Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-19 / 16. szám

£ ELLENZÉK MMHMmnw na 19 3S január 19. Háromnegye JmíHiós LártférNéti köveiéi a váro»iól egy kolozs­vári miióbusziulajdonos Január 23-án dönt az igényperben o törvényszék KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Évekkel ezelőtt történt, hogy az egyik ko­lozsvári autóbus/tulnjdonostól, Túrós István­tól a város megvonta az iparengedélyt, »me­lyet n tulajdonos az előirt követelmények­nek megfelelően, szabályszerűen szerzett meg az iparhatóságtól. Az engedély megszünteté­sével együtt Túrós István kocsiját is kivon­ták a forgalomból, ami annál kínosabban érintette a tulajdonost, mivel előzőleg »yin- den ingóságát pénzzé tette, hogy megvásá­rolhassa a két autóbuszt. A város azzal az in­dokolással semmisítette meg az iparenge­délyt. hogy az előző tanács szabálytalanul adta ki, miután a létszám már belelt. Az au- (óbusztulajdonos a városi tanács döntése el­len a revíziós bizottsághoz felebbezett. amely jogtalannak minősítette az iparengedély be­vonását és Túrós Istvánt visszahelyezte jo­gaiba. A város azonban a revíziós bizottság döntése után sem adta vissza az autóbusz­tulajdonos iparengedélyét, aki ilyenformán kenyérkereset nélkül maradt. Többszöri eredménytelen kísérletezés után a kenyerétől megfosztotl autóbusztulajdonos dr. Muica ügyvéd utján 760.000 lejes kárté­rítési keresetei indított a város ellen. Az ér­dekes igényperben már több Ízben tűzött ki tárgyalást a törvényszék, de mindannyiszor «■lnapolta. Tegnap került sor végre az érde­mi tárgyalásra, amelyen a károsult autótulaj­donost dr. Muica ügyvéd, mig a várost dr. Popa Lauriu képviselte, akik között a tár­gyalás során hosszas jogi vita merült fel a jelentős összegű kártérítési kereset jogosult­sága körül. Az igényper érdemi tárgyalása a déli órákban fejeződött be, de az ítéletet a biróság csak január 23-án hirdeti ki. vizet amm § Vitéz NMáUtférrc LD k 'J C3 as a tá A szezon egyik legn igyobb operettalágere : RENATA MÜLLER ANGOL HÁZASSÁG---------­brilliáns tartalommal, gyönyörű zenével, kiválóan rendezte: Reinhold Schünzel,ze­néjét szerezte: Francisc Docile. Fősz. : Adod Wohibriick, Georg Alexander, Adele San'Jrock l Elégtételt adott a revíziós bizottság a jogtalanul elbocsájtott számos- megyei alispánnak és főügyésznek KOLOZSVÁR. (Az. Ellenzék tudósítójától.) I Dés város Sznmosmegye székhelye az utóbbi időben hangos a politikai botrányoktól. Nem kevés része van ebben dr. Oltean loan pre- | fektusnak, aki mióta beüli a prefektusi szék­be, egymásután követi el a ballépéseket. A i prefektus működésének egy ilyen mozzanata került a közelmúltban a kolozsvári revíziós bizottság elé. Mint közismert, a liberális kormány hiva­talba lépése után rendelcttörvényt hozott, amely elrendelte a tisztviselők felülvizsgálá­sát és azoknak elbocsátását, akik jogtalanul jutottak tisztségeikhez. Ezen az alapon aztán, a kormány utasítására ugyan, a prefektus a mult év október 10-én egy nap­ról o másra kitette állásából Pop Kornél alispánt, aki tizenhat éves tisztviselői múltra tekint vissza, tiz éven át volt Dés város polgármes­tere és akit tisztel az egész megye lakossága, valamint dr. Moldovan Ion főügyészt is, akinek szintén érdemes múltja van. Úgy az alispán, mint a főjegyző október elsején megjelentek hivatalukban és akkor kapták kézhez a parancsot, hogy távozniok kell. En­nek természetesen eleget is tettek. Két hónap múlva jutott eszébe a prefektusnak csak, hogy voltaképen túllépte hatáskörét, mert a kinevezett lisztviselők elbocsájtása vagy el­mozdítása fölött neki nincs joga dönteni, csak a megyei tanácsnak, ill. az időközi bi­zottságának. Nem került nagy fáradtságába aztán, hogy az időközi tanács visszamenőleg is jóvá­hagyja a prefektus eljárását. Az útra tett két főtisztviselő igazságának tudatában a revíziós bizottság előtt megtá­madta a prefektus elbocsájtó határozatát, egyúttal pedig a kolozsvári közigazgatási bi­róság