneplésben volt része tegnap délután születésének hetvenedik évfordulója alkalmából özvegy Neuberger Zsig- mondnénak, a kolozsvári zsidó jótékonysági mozgalmaknak legkimagaslóbb egyéniségének. Az ünneplő uriasszony egész élete a jótékonyság jegyében zajlott le. ö alapította meg Kolozsváron a zsidó árvagondozót, az aggmenházat, a napközi otthont s most is előrehaladott kora ellenére is friss testi és szellemi erőben dolgozik védenceiért olyan buzgalommal, szeretettel, amely minden elismerést megérdemel. Hetvenéves születése alkalmából tegnap délután 4 órakor a zsidó napközi otthon, Foch Mareschal-utcai épületében egyhegyült Kolozsvár zsidó társadalmának minden számottevő egyénisége, hogy szeretetét és nagyrabecsülését az ünnepelt előtt kifejezze. Dr.. Spitzer József nyitotta meg az ünnepi közgyűlést, ahova bizottság hívta meg az ünnepeltet. Herskovits Imréné tartotta az első beszédet, aki a zsidó nőegylet nevében üdvözölte a fennkölt lelkű elnököt. Dr.. Weinberger Mózes rabbi volt a következő szónok, ünnepi beszédében megállapította, hogy Neuber- gerné elérte az élet célját, amely nem más, mint másokat boldoggá tenni. Mert a zsidó filozófia szerint, aki boldog akar lenni, arra kell törekedni, hogy másokat is boldognak lásson. Ezt a munkát Neubergerné jósággal, becsületességgel és egyenességgel végezte el.. Az ünnepi beszéd után az árvaháznak egy növendéke és az aggmenháznak egy lakója lépett az ünnepelt elé és hálás szívvel mondtak köszönetét azért a jóságért, amelyben a két intézményt részesítette. Ezután Biró Andor, az ortodox, Szenes Károly pedig a neológ hitközség nevében Isten áldását kérte Neubergerné működésére és hosszú életet, hogy továbbra is a jótékonyság szellemében lehessen. Utána Somogyi .Miksa a neolog, Ri- móczi az ortodox chevrakadisa nevében,. Wertheimer Miksáné a Wiso elnöknője mondott beszédet, kiemelve, hogy az íinnepelt- nek nem volt magánélete, mert mindig másoknak élt. A cionista testületek nevében Weinberger Márton mondott üdvözlő beszédet. megállapítva, hogy az ünnepelt munkájával bebizonyította, hogy milyen nagy a különbség az alkotó és az operett-jótékonyság között. Dr. Sebestyén József, a zsidó kórház elnöke nagy hatást kellő beszédben méltatta Neubergernének érdemeit, dr. Rosenfeld Sa- ■ lamonné Marpe Lanefes egyesület nevében.. Freu Lajos a zsidó iskolák nevében, G/onr I. a Poalecedek egyesület nevében, dr. Neunfeld Jenőné a zsidó páholy nő tagjai nevében, Rosenzweig Emil az árvagondozó, Jámbor Ferenc szerkesztő az Uj Kelet nevében üdvözölte a meghatott uriasszonyt. Ezután két neveltje Farkas Ernő és Olga, majd Nusbaum Miklós tartottak meleg hangú üdvözlő beszédeket. Dr. Spitzer József, az utolsó szónok, a munkatársak nevében fejezte ki elismerését és odaadó ragaszkodását Neuber- gernének. A beszédek elhangzása ntán Neubergerné szólásra emelkedett. Megköszönte az- elhangzott üdvözlő beszédeket és hangsúlyozta, hogy mint ezelőtt, ezután is fog dolgozni az elesettekért, nélkülözőkért és árvákért. ——— mm mi ni ——|—-— Gyermek h i n ícpo ?ra; ne kísérletezzen, MSier űr irtS'i!
