Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-18 / 15. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÎN NUMERAR No. 141161/193«. ÁRA 3 LEJ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Ciuj, Str. LG. Duca No. 8. Fiókkiadóhív atal és könyvosztály ^ Piaţa Unim 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. LVí. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM. MAGYAR POLITIKA/ NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS PÉNTEK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több i,*S£ä«eS6aBKBBS*a»iaMiSSBaBfflSS^ViiE0Bam«F2OE2M!*Eaai JANUÁR 18. A vámhatóságok megke: dt ék müködé;i a Saar-vldék francia határán A történelem Ítélt — mond»®Hiller, — Még esen a doni % üé&$EŐvaí$éw Lávái fierinS. —* As esniţgrânfoknssk megfeociáf- Iák a múltai a §aar-vidék@n. «. a megegyezés akadályai? KOLOZSVÁR, január 17. A népszövetségi tanács tegnapra várt döntése a Saar-vidék Németországhoz való visszacsatolásáról, még nem történt meg. Legújabb hirek szerint ez a döntés mára várható, bár még nem egészen bizonyos, hogy ma fog megtörténni. A rövid halasztás érthető izgalomra adott okot s az első pillanatban súlyos nézeteltérésekről szóló magyarázatok keltek szárnyra genfi körökben is. Amint most kiderült, nézeteltérések valóban voltak, de ezek a nézeteltérések nem olyan mélyrehatók, hogy a Saar-vidék rövides visszacsatolását Németországhoz megakadályozhatnák. Tegnap különben francia részről megtörtént az a lépés, mely szirubó- likusan is jelzi, hogy Franciaország véglegesen leszámolt a Saar-vidék lecsatolásával a francia gazdasági szervezetről. Amint Páris- ból jelentik, n Saar-vidék és Franciaország közötti határon megkezdték működésüket a vámhatóságok, amivel a 15 év óta tartó francia—saarvidéki gazdasági egységet végleg megszüntették. A vita egyes magyarázatok şzermt a visszacsatolás időpontja kérdésében merült föl, más magyarázatok viszont arról tudnak, hogy Franciaországnak az a kívánsága okozott nehézséget, hogy a békeszerződés 42. és 44. pontjának megfelelőleg a Saar-vidéken, mint Rajna-balparti területen, Németország katonailag ne rendezkedhessék be. Még nem lehet tudni, hogy a két vitás kérdésben hogyan egyeznek meg, de genfi jelentés szerint ott biztosra veszik, hogy rövid időn belül, valószinüleg még a mai nap folyamán létrejön a megegyezés s a népszövetségi tanács akkor kitűzi a Saar- vidék átadásának időpontját is, még pedig a németek kívánságához való közeledéssel nein február 15-íke utánra, hanem valószinüleg inár január 31-ére. Németország válaszára vár Genf GENF. (Az Ellenzék távirata.) Jól értesült népszövetségi körökben úgy tudják, hogy a Saar-vidék átadásának időpontjára vonatkozó tárgyalások Németországgal jól haladnak és befejezés előtt állanak. A genfi német konzul Berlinbe juttatta Aloisi báró vezetése alatt álló hármas Saar-bizottság jegyzékét és remélik, hogy a német birodalmi kormány válasza még ma délelőtt Genfben lesz. Abban a nagyon valószínű esetben, ha ez o válasz kedvező, a népszövetségi tanáéit még ma újra összeül és meghozza döntését a visszacsatolás kérdésében. A döntés mindenekelőtt elvileg mondja ki a Saar-vidék visszacsatolását a terület megosztása nélkül. Ezután megállapítja az időpontot, amikor a visszacsatolás meg fog történni. iGenfben azt hiszik, hogy ez az időpont január 30, vagy 31-ike lesz. A Havas távirati ügynökség szintén úgy értesül, hogy a Népszövetség a mai napon mondja ki a visszacsatolást és határozza meg a visszacsatolás időpontját is. A Havas-Jelentés szerint az átadás február elsején lesz, viszont más források ugyancsak a Havas szerint úgy tudják, hogy az átadás időpontját március elsejére fogják kitűzni, Laval külügyminiszter tegnap nyilatkozott a sajtó «lőtt ii kérdésben. Nyilatkozatában annak a reménynek adott kifejezést, hogy 24 órán belül létrejön a megegyezés a németekkel s akkor kitűzhetik a tanács ma délutáni ülésének napirendjére a Saar-kérdés vég3Ő megoldását. Laval kijelentette, hogy meggyőződése szerint a hét végéig mindenesetre végezni fognak ennek a kérdésnek megoldásával. Párisi jelentés szerint a népszövetségi tanács mai ülésén, ha a Saar-kérdésben a döntést még a mai nap folyamán meghozhatják, a tárgyalásokban résztvett három nagyhatalom képviselői Sir John Simon, Lava! és Aloisi báró fölszólalnak és rövid beszédben a döntés jelentősegét fogják hangoztatni az európai béke megszilárdítása szempontjából. Laval ezzel kapcsolatban rövid nyilatkozattal válaszolni fog Hitler tegnapelőtt! rádióbeszédére is. f őrténelmi ítélet veit txavaxás 'BERLIN. (Az Ellenzék távira*».) Hitler birodalmi vezér tegnap egy francia újságíró elölt nyilatkozatot tett a saarvidéki népszavazásról. Ez a népszavazás — mondta Hitler — történelmi elítélése a versaillesi szerződésnek. A szerződést megelőző tárgyalásokon francia részről azt állították, hogy a Saar-vldéken Í50.0ÖÖ francia van. Most kiderült, hogy alig van ezen a területen 2000 francia. Az ujsagirónak arra a kérdésére, hogy xni lesz azokkal, akik a visszacsatolás ellen szavaztak, Hitler következőképen válaszolt: — Mi nem azt kérdezzük, hogy valaki mi volt, hanem hogy a jövőben mi akar lenni. A Führer ezután újra kijelentette, hogy a saarvidéki kérdés elintézése után Némct- órszág és Franciaország közölt nincs többé területi ellentét. Németország ezt a súlyos áldozatot Európa békéjének hozza. A német birodalom a békiilékenység végső határáig hajlandó elmenni, csak a nemzeti jogainak csorbítását nem engedheti meg — végezte kijelentéseit Hitler. Mi lesz az emigránsokkal? Német vezető körökben különben hangoztatják, hogy a status quo híveinek a saarvidéki hatalom átadásával kapcsolatban nincs okuk félelemre. Nem is tartják valószínűnek, hogy a Saar-vidékről olyan nagyarányú elvándorlás készülne, amilyennek a külföldi lapok azt gondolják. Az emigránsokkal kapcsolatban különben két helyen is előkészületek történtek a menekültek elhelyezésére. Franciaországban Bordeaux körül állanak készen többezer emigráns befogadására, Oroszországban pedig Moszkvától délre egy kisebb várost jelöltek meg, ahol a saarvidéki kommunista emigránsok letelepedhetnek. Ebből az alkalomból a városka régi nevét is „Vörös- Saar“-ra változtatják át. A genfi döntés akadályai /LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reu- ter-ügynökség jelentése szerint a népszövetségi tanács ülésének elhalasztására az adott okot, hogy francia részről a visszacsatolással kapcsolatban követelik, hogy a Versailles! békeszerződésnek a rajnai demilitarizau területre vonatkozó 42. és 44. szakaszai, mint Rajna-balparti területre, a Saar-vidék- re is érvényesek legyenek. E szakaszok alapján a franciák a német katonai erők távoltartásán kiviil követelhetik, hogy mindazokat a vasutakat, útvonalakat, állomásokat, hidakat és csatornákat, melyek főleg stratégiai szempontból épültek, megsemmisítsék. Ez a követelés, melyet szélsőségesen is lehet alkalmazni, nagy akadályokat gördíthet a megegyezés elé. Valósziniinek látszik azonban, hogy iLavai külügyminiszter, aki az egész ügyet nagyon békésen kezelte, nem fogja ezt a követelést nagyon kiélezni s akkor könnyen eloszlathatják a még fennálló ellentétet franciák és németek között. Mtmofesc« Sírunkat fi Ä Dtínamedence gsiiesági iiffiűfffCscefiff nem ailanah flottá ahaflaigoft* A lieres&e^elmi minbrleri diizbWmán iinnepeSiék BécsWn, melye« gélén voll EcUiäfdi libo/r äs BÉCS. (Az Ellenzék távirata.) Manolescu- Strunga román kereskedelmi miniszter tiszteletére tegnap diszebédet adtak a bécsi román követségen. A diszlakomán résztvett az osztrák kormány több tagja, Schuschnigg kancellár az élükön, Eckhardt Tibor magyar népszövetségi főmegbizott, továbbá Magyar- ország bécsi követe és több magas személyiség. Manóiéscu-Strunga igen kedvező hangú nyilatkozatot adott az egyik magyar lap számára, amelyben kijelentette, hogy a Duna-medence gazdasági újjáépítése előtt nem állnak többé leküzdhetetlen akadályok. Kereskedelmi indítványai rendkívül kedvező fogadtatásra találtak a magyar kereskedelmi bizottság részéről, úgy valószínű, hogy közelebbről nagyszabású kereskedelmi és ipari értekezlet lesz Bukarestben, amelyen Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia képviselőin kívül Magyarország képviselete is megjelenik. Magyarország elfogadta Románia ajánlatait és a Romániából kivitt petróleum és fatermékek ellenértékét 30 százalék devizában, 70 százalékig pedig áruval egyenlíti ki. A hidfő, amely a nagy népszavazás rajzási pontja volt, a Saar-folyó hídfője, az örömtől körülzugva is kezd lassan gond lenni. Mi legyen most és hogyan legyen ez a mi? A Népszövetségnek egy sereg dolgot kell tisztázni. Elvenni könnyebb, mint visszabocsátani. A római tanács kozás, amely Aloisi elnökletével december elején lefolyt, inkább a népszavazás nyugodt lefolyásának a föltételeit szerezte meg bámulatos sikerrel, de csak nagyjában döntött a jogi és anyagi kérdésekről. Például a bányákba történő beruházások váltságáról és ennek kifl zetési módjáról. Némi tulajdont biztosított a franciáknak, mert a Lawal— Mussolini egyezmény példája szerint — csak ingatlan erősiti most a barátságot és hiába hirdette a wilsoni pontokkal a wilsoni pontokat, a végén valahány béke-szirén: minden anexiótól mentes béke a cél; kimondotta ugyanis* hogy a francia határon belül fekvő bánya lejáratok szénrétegei csak a fraifc- ciákat illetik. Szóval a föld alatt mégi» annektálnak. De megint kísért a régi gondolat is, hogy a Wandt-kerületet* amelynek lakossága nagyobbára nen* német, csatolják el és igy a fekete altalaj fölött a zöld föld felettiség is menjen át idegenbe. A franciák úgyis az anya- I országhoz való csatolás mellett fognak jj szavazni és a rész nagy akaratát becsülni kell; különben is megismételhetik az 1921 március 21-én rendezett felsősziléziai népszavazás esetét, mikor a túlnyomó lengyel részt nem adták vissza Németországhoz, mert Korfanty önkéntes csapatai véres polgárháború üszkét vetették szerteszét. De az idők változtak: most nincs francia—német csete- páté. a béke lengedez, a francia lakosság kebelében sem lobogott indulatos vágy a francia uralom felé, szavazásban, ami megest nem újság, mert 13 év előtt lengyelek is nyilatkoztak Németország mellett, hiszen a 98%-ig feszített szavazásban 717.122 szó Németország és 483.514 Lengyelország javára esett, pedig az 1910-ik évi népszámlálás szerint 1,900.000 lakosból 1,200.000 volt lengyel és 650.000 német — szóval más érvhez kell folyamodni. Most a kis wandii terület elkapcsolása mellett a 48.000 kivándorlásra készülő szeparista érdeke beszél: egy marék önkormányzati, talán gvámterületen meghúzhatnák magukat. Reméljük azonban, a Népszövetség bölcsen dönt majd az összes kérdésekben s világért sem zavarja meg a légkört, mely egyaránt lebeg Franciaország és Németország fölött. A német bi rodalmi vezér az eredményhirdetés reggelén első beszédében rögtön megismételte régi kijelentését: a Saar-vidék tel jes egészében való átadása után semmi területi követelése nincs Franciaországgal szemben s hozzátette, amennyire tántorithatlan az egyenjogúság követelésében, épp úgy képviseli a népek össze- tartozandóságának és békéjének kötelezettségét. Ez lemondás Elzász-Lotharin- giáról és az elzárkózásról. A béke nyílt útja. De mégis aggaszt bennünket valami. Az öröm érthető mámorában Berlin egyik utcáját rögtön átkeresztelték a Saar-land névre, de a Stresemann elnevezés rovására. A volt német kancellár és külügyminiszter kötötte meg Locarno- t s ezzel elérte a rajnai hidfő-vj- dékek idő előtti kiürítését. Az öreg Rajna, amelyet apának hív a német gyöu*