előtt pert tettek folyamatba, az elbo- esájtásukat elrendelő minisztertanácsi hatá­rozat ellen. A közigazgatási biróság, amely az ügynek jogi részét vette -Dlrálát alá, a mul» hónapban tartott tárgyalást s minthogy a bíróság tagjai között véleményeltérés me­rült fel, februárra halasztották a tárgyalást, amikor ötös tanács fogja letárgyalni. Az ügy közigazgatási részével a revíziós bizottság Perzescu-tanácsa a múlt héten fog­lalkozóit és tegnap hozott Ítéletet. A bizott­ság elfogadta mindkettőjüknek azt az érve­lését. hogy egyrészt u prefektus túllépte ha­táskörét, mikor állásukból elboesájlotta, más­részt, hogy a: időközi bizottság megerősítési ha­tározata formailag szabálytalan és ezért az elbocsájtásukat elrendelő határozatot meg­semmisítette. Az Ítélet Szamosmegyében megelégedést keltett. GYOMOR- ÉS BÉLBÁNTALMAK, hasüregbeli vérpangás, izgékonyság, migrén, kimerü’tség, szé­dülés, szivszorulás, rémes álmok, ijedősség, álta­lános rosszullét, a munkaképesség csökkenése sok esetben rövidesen megszünneek, ha a beteg nehány napon át reggel éhgyomorra egy pohár természe­tes „FERENC JÓZSEF* 1 keserüvizet iszik. KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósitójától.) Kolozsvárnak kétségtelenül legforgalmasabb helye- a Vitéz Mihály-tér. Nemcsak hetivásá­rokon nagy a tolongás a piactéren, hanem minden nap. mert a déli órákig eladók és vá­sárlók ezrei fordulnak meg. De még délután is van élet, mert a sátrakban Laczi-konyhák és mészárszékek vannak. Ennek a térnek a közepén talán már századok óta van egy kút. Régebben Széclienyi-kutnak hívták és arról volt nevezetes, hogy a városnak itt volt a legjobb vize. Az egész város idejárt i hhez a bővizű kúthoz, amely négy csapon át ontotta a kristálytiszta és üdítő ivóvizet. Mikor aztán vízvezetékkel látták el a várost, betemették a kutat és a csapokon át már a szászfenesi mezőkről bevezetett viz oszlatta el a piac közönségének szomját. Ezzel a kut- tal aztán az utóbbi időkben olyan baj tör­tént, amely köztisztasági és közegészségügyi szempontból veszélyes. A vízvezetéki igazga­tóság túlbuzgóságában, mikor érthetetlen in­dokokból az összes utcai kutakat leszerelte, ezt a kutat is halálra Ítélte. Elzárták a csa­pot és azóta az egész piacon nincs egy csöpp viz se. Amint már előbb irtuk, naponként ezrek fordulnak meg itt és az elárusítók szomjan vesznek, mert a piacot környező házakban, ahol minden kul vízórával van felszerelve, nem engedik be őket. Kénytele­nek a Malom-árok szennyes vizét inni és tisztálkodásra felhasználni, amely hemzseg a bacillusoktól. Kolozsvár város főorvosa na­gyon helyesen még azt is kifogásolta, hogy az elárusitásra kerülő élelmi szereket a föld­re rakják le. Kiváncsiak vagyunk, hogy a főorvosnak ebben a kérdésben mi a véle­ménye. Biztosra vesszük, hogy úgy ő, mint Draganu polgármester, tiltakoznak e kút le­szerelése ellen. Mert ahol nincs viz, ott nincs tisztaság sem. A piacon pedig elférne egy kis tisztaság. MÁR Í25 LESTŐL kezdve nagy válasz­tékban az Ellenzék könyvosztályában Kolozsvár, P IJnir i9 lözvdilő indilványl lesi a Times a nemei—francia fegyverkezési ellenáéáek kiküszöbölésére Az angol kormány mindenképpen szerelné feliátmaszlani a leisz­halotí leszerelési konferenciái LONDON (január). A francia miniszter- elnöknek és külügyminiszternek a hónap végén esedékes londoni látogatásával kap- csolatban az angol sajtó sokat foglakozik a leszerelési értekezlet felélesztésének kérdé­sével. Ebből a szemponlból rendkívül érde­kes az az indítvány, melyet a Times egyik utolsó számában fejt ki s amely nyilván­valóan nem áll ellentétben az angol kor­mánykörök felfogásával sem. A lap minde­nekelőtt helyesnek fogadja el a francia ál­láspontot, hogy Németország egyoldalulag nem függetlenítheti magát nemzetközileg vállalt leszerelési kötelezettségeitől. Ez a francia álláspont — irja a Times — telje­sen fedi az angol kormány álláspontját is. Viszont nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a kérdéses nemzetközi megállapodásnak, ebben az esetben a versaillesi szerződésnek, haszonélvezői egyoldalú kijelentéssel szerzö- désadta előnyeikről le ne mondjanak. Ezen az utón ugyanis megnyílna a Times szerint annak a lehetősége, hogy Európa legfonto­sabb vitás kérdését tűrhető módon meg­oldják. A megoldást a Times következőké­pen képzeli el: — Anglia, Franciaország és Olaszország a versaillesi szerződés többi aláíróit felszó­lítanák, hogy közös nyilatkozattal helyez­zék hatályon ki vili a szerződés 5. fejezeté­nek katonai vonatkozású pontjait- A nyilat­kozat azon az alapon történne meg, hogy a három nagyhatalom, miután 15 év béké­ben telt el, elérkezettnek látja a pillanatot annak kijelentésére, hogy a versaillesi szer­ződésben egyik aláíró hatalom számára meg­szabott korlátozások többé nem érvénye­sek. Tennék ezt azzal a fenntartással, hogy közösen meg fognak egyezni egy olyan ál­talános rendszerben, mely minden állam számára korlátozza a fegyverkezéseket és amelynek kivétel nélkül minden állam alá­veti magát. — Mint természetes és szükségképen várható következménye ennek a lépésnek — irja a Times — azok a hatalmak, ame­lyeket igv vállalt kötelezettségeiktől föl­mentenének, kötelesek volnánk teljes ere­jükkel résztvenni Európa kiépítendő együtt­működési rendszerében. Ilyen módon sem­miféle szuverén jogot nem sértenének meg és mindenik nemzet a teljes egyenjogúság ! alapján vehetne részt a fegyverkezéseket i korlátozó megállapodás és a biztonsági rend­szer megteremtésében. A Times indítványa indokolásában meg­állapítja, hogy a pillanat különösen kedvező a fegyverkezés korlátozására vonatkozó tár­gyalások ujrafelvételére. Abban is megegye­zik mindenki, a nagy angol lap szerint, hogy Németországnak teljes egyenjogúsággal és az ezzel járó teljes felelősséggel vissza kell tér­nie az európai népek tanácsába. Csak a módszerben van különbség, amely ezt lehe­tővé akarja tenni. Amig az angolok, akik az egészséges józanész által vezettetik magukat, főleg a nehéz helyzetből adódó kivezető utat keresik, addig a francia érzékenység és jogi logika nem hajlandó egyszerűen tudomásul venni Németország nemzetközi kötelezettsé­geinek megsértését sem. A mai francia kor­mány azonban úgy látszik eltér elődeinek negativ politikájától és vissza akar térni a pár év előtti békülékenyebb francia politi­kához. Ez alatt a pár év alatt azonban az idő nem állott meg. A német fölfegyverkezés — állapítja meg a Times — ma már meglévő tény és minél több időt töltenek el azzal, hogy vitatkoznak fölötte, annál hatalmasab­bá válik. Szükség van tehát Európa békéje érdekében, hogy mielőbb megállapodás jöj­jön létre ezen a téren is. A világ most arra kiváncsi, — irja a Times — hogy mikorra számíthat Németország építő együttműködé­sére a nemzetközi életben. De azzal a német állásponttal szemben, hogy Németország csak a megreformált Népszövetségbe lép vissza, meg kell állapítani — végzi fejtegeté­seit a Times — hogy egy ilyen reformot kül­ső diktátum alapján sohasem lehet létre­hozni, mert egyedüli lehetőség rá az, hogy I Németország a Népszövetség keretén belül I a többi hatalmakkal együtt dolgozzék a re­form érdekében. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ CURENTUL: Mivel a jeleni'gi a letűnt kor­mányfők emlékezete rövid, felcmlíijiíl «/okit az okokat, amelyek minden kormány alatt egyformán hozzájárultak a pénzügyi helyzet le­romlásához, a jövedelmi források k padásához. Nálunk a kormányok rendszerint nem ve.zik fi­gyelembe az elődjük munkáját, amikor t'.rvíiket fölépítik. Hiányzik az összes tárcák együtimü. ködése a közös feladatok előtt. De nemcsak a je­lenlegi kormánynál van ez igy, hanem az előzők­nél is hasonlóképen történt. Minden miniszter a maga tárcáját hasolithaiatlanul fontosabbnak tar­totta a többinél, mindenki csak előre nézett, ahelyett, hogy oldalt tekintett volna tárai felé. Így az elért eredmények nem kapcsolódhattak bele az általános lendületbe, de nem tartották szemelőtt a közérdekek összegét, hanem személyi célja.k felé törekedtek. UNIVERSUL: A parlament uj házszabályai­val foglalkozva hangsúlyozza, hogy elővigyázato­san kell dolgozni és nem szabad külföldi példák után kapkodni minden alap nélkül. Sokan az an­gol parlament mintáját hozzák fel, de ezek el­felejtik, hogy a román és angol nép alaptermé­szete egészen más. A kormánynak az a terve, hogy a parlamenti tárgyalások menetét megrövidí­ti. Csak nehogy visszaélések származzanak ebbŐL Mert például, amíg Angliában a képviselők fel­szólalására a miniszterek kötelesek válaszolni; Romániában ez nem igy volt és a miniszterek nem tartották mindig kötelezőnek a válasz meg­adását. Sőt a legtöbb esetben a kérdések válasz nélkül maradtak mindamellett, hogy általános érdekű dolgokról volt szó. A felszólalások idejé­nek korlátozása általában veszedelmes volna, parlamenti ellenőrzés felfüggesztéséhez jutnánk. DIMINEAŢA: A szőlőtermelés megjavításának ügyében körkérdést intézett több vezetőszemélyi séghez, pártpolitikai tekintet nélkül. Egyetem tanárok, tábornokok szólaltak meg és egyhangúlag a vadalanyok kiirtása mellett foglaltak állást. Dinu Bratianu, a liberális párt elnöke kijelentette, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot minden eddi­ginél jobbnak találja. Mihalache a nemzeti-paraszt- párt vezére szintén kijelentette, hogy egyetért a liberális kormány javaslatával. Különben ez a ja­vaslat nem egyéb, mint az ő 1930-as törvényének folytatása. Elismeri, hogy a jelenlegi törvényja­vaslatnak épitő szelleme van és nem viseli ma­gán a rendőri vagy kincstári ellenőrzés jellegét. A. B. C.: A bukaresti pékek a kenyér árának a felemelését kérték a polgármestertől. Azt ta­pasztalták ugyanis, hogy 7c—80 százalékos jöve­delem helyett az utóbbi időben csak 69 és fél százalékot kapnak. Esett a pékek jövedelme? Ennek egyszerű a magyarázata: növekedett azok­nak a száma, akik éhenhaltak. A munkanélküliek kimutatása a városházán fekszik s megrázó bizonyí­téka ennek a ténynek. Ezer és ezer felnőtt ember és gyermek vágyódik naponta egy darab kenyér után, amely aíontmn királynői méltósággal a pé­kek polcain p~hen. Nem a kenyér megdrágításá­ra kell törekedni, hogy ezáltal a vidéki pékeknek is példát adjanak, hanem az általános nyomor enyhítését kell szerfi előtt tartani. ROMANIA NOUA: Kellemes meg'epetés szá­munkra Mihalache vasárnapi beszéde- A hang egy nagy párt igazi vezérének a hangja, aki tudatában van kötelességének, helyzetének és a reá háruló felelősségnek. Ez méltó szó, ame'yet régóta vár­tunk. Mihalache, ha nem is csatlakozott nyiltan és betüszerint a mi politikai hitünkhöz, de bizto­síték arra, hogy af. ország eljövendő miniszterel­nöke neon fogja azt a módszert követni, amely­nek a jelenlegi kormány hive. Badacson)' és Cam- polung között csak nagyon kis távolság van. DREPTATEA: Az államszervezet egyszerűsí­tésével kapcsolatosan tisztviselői elbocsátásokról is beszélnek. A megélhetésük elvesztésével fenye­getett tisztviselőknek kötelességük, hogy a Moni­torul Oficialból készített kivonatok alapján kö­zöljék annak az ezer és ezer tisztviselőnek a ne­vét, akiket a liberális kormány ebben az évben nevezett ki, azalatt, amig állandóan nagytakarítás­ról és a tisztviselői kar létszámának csökkentéséről beszél. Ekkor kiderülne, hogy az összes liberális párthiveket álláshoz juttatták. Mozgósznhámk műsora: PÉNTEK: CAPITOL: Nagy premier. CSILLAG RAGYOG AZ ÉGEN. Josef Schmidt 1935. évi egyetlen világfilmje. Csupa dal muzsi­ka, napsugár a világhírű tenonsta ra­gyogó filmje! EDISON: I. CSIBI. Vig operett. Fősz. Gaál Franciska, Halmav Tibor. II. A KE­RESZT JEGYÉBEN. Minden idők lcg- ínonumentálisabb filmdrámája. Fősz. Frederich March, Elissa Landi, Cludet- te Colbert. MUNKÁS-MOZGÓ: EGY NÖORVOS NAPLÓ­JA. Főszerepben: Warner Baxter, Yár- konyi Mihály és Jean Bennet. Előadá­sok: 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom