Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-16 / 13. szám
1 lJ J S /a au ár 16. EL LE N Z ÉK JhátmRIPORT* ItlC&NyE € em mesei 3. közlemény Mit játszottak az emberek a kártya előtt — Honnan származik a kártya neve — Az ókori népek játékszenvedély# 1_ a kártyafigurák eredete — A világtörténelem hires játékosai — Milliós kártyaveszteségek a középkorban COPYRIGHT by Jób Paál. Utánnyomás tilos.) Julius Caesarnak azt a mondását „a kocka el pan vetne . . .“ ismeri az egész világ. Ha elgondolkozunk egy pillanatra, rá kell jönnünk, hogy abban az időben, amikor a kockavetésről beszéltek, már űzték is a kockajátékot. Valóban igy is van. 1 erejű varázskönyvet és ezt csak „játékban tudja elnyerni . . .“ Krisztus előtt 1200-ból fennmarad! egy hieroglifa, amely elmeséli 1IÎ. Rhamses meghitt játszmáit az udvarhölgyeivel. De már a Krisztus előtti negyedik ezredben javában játszottak az egyiptomiak. Tehát még abban az időben, amikor a fáraók birodalma nem ismerte a tiz csapás rémségeit. ... 111. RHAMSES JÁSZT MÁI UDVARHÖLGYEVEL. (Papyrus-leletröl másolt rajz) Már jóval Julius Caesar előtt hatalmába kerítette a római birodalmat a játékszenvedély. Augusztus császárról tudjuk, hogy nagv játékos volt és Néróról feljegyzi a História. bőgj' kockajátékban egyetlen dobásra 400.000 szesztereiust tett fel. Cato már a lóriimon prédikált a játékszenvedély ellen és Tacitus megemlíti, hogy a germánoknál any- nyira ment a játék, hogy amikor már eljátAZ ŐSEMBER ÁLLATOK CSONTJAIVAL JÁTSZOTT . . . szották mindenüket, a szabadságukat tették fel a kockára. . . De ismerték a kockajátékot és a játéknak más — ma nem is sejtett fajtáit — a régi görögök is. Homérosz is ir a táborban elharapódzott játékszenvedélyről. De visszamehetünk messzibbre is. Egyiptomi királysírokban papiruszra irott regényt találtak, amely teljes egészében a játékról szól. Egy ember minden vágya, hogy magáénak mondhasson egy csodálatos Ekebontó Borbála volt a kibic Az ősember állatok csontjaival játszott. Közép-Ázsia nomádjai még ma is kedvelnek egy játékot — asik ojuno ennek a neve —, amelyhez juhok kulcscsontjait használják fel. A szláv „kostka“ szó: csontot jelent, ebből származik a magyar „kocka“, közelfekvő tehát a feltevés, hogy a kockajáték átvette az ősi játék nevét. A kártyában és a kockajátékban sok a közős vonás. A régi rómaiak négy kockával játszottak, ezek mindegyikének hat oldala volt és az oldalak közül csak négy volt megjelölve az 1., 3., 4. és 6. számokkal. A legjobb dobást — amikor a számok egymásután következtek sorba, mint a ferblinél a girigári, vagy a römminél a royal fles —- a görögök Apfroditenek, a rómaiak Vénusznak hívták. A legrosszabb dobási Ayon-nak, illetve a latinok earns-nak hívták. Mind a két szó kutyát jelent. Még ma is mondják a peches játékosok, hogy: ,.kutyául megy a lap“. A rómaiak pénze az as volt. Ebbe ment a játék. Innen a magyarul „disznónak“ nevezett „asz“ neve. Azok a kifejezéseink: ,,Kockára tette mindenét“!, „Vakot vet a kocka“, „Kockán fordul meg minden!“ abból az időből származnak, amikor őseink javában vetették a kockát. Prága ostroma alatt Mátyás király 10.000 arany forintot nyert a főuraktól és ebből fizette ki a katonák zsoldját. A Nemzeti Múzeumban Budapesten ma is láthatjuk Zsig- mond király ezüst játékkockáját. Ezzel a kockával vesztette el Zsigmohd 1412-ben Lubló várában Kázmér lengyel királlyal szemben a tizenhárom szepesi várost. Felesége, Cilley leánya —úgy hivták őt: ekebontó Borbála — kibicelt a partinál. Semmi sem uj a nap alatt Szemző Gyusziról, az utolsó idők legnagyobb játékosáról sokan tudják, hogy külön titkárt tartott, aki helyette keverte a kártyákat. Ámde Szemző Gyuszi főúri gesztusa RÓMAI HARCOSOK KOCKÁZTAK A TÁBORBAN. nem uj: Horatius szatíráiban emlit egy Vo- loverius nevű játékost, aki rabszolgát, tartott és az dobálta helyette a kockát . . . A kártya lapjainak fejlődése szoros kapcsolatban áll a népek kultúrájával. Minden korszak rányomta a maga bélyegét a harminckét, vagy ötvenkét]evelü bibliára. Minden kártyakifejezésnek és minden kártyafi- : gurának meg van a maga érdekes históriá- í ja. Az, hogy az ászokon a jelek a királyok felett vannak: szimbólum, jelentése: az ász — a pénz — még a királyok hatalmánál is nagyobb ... Az első kártyákon a királyok: Dávid, Caesar, Nagy Károly és Nagy Sándor csapataik élén állanak és ezekre kell legjobban vigyázni. Az első királynők Reginat, Anjou Máriát, Károly hitvesét és kedvesét, Soréi Ágnest ábrázolták. A búboknak is meg volt a jelentőségük. A négy szin a kasztokat jelképezte. A „pique“ a lándzsának, vagy pilcának a hegye, szimbolizálta a nemesek rendjét, a \ „coeur“, a szivet viszi a kártyára, vele együtt a kegyes papokat, a „treffle“ — ló- heve, jelképezi a földműveseket, akikből később a városi polgár került ki és a „car- , reau“ voltaképen nyílhegy, amely a legalsó LOTHRINGEN1 KÁROLY, MINT VÖRÖS KIRÁLY. néposztályt, a közkatonát szimbolizálja. Ugyanilyen a német kártyák színének jelentése. A négy szin eredete A XIII. századig csörgős ruhában jártak a királyok. Ilyen ruhában ábrázolják egykori metszetek még IV. Ottót is. „Schelle“ — szószerint: csörgő, ebből lett a magyar „tök44 — szin — a királyok jelképe, akárcsak a „pique“ a nemeseké, a „Herz“ — magyarul: vörös — a papoké, a „Grün“, a zöld levél a földműveseké és az „Eichel“ a makk a disznópásztorok, tehát a legalsóbb néposztály szimbóluma. A keleti kártyák színei megegyeznek a francia és német kártyák színeivel. A magyar kártyában az aszok nevei: tavasz, tél, nyár és ősz ősalakjukat megtalálják a mah-yongban, amely évezredes kínai játék. A német „csörgőből“ azért lett tök, hogy párja legyen a makknak. Szakasztott úgy, mint ahogyan a „Herz“ nálunk azért változott „pirossá“, hogy a „zöldnek“ is meg legyen a párja. Hozzánk Németországból jutott el a kártya, amelyet a svájci szabadsz ghősök képeiből díszítettek. Ma már mindenki tudja, hogy Teli Vilmos, Gcszler, Melchtal, a stiiszi vadász, a póznára kötött kalap — a fantázia szülöttei. És jóllehet Úri kanton 1760-ban hóhérral égette el azt a francia könyvet, amelyben Freudenberger olyant állított, hogy a 'Teli-monda dán eredetű, később Kopp svájci történettudós bizonyitotta be, hogy a Teli-monda egyetlen figurája sem élt másutt, csak a kártya lapjain . . . A világtörténelem figurái is helyet kaptak azért itt és a kártyamuzeumokban őrzött egyes kártyák a humornak, a politikai karri- katurának, de gyakran a művészetnek olyan tökélyét érték el, különösen a XV. és XVI. században, amire a művészetek más ágában példa sem volt. A miniatűr festésnek, a színek tobzódásának és dús pompájának példa nélkül álló remekei húzódnak meg a kártyalapok között. Fejedelmi kártyások Á világtörténelem nagyja kevés kivétellel nagy kártj^ások voltak. Talán egyedül csak a Habsburgok nem hódoltak a játékszenve^ délynek. Róluk nincsen irott feljegyzés. Egyedül Mária Terézia férjéről, Ferenc császárról — ő azonban még lotharingial volt és nem Habsburg — jegyzik fel az annaíe- sek, hogy egyszer tízezer forintot vesztett faraó-játékon és erre Mária Terézia szigorú rendeletet adott ki a kártyázás ellen. Medici Mária még egy kis hamis játéktól sem riadt vissza és Medici Katalin külön udvari embereket tartott, akik arra vigyáztak, hogy az apródok ne vigyék túlzásba a hazárdjátékot. IV. Henrik francia király a legkülönbözőbb ürügyekkel csalta ki pénzügyminiszterétől kártyaveszteségeire a pénzt, XV. Lajos minx denkivel, aki állandóan nyitva tartott játéktermeibe eljött, szívesen ült le játszani, II. Katalin orosz cámő, amikor egy este minden pénzét elveszítette, gyémántjait tette fel ä „blattra44 és el is vesztette a brilliánsokat, amiket hetvenezer rubelért váltott vissza. Madame de Montespan Párisban egy este négymillió frankot vesztett el. Basett-ot játszott, ez tulajdonkénen a faraó-nak, vagy nasi-vasinak felel meg. Híresek voltak a murányi kártyacsaták és Széchy Mária, a „murányi Vénusz" asztalánál hatalmas összegek cseréllek gazdát. Brandenburgi Katalinról feljegyzik, hogy „alig győzik kártyával". Saját kártyafestője dolgozott a murányi várban. Szenvedélyes játékos volt Báthory István, Lengyelország királya és Erdély fejedelme. Heisler és Do- ria labanc tábornokokról elárulja a bécsi titkos levéltár, hogy Thököly kártyázás közben lepte meg őket és verte széjjel seregeiket. Apafi Mihály is tartott udvarában egy „képírót", aki a kártyákat festette. Az első „kártyavár“ Franciaországban épült. Chalabre ur faraónyereségéből csinos kastélyt építtetett és ezt nevezték el „kártyavárnak". Franciaországból kaptuk a Játékbarlangokat is. Dubarry asszony inasa, egvidőben Gévres herceggel — XV. Lajos engedelmével — nyitott kártyabarlangot. Emitt a főurak, amott az alsóbb néüosztály tagjai tolongtak. A XX. SZÁZAD DÁMÁI A BRIDZS-.iSHT.4L MELLETT.
