Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-17 / 14. szám

2 FLLBH7 ftK 19 SB Ja mai r 17. Derűs, téli délelőtt Jlosszu, mély ólom után délelőtt félti zen­kettő kor ébredek. Mint, aki nagy utazást tett s már céljához jutott, szétteki ntek a hálószo­bában, okár az utas a hálófülkében, aztán kinézek a tájra, ahova majdnem kilenc órai alvás után érkeztem meg. tájékozódni pró­bák k abban a világban, melyben kikapcsolt öntudattal hevertem. Keresem helyemet a tér­ben és időben. Künn gyönyörű téli délelőtt ragyog. A: ég kék, a fák fehérek. Egy kis hó is esett, éppen csak annyi, hogy megcukrozta a hegyek és halmok tetejét, mint a lakodalmi tortákat. Sárga verőfény csorog mindenüvé. .4 szem. melyet tegnap éjjel lepecsételt az álom méze, nyiladozik, de még gyakran le­lecsukódik, hogy visszaidézze azt a ködöt, azt a puha. kisdedi homályt és melegséget, mely már lassan oszladozik. A száj duzzadt, mint a csecsemőé, aki teleszopta magát anya­tejjel. A hang valamivel mélyebb, mint egyébkor, náthásán — tompa és fülledt. A tagok szinte megkövéredtek az áldott ritka, zavartalan pihenéstől és minden szerv, min­den iz és porcika elégedett. .4 test. az egész test boldog. Hát én, ennek a testnek szellemi kormány­zója és vezérigazgatója, boldog vagyok-e? Hogyne. Elmém, mely mult éjszakán oly sö­téten látta a helyzetet, hirtelenül bizakodni kezd. Egy hatalmas ásítással, mely az ordí­táshoz és a nyerítéshez hasonlít, kérem o teámat, az almámat. Gyönyörködöm a tea színében, az alma illatában. Az első korty, az első falat végre egészen fölébreszt. Mégis csak gyalázat, gondolom, hogy így elalud­tam. Töprengek, szabad-e ennyit lustálkod­nom. .4r órára pillantok s megállapítom, hogy mióta ébren vagyok, már húsz perc múlt el. Eszembe jut két telefonszám. me­lyet nem hívtam föl és most hiába is szólí­tom, már nincsen ott senki. Eszembe jut kéz- iratpapirom, mely üresen hever az Íróaszta­lon s különben már teleirlam volna apró be­tűimmel. De mit vártam volna attól a két telefonszámtól, mit reméltem volna attól a néhány kéziratpapirtól, melyet zöld Untam­mal maszatolok be? Nyilván örömei, elis­merést, pénzt, szóval boldogságot. Vájjon na­gyobb volna-e az a boldogság, mint az, ame­lyet most érzek, vagy éreztem az előbb, ami­kor még nem furdalt a lelkiismeret? Aligha. Nemrégiben, hogy szakaszosan és riadozva aludtam a legerősebb altatószcrekkel is, min­denemet odaadom egyetlen ilyen éjszakai nyugalomért. Megkísérlem, hogy mégegyszer belelemet? l.ezzem ebbe az öntudatlan renyheségbe, hogy mégegyszer lubickoljam ebben a bölcső- lanyliaságban, az arcomat a párnához szo­rítva átöleltem ágyamat, de már nem Indok lovább ott maradni. Azokra gondolok, akik­nek nincs ilyen ágyuk, künn a szabad ég alatt hálnak, vagy már hajnal óta robotol­nak. Mit lehetek én róla? Azzal, hogy nem pihenem ki magam, egyáltalán nem segítek rajtuk. A következtetés hamis és ostoba. Mindenkinek, aki a földgolyón van, kívánok ilyen téglányalaku, szerény nyugvóhelyet, ahol leejtheti fáradt testét s ilyen egyszerű és meleg paplant. Mindegy, már csupa tüske az ágy s a paplan nem melegít többé. Fázom alatta. Igaz, ettől a mii-fázástól senkise me­legszik át, de én nem törődöm vele. Inkább felöltözködöm sebbel-lobbal, a nyitott ablak­nál és megmosakszom hideg vízben. Furcsák vagyunk. Ha nem alusszuk ki magunkat, ide­geskedünk és fáj a fejünk. Ilyenkor pedig a lelkiismeretfurdalás gondoskodik az ideges­ségről és a fejfájásról, hogy megteremtse bennünk a bűntudat természetes egyensú­lyát. Folyton vezeklünk. Ha szenvedünk, a boldogságra vágyakozunk, ha pedig boldo­gok vagyunk, félünk a boldogságtól, annyira szenvedünk tőle, hogy inkább az igazi szen­vedésre vágyakozunk. Hosszul neveltek ben­nünket. Később kimegyek az utcára, hogy elűzzem gondjaimat. Sétálgatok az enyhe léiben. Azok, akikkel találkozom, valamennyien bal- jóslatuan kijelentik, hogy ennek a januári tavasznak még szörnyű böjtje les: s keserve­sen fizetjük majd meg az árát. Miért9 Hány olyan telet szenvedtünk át, mely októberben kezdődőit s májusban ért végei. Ennélfogva mi, akik már megúsztunk három hónapot, a légiosszabb esetben is nyerhetünk. Csakhogy az ő gondolkozásuk, akár az enyém, a bűn és bünhödés ősi váltakozására van berendez­ve. Azt hiszik, hogy ami jó és szép, a: bűn s ezt szükségszerűen és törvényesen követi a rossz és ruf, a bünhödés. A természet azon­ban pogány. Az nem ismeri ezt az összefüg­gést és nem olvassa azokat a könyveket, mini mi. Hiába mondogatják tehát a szegény be­tegek, hogy most ok szenvednek, de aztán majd jöllábadnak s az egészségesek lesznek betegek, mintegy fölváltják őket a szenvedés­ben. Ezt az erkölcsöt bosszúvágy és a kár­öröm eszelte ki, vigasztalásul, mi esztelenek pedig önmagunkra alkalmazzuk még egész­séges és boldog korunkban is s ezzel alzápit- juk kedvünket A tapasztalat azt mutatja, hogy vannak olyanok, akik mindig hidegek, boldogtalanok és szegények s vannak olya­nok. akik mindig egészségesek, boldogok és gazdagok „Ma nékem, holnap néked“ — hirdetjük. De a természet ezt hirdeti: ,.Ma néked és holnap is néked“, vagy ezt: ,.Mn nékem és holnap, mindörökre is nékem, csak nékem". Aki életrevaló, a- bátran vál­lalni meri az utóbbit is. Ilyen ember eyyre kevesebb akad. Egy ba­rátom még az ágya fölé is rémképeket és szörnyűségeket akaszt. Ott áll állandóan a fe­BUKAlREST. (Az Ellenzék tudósítójától.1 A nemsokára megnyíló parlamenti időszak előtt óriási nehézségek állanak a kormány útjában. Néhány alapvető kérdésben a kor­mány vezéregyéniségei sem tudtak meg­egyezni egymással, de különösképen nem tudnak megegyezni a párt hivatalos veze­tőségével. elsősorban Dinu Bratianuval. A megnyitandó ülésszakon, amint a Dimineaţa Írja, Tatarescu meg fogja kísérelni a tör­vényhozási munka egyszerűsítését. Csak igen kevés számú törvényt készítenek elő és valószínűleg a már bejelentett javaslatok egy részének előterjesztéséről is lemonda­nak. Arra fognak törekedni, hogy a szená­tus és kamara munkáját uj alapokra helyez­zék. A kamara első dolga lesz a megnyitás után, hogy házszabályait módosítja. A köz­vélemény meglehetősen idegenkedve fogad­ta e módosítások hírét, mert attól lehet tar­tani, hogy a parlament jogai újabb csorbát szenvednek. A petróleum egyedárusága a lát­határou A mult évi költségvetés veszteségein okul­va, a kormány a jövőre nézve uj jövedelmi források után kutatott és ezt a petróleum- termelésnél találta meg. Állami egyedáruvá akarják Tatarescuék tenni a petróleumot, azonban kétes, hogy ez meghozná-e a várt eredményt. A petróleum elárusitásából éven­te 1 milliárd 176 millió lej jövedelem foly be a kincstárba fogyasztási taxa címén. Ehhez még hozzájárul az útadó, községi és szállítási taxák úgy, hogy a petróleum bel­földi fogyasztásából körülbelül 2 milliárd 100 millió lej jövedeme van az államnak. Kérdés, hogy ezt lehet-e még növelni? A legnagyobb nehézség az, hogy egyedárusitás esetén az államnak meg kellene vásárolnia az. országban lévő petróleumraktárakat, ami­hez másfélmilliárd lej kellene. Azzal a ja­vaslattal is előállottak, hogy az állam csak a petróleumtermékeket vásárolja meg, ame­lyeket majd a jelenlegi raktárak utján áru­sítanának el. Felmerült az az ötlet is, hogy a jelenleg érvényben lévő kincstári taxákat je fölött egy szobor is Sen-Gésé-Lhtimo, a pusztulás tibeti istennője, aki vicsorgó száj­jal. lobogó szemmel őrjöngve táncol a romo­kon, hogy mikor az alvó éjszaka főlocsudik lidércnyomásából. ezt a fortéimét lássa. Va­lószínűleg babonából cselekszik így, hogy a romlást magával a romlással birja le Számí­tásában csalatkozik. Ez a rém nyugodt pilla­natait is megkeseríti. ,4 c ellenméreg nemcsak a mérgei semmisíti meg, hanem az örömöt is. Hajdan gyönyörű istennők és daliák szob­rát szemlélte mindenki, hogy megszépítse az életét. Mi nem merjük ezt. Örülni se merünk többé. Rajtunk, úgy látszik, nem is lehet se­gíteni. Kosztolányi Dezső. 50 százalékkal emeljék fel. A petrúleumter- melök azonban nem lennének ezzel megelé­gedve, de az egyedárusitás ellen is harcol­nak. Egész sor ütköző pont Az ellenzéki pártok különösen a kor­mány pénzügyi politikája ellen készülnek heves támadóhadjáratra. Elsősorban a nem- zeti-parasztpártnál talál ellenvetésre Slaves- cu javaslata. De a törvényrendeletek, cen­zúra, ostromállapot, szintén nagy vihart fog­nak felverni. Kemény dió lesz Tatarescu számára a Bentoiu-jelentés kamarai letár- gyalása, annál is inkább, mert a Skodával kötött újabb szerződés, hirek szerint, alá<- irás előtt áll. De ha meg is egyezik az ifjú- liberálisok csoportjával, akik a nemzeti- parasztpártnak nem olyan heves ellenségei, mint a párt többi része, semmiképen sem egyezhetik meg Dinu Bratianuval, aki sem­miképen sem akar Tatarescu keze alá ját­szani. Számolni kell azzal, hogy a régi szer­ződésben megrendelt anyag egy részét már leszállították, amiért a Skoda-cég csak a régi és értékéből nem veszített aranya koro­nában fogadja el a fizetést. A hét végén végleges megtárgyalásra ke­rül a kormány gazdasági politikája. Mano- lescu-Strunga hazaérkezik és miniszterta­nács foglalkozik a külföldi árucsere ügyé­vel. Tisztázni fogják az ipar és kereskede­lemügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a Banca Naţionala közötti ellentéteket. Az utóbbi időben ugyanis igen kedvezőtlen han­gulat alakult ki a kormány egyes tagjai ré­széről a Banca Nationalával szemben. Sla- vescu és Dinu Bratianu tiltakoztak az ellen a mód ellen, ahogy a Banca Naţionala az egyik ipari vállalat ügyeit rendezte. Dinu Bratianu nincs megelégedve sem a kormány gazdasági tervével, sem az uj Skoda-szerző- déssel. Tatarescunak azonban szilárd elhatá­rozása, hogy mindezeket keresztülviszi Dinu Bratianu ellenvetései dacára is. Sportember legelső olvasmánya a* Ellenzék. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ DIMINEAŢA" Mihalache vasárnapi béréi ­nek rendkívül nagy jelentősége von A Vaida— Mamu ellentétben IVbkaUchc legutóbb Ma­rimhoz közeledett. Campolungi beszéde megerő­sítette ezt a tényt. A nemzeti-paraszxpárt vezé­re kijelentette, hogy ellene vorn a személyi kor­mánynak és csak abban az esetben fogadja el a kormányt, ha szabadkeze lesz. Tehát úgy, mint Mamu. Sőt cat is kijelentette, hogy Man utói a taktika sem választja ed, csupán az eljárási mód­ban különböznek a nézeteik. Ami az alkotmány- védő közös front kialakítását illeti, Mihalache edlen véleményt fejtett ki azzal a megokolássa!, hogy nincs bizalma a frontot kialakító többi pártokban. Ez ellentétes álláspontnak látszik, azonban a párt vezető köreiben tudják. hogy Maniu is bizonyos kételyekkel viseltetik Ave- rescu marsaUal szemben UNIVERSUL: Az ország szőlőtermelésének megjavítását sürgeti. A külföld nem fogadja el a romátoiafl szőlőt octól való félelmében, hogy a nemes szőlők között nem faj-szőlőt is fognak szállítani. Mindennek az oka a politikusok száj- hősködése, akik választások idején mindent fel­áldoznak azért, hogy a szavazatokat biztostsák a maguk számira. Négy évvel ezelőtt Mihalache törvénye megtiltotta a nem-fajsző!ők ültetésér. A későbbi választások idején a termelők azt kér­ték, hogy ne gördítsenek akadályt a vadala­nyok ültetése elé Ezt meg is ígérték és ilyen­formán a poLoka elrontotta a romániai szőlők hírnevét. CURENTUL: A romániai fajnevelés körüli hiányokat tárgyalja. Az eurgénia abból az elvből indul ki. hogy minden fajban és nemzetben egy kiválasztott tökéletes típus él egy faji ariszto­krácia, ennek a típusnak a jegyei jellemző a ro­mán közélet középkori szellemére. A demokrá­cia a középszerűségek, idegenek széjjelözönlését jelenti és vájjon ilyen szellem mellett lehet-e itt a faj.eugémáról beszélni Hisszük, hogy akad­nak románok, akik megérek ennek a kérdés­nek a jelentőségét A. B. C.: Közös front és szabadkéz címen foglalkozik a belpolitikában észlelhető áramla­tokkal Jorga hirdeti az alkotmányellenes szel­lemet Régi társa. Argetoianu azon a vélemé­nyen van, hogy az alkotmány csak papiros. Mi- haiache a szabadkéz szükségességét hangoztatta a kormányrudnál, Gheorghe Bratianu pedig az előbbihez hasonlóan nyilatkozott a kamarában. Ilyenformán párhuzamosan haladnak a vonalak ugyanazon cél felé, anélkül, hogy együtt men­nének. Ha holnap kormányválságra kerülne a sor, a nemzeti-parasztpárt elnöke ugyanabban a helyzetben találná magát, mint amilyenben 1933-ban el kellett hagyma a belügyminiszteri széket ROMANIA NOUA: A pártokban az ideoló. giai összetartás pium desider;um-má lett, tisztán elméleti jelentőséggel. Ugyanabban a pártban na­gyon jól megférnek jobb- és baloldali emberek, a maradiak és a- reformátorok, antiszemiták cs filoszemiták és arisztokraták. Ez az 'deológiai össze nem tartozás nagy mértékben gyengíti a párt fegyelmét. Minden kiváló személyiségnek meg van a maga külön kis csoportja és ezek gyakran nagyobb ellenségei eg}-'másnak, mint a többi partoknak. Úgy hisszük, hogy a jelenlegi helyzetben egy párt sem olyan erős, hogy egye­dül képes volna megváltoztatni a jobb remé­nyében a helyzetet. A betegség sürgős ki gyó­gy írására volna szükség, az alkotmányos frontra, amelyben az összes pártok és politikai csoportok összeadnák erejüket avégett, hogy létrehozzák a politikai élet egészséges kifejlődésének alapját. Mozgószinházak műsora: SZERDA: CAPITOL: Nagy premier. CSILLAC RAGYOG AZ ÉGEN. Josef Schmidt 1935. évi egyetlen világfilmje. Csupa dal muzsi­ka, napsugár a világhírű tenorista ra­gyogó filmje! EDISON: I. MARION. SUSANE A FÜRDŐ­BEN. Vigoperett. Fősz. Magda Schnei­der, Hermann Thiemig. Otto Walburg, Julius Falkenstein. FI. ANGELICA NŐ­VÉR. Fősz. Susanne Marville, Hugo Haas. MUNKÁS-MOZGÓ: EGY NŐORVOS NAPLÓ­JA. Főszerepben: Warner Baxter, Vár- konyi Mihály Jean Bennet. Előadá­sok: 5. 7 /- . órakor. Az erdélyi iegtjzőh a üorgnáRQlúl ntéllánuos elDânâsl követelnek Dr. Dunca inegucfönüh 0 iegtjzSK egyesületének diszelnfthe KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kolozs, számos, beszterce-naszód, torda és marosmegyei községi jegyzők egyesülete teg­nap tartotta meg közgyűlését a kolozsvári prefektura nagytermében. A közgyűlésen a jegyzők égető kérdéseinek megoldására vo­natkozólag az egybegyűltek számos fontos határozatot hoztak. Dr. Stoica loan az egyesület elnöke nyi­totta meg a közgyűlést, melyben melegen üd­vözölte a jelenlevő dr. Dunca prefektust és az egvbesereglett jegyzőket, majd dr. Dunca prefektusnak felajánlotta az örökös diszel- nöki tisztséget. Válaszában a prefektus nagy örömmel fogadta el a megtiszteltetést s be­szédében hangsúlyozta, hogy a jegyzők min­den időben számíthatnak támogatására. Ki­fejtette, hogy az ország közigazgatása szem­pontjából milyen óriási feladat bárul a jegy­zőkre. Beszédet mondott dr. P. Rosca, az Erdélyi és Bánsági Közigazgatási Tisztviselők Egyesüle­tének elnöke, utána pedig Bunescu a szebe- ni jegyzők kiküldöttje Ezek után az égető problémák megtárgyalására került sor Szá­mos felszólaló rámutatott arra. hogy rend­kívül fontos volna, hogy a jegyzőket egész életük tartamára nevezzék ki, állásukból el- mozdithatatlanok legyenek és automatikusan haladhassanak elő a közigazgatási pálya kü­lönböző fokozatain Többen követelték, hogy a régi jegyzők ugyanolyan elbánásban része­süljenek, mint az újabban kinevezett jogvég­zett jegyzők, végül, hogy a jelenleg állás nélküli jegyzők mielőbb álláshoz jussanak A közgyűlés elhatározta, hogy az elhang­zott kívánságokat emlékiratba foglalva a belügyminiszterhez és miniszterelnökhöz jut­tatják el a sérelmek haladéktalan orvoslását kérve. Ruhákat legszeb­ben fért. tiszt't : ff CWSTA V‘ Clui, Moldovei N't. 15 Nehézségek torlódnak a kormány útjába a parlamenti munka kezdetén Megoldatlanok a belső ellentétek a kormánypártban. — A petróleum, mint uj jövedelmi lorrás- — Heves támadá­sokra készülnek az ellenzéken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom