Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-18 / 15. szám
tí/ö»«r«r 18. I Iiiu níl ELLBNZBk Lavinaomlás temette el öt kilométeren a vasúti pályatestet a Vaskapunál KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.)' Az utóbbi napok hóesése komoly zavarokat okozott a vasúti közlekedésben, nemcsak nálunk, hanem Magyarországon, Jugoszláviában és Észak-Olaszországban is. Különösen az ország délibb részein volt erős a hóesés. A Bánságban például négy nap óta hull a hó. Szörénymegye területén a hó sok helyen a másfélméter magasságot is meghaladja. A hóvihar kidöntötte a telefon és táviró póznákat, úgy, hogy Bukaresttel megszakadt minden összeköttetés. A vonatok állandó késéssel érkeznek, mert a magas hóréteg sokhelyt eltorlaszolta az utat. Lavinaomlás Verciorova közelében A Vaskapu közelében Verciorova és Gu- rasraii községek között a temesvár—bukaresti fővonalon lavinák zúdultak a hegyek alján húzódó vasútvonalra. Egy lavina öt kilométer hosz- 8zuságban fedte be a pályatestet. A hógörgeteg lefelé gurulva útközben sziklákat szakított le, fákat tépett ki és rázudi- totta a pályára. Néhol 100 méter széles és négy méter magas volt a lezuhant hógörgeteg. Az eltakarítási munkálatokhoz különleges hóseprő gépeket hozattak, amelyek propellerrel járnak és gőzerő hajt. A munka ennek ellenére nehezen halad előre, mert a gép főleg a porhó eltakarítására alkalmas, jelen esetben a lezuhant hóréteg kövekkel, szikladarabokkal vegyített nedves, tapadó hó volt és így a gépek felmondták a szolgálatot. A szikladarabokkal, fákkal telitett görgetegek eltávolítását csak kézi erővel lehetett végezni. A vasúti munkásokon kívül a közeli falvak lakosságát karhatalommal vezényelték ki a munkához. A parasztok nem szivesen dolgoztak, mert csak 60 lej napszámot kaptak, ők pedig 100 lejt szerettek volna kapni. Miután ezekkel a munkásokkal nem lehetett boldogulni, Tur- nuseverinből katonai csapatokat rendeltek ki. J Hatszáz munkás több órai megfeszített I munka után tudta a lavinát a pátyáTÓI | eltakarítani. Mikor már szabaddá tették az j utat, újabb lavina zudult le és három mun- I kást maga alá temetett. Társaik rögtön kiásták őket Az egyik munkásnak semmi baja sem történt, a másik kettő belső sérüléseket szenvedett. De nemcsak a vasúti pálya, az országutak is járha- iatlanok. Orsovától az ókriáíyságba vezető országutakon sem a lovasszekerek, sem a gépkocsik nem tudnak átvergődni. A temesvár—aradi vonalon, ahol közismerten veszélyes a hófúvás, a vasutigazgatóság régi talpfákból alacsony kerítéseket állíttatott a pálya mellé, hogy a hófúvást felfogja. Farkaseaordák garázdálkodnak Az Ókirályság számos helyén farkascsorMIT IR A ROMÁN SAJTÓ A. B. C.: Hai dolgozni akar valaki, alapvető követelmény, hogy dolgozni hagyják. Egy párt | programjának meg kell mutatnia, hogy mi a te. ] endő, viszont az embereknek, akik ennek a ne>- vében igénylik a hatalmat, feltétlen szükségük van annak a biztosítására, bogy munkájukban nem akadályozza senki. A személyi vonzalom és ríieaszenv nincs méc keressen ott, ahol a kormány vezetéséről von szó. Meg kell legyen az a szabadság, hogy a felelősség kereten belül a vezető úgy dolgozhasson, ahogy a legjobbnak látja, eszméi megvalósítása érdekében. Ezért van igaza Maniun&k és Mihalochenak egyformán, amikor szabadkezet kérnek, erre vezethető vissza az utóbbi idők mozgalma az alkotmányosság körül. DIMINEAŢA: Dinu Brationu nyilatkozatában a saját felelősségére váfflolta, hogy belföldi gyárak utján föl lehet szerelni a hadsereget. Ezzel juttatta kifejezésre a miniszterelnökkel szembeni elégedetlenségét, aki a Skodánál tett megrendelést. Ugyanakkor a liberális párt hivatalos lapja, leszögezi, bogy Tatarescu és Dăm Bratianu között rumos eilen tét a hadfelszerelés kérdésében, Dinu Bratianu szükségesnek látja erre külön nyilatkozatot adni, amelyet azonban olyan módon tesznek közzé, hogy a benne foglaltak egyáltalán nem fedik a Tatarescu szándékait- A nyilatkozatokból hiányzik, a béke feltétele, annak a kijelentése, hogy lemondanak a Skoda-szerződésről, vagy legalább is a lehető legkisebb mértékűre csökkentik a fegyvcrrcndelést. Az a benyomásunk, hogy úgy a nyilatkozat, mint a hivatalos értesítés a hadfelszerelési megrendelések körüli ellenvéleményeket hangsúlyozzák ki. ROMANIA NOUA: Az legyik legcsöndesebb és legbékésebb erdélyi város életében kutat a «emzetgyötólet nyomai után. Erdélyben a ma- ; ggBf fctteanáftttk vép kozgoosj^ «axfyjgi dák veszélyeztetik az egyes községek lakosságát. A Buzau közelében lévő Magúra község lakosságát az éjjel farkascsorda támadta meg. A farkasok bemerészkedtek az udvarokra, behatoltak az istállókba és kihurcolták a háziállatokat. Az éhes farkasok vad mészárlást vittek véghez és a megijedt lakosok csak reggel mertek házaikból elöbujni, amikor a farkascsorda jóllakva már eltávozott. A lakosság tegnap felkérte a prefektust, rendezzen hajtóvadászatot, mert a garázda farkascsordák állatállományukban nagy károkat okoznak. Budapesti jelentés szerint Békés, Szabolcs és Baranyamegyékben hótorlaszok akadályozzák meg a közlekedést. A vonatok több órás késéssel érkeznek az állomásra. Bel- grádból azt jelentik, hogy Bosznia, Hercegovina és Montenegro számos pontján hóviharok dühöngenek. Két nappal ezelőtt Podgoricából katonai osztag indult el, de két nap óta semmi hir nem érkezett róla. Azt hiszik, hogy lavina t mette őket el. Római jelentések szerint Észak-Olaszországban is hatalmas hózivatarok vannak. A vasúti vonalakat hótorlaszok zárták el és emiatt a Simplon expressz nyílt pályán akadt el. A farkasok az embereket is megtámadják Szilágymegyéhen Szilágysomlyói tudósítónk jelenti: A szilágysági hegyek közötti falvakat minden évben felkeresik a farkasok s különösen a hideg beálltával jelentős károkat is okoznak az állatállományban amellett, hogy állandó rettegésben is tartják a lakosságot. Nem egyszer emberáldozatot is követel az ordasok éhsége. A legutóbbi egyik nap is majdnem a farkasok áldozata lett egy hosszú- aszói parasztember, aki fegyver nélkül indult haza falujába Szilágysomíyóról. Az ember egyedül ment az elhagyatott utón, amikor két kiéhezett farkas közeledett feléje. Szerencséjére fa volt a közelben, amire még idejében felmászhatott. Egy fél óra múlva több falusi közeledett a megfagyással is fenyegetett ember felé s miután az egyik farkast agyonverték, a másikat pedig sikerült elkergetni, leszedték a fáról az átfázott embert és hazavitték falujába. Ez és más hasonló farkaskaland után egyes községekben az emberek éjjel csak vasvillával felfegyverkezve merészkednek ki házaikból. Háton község közelében a farkasok megtámadtak egy juhnyájat s két állatot széttéptek. A meszesalji községek lakói kérni fogják a szilágymegyei vadásztársaságokat, hogy minél gyakrabban rendezzenek hajtóvadászatokat, hogy ezzel is pusztítsák a kártékony vadállatokat. a magyarok most az irredentizmus és nemzet- propaganda központjává tettek. Ez Nagyenycd. Szükségesnek tartjuk a város .múltját ismertetni, különösen azért, hogy bebizonyítsuk I-amandi kijelentésének valótlanságát. Mert még az ilyen városokban is az a helyzet, hogy amit az egyesülés előtti korszakokban mutatott, a politikai rendszerre jellemző elnyomás eredménye volt. A nagyenyedi románokat nemcsak, hogy senki nem segítette, de amennyire csak lehetett, elfojtották életüket. CURENTUL: Mihalache hisz az eszmékben, hisz a programokban és az emberekben: és hisz elsősorban önmagában, munkaképességében és jószándékán aJs őszinteségében. Legutóbbi beszéde is ennek a bizonyítéka, mert meg merte bátran mondani, hogy az alkotmányos rend csak utcai fenyegetésekben merülne ki és erre használná fel a korona védelmét, egy nem létező párt javára és zz ország kárára. A korona iránti szélsőséges magatartás könnyen megoldódna, mert ma is úgy mint régen, a király egyetlen mosolyára oz utcai tüntetők és a korona támadói a leghívebb szolgákká változnának. VIITORUL: A kormány lopja szerint a nem- zeti-parasztpárt Mihalache vezetése alatt bomló hadsereg képét nyújtja, amelyben már az anarchia uralkodik és mindén egyes katona feíjogo-* sava érzi magát külön program készítésére és arra, hogy irányt adjon a párt politikájának. Hihetetlennek hangzik Mihalache kijelentése a párt tekintélyéről, amellyel állítólag a tömegek szemében bir. Ha a közvélemény foglalkozik is a párttal, az csak ai Skoda-üggyel, Boila személyével, Dobrescuval és Bocu Severrel kapcsolatosan történik. A pártvezér azt hiszi, hogy szervezett erők vezetése van a kezében, a valóságban pedig kávéházi intrikák és botrányok rendezésében kimerülő párt vezére. Â homlok megráneoso» dik, üt őre elveszti hamvasságét, ha nem gondoskodunk kellőleg jgípfNORMÁLIS GYOMORÉS BÉLMUKÖDÉSRŐL Különösen a nőfcnek kellene «ákrekedá* gyomorinfekció ellen védekezniük. A fiatalság hamer elmúlik, ha nem védekezünk az öregedés ellen. ARAK s A Koproi megszünteti a székrekedést, eíiminárje a merg»# 1 árh. 4 4rfc, tOthb, anyagokat, amelyek megtámadiák a bőr hamvattágát. fi^le! ii**-.i*t £enc|ej jakiét, |é gyomor, étvágy — jó közérzet a fiatalság legjobb óvszere. Ha ICoproit hexxnéJ biztosítja mindezt, tehát megőrzi fiatalságát. Koprott szemérmetlentől utánozzák. Vizagátja meg gondosan a csokoládépasztillát, vagy a csomagolást. Mindegyiken világosáé rajta van a koproi a é.M íiCiííSü > r ifagátó! kipusztful a kisebbségi lakosság Erdélyből a bekaffesii statisztikái hivatal jövendölése szevink — Ifinek siettetik akkor olyan lendülettel a romanizálási ? BUKAREST. (Az Ellenzék tudósitójától.) Dr. Sabin Manuila, a statisztikai hivatal igazgatója rendkívül érdekes jelentést terjesztett be Constantinescu egészségügyi miniszterhez. A jelentés 1934 december 31-én kelt és az elmúlt évi népmozgalmi adatokat tükrözi vísí- sza. 1931-ben a nemzetiparasztpárti kormán> alatt tartott első népszámláláson Román-' . lakosságának száma 18 millió 52 ezer 896 volt. Az azóta elmúlt négy év alatt született Romániában 2 millió 470 ezer 582 gyermek és meghalt ugyanebben a periódusban 1 millió 511 ezer 881 lakos, ami tehát négy év alatt 957 ezer 701 lélek természetes szaporulatát jelenti. A szaporulat az elmúlt népszámlálás adataihoz hozzáadva, megállapítható, hogy 1935 január elsején Románia lakossainak száma meghaladja a 19 milliót és a 20 millió felé közeledik. Erdély és Bukovina elnéptelenedik... Önkéntelenül vetődik fel az a kérdés, amely minden nemzetiségekből összetett országban felmerül: vájjon a lakosság növekedése az ország minden nemzetiségére vonatkozik-e. Ha ezt a kérdést analizáljuk, biztos választ tud adni Sabin Manuila. A természetes szaporulat a legnagyobb a régi királyságban és Besszarábiában, Erdélyben és Bukovinában pedig rendkívül kicsi. Amiből az következik, hogy Erdély lakossága évről-évre vészit számszerű fontosságából és hogy Erdély kisebbségeinek lélekszáma állandóan csökken a román lakossággal szemben, amely a régi királyság szaporulatának következtében folytonosan nő. A kisebbségek csökkenése így tehát meg lehet jósolni, hogy Erdély lakossága a jövőben folytonosan csökkenni fog és ez még inkább áll a csökkenésben nagyobb arányszámot felmutató Bánságban. Az általános csökkenés azonban leginkább a kisebbségi lakosságban mutatható ki, mely nem tudja a veszteséget pótolni, mig az erdélyi románság szaporulati csökkenését a regátbeli I románság lélek3zámának növekedése ellensúlyozza. Az elmúlt népszámláláskor a régi királyság és Besszarábia az ország összlakosságának 64.6 százalékát tette ki. Természetes lett volna tehát, hogy a szaporulat, illetőleg az újszülöttek és a halottak közötti különbözet a fenti arányszám szerint oszoljék meg. De ezek az arányszámok teljes mértékben a régi királyság és Besszarábia javára mutatkoznak. És pedig a természetes szaporulat 74.6 százaléka esett a régi királyságra és Besszarábiára 1931-ben, 78.7 százaléka 1932-ben, 80 százaléka 1933-ban és 80.4 százaléka 1934-ben, mig Erdélyben és Bukovinában a szaporulat a 35.4 százalék helyett a következő volt: 1931-ben 25.4, 1932-ben 21.3, 1933-ban 20 és 1934-ben 19.6. A régi királyság és Besszarábia állandó növekedésben Amikor egy országrész lakossága az összlakosságnak 35 százalékát teszi ki, a természetes szaporulatban azonban nem vesz részt csak 19 százalékkal, meg lehet állapítani, hogy az országrész messze elmaradt az ország többi részeitől. Nemcsak az a tény áll fenn ugyanis Manuila szerint, hogy a természetes szaporulat Erdély és Bukovina a többi országrészekkel szemben kisebb arány- számot mutat fel, de kétségtelenül megállapítható, hogy ez az arányszám is állaadó csökkenésben van. Évek múltán be fog következni az is, hogy Erdély és Bukovina úgyszólván semmivel sem fognak hozzájárulni a természetes szaporulathoz, mig a régi királyság és Besszarábia ugyanolyan arányban növekedni fog és egyedül fogja viselni az ország természetes szaporulatát, jósolja a statisztikai hivatal vezetője. Az erdélyi kisebbség általában vészit számarányából, a románság pedig folyton gyarapodik. Mindezekből Manuila azt állapítja meg, hogy Románia népmozgalmi adatai normális fejlődési vonalban haladnak és a fejlődésnek ezt a vonalát hivatalosan is támogatni kell.
