Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-03 / 2. szám

* ouam 1 L I L N '/, t K tan 193 5 január J. A lovakban sohase csalódtam, csak az emberekben“ Beszélgetés cirkuszlovakról, a magas iskoláról és Rómeóról, a világ legokosabb lováról KOLOZSVÁR, január 2. Ez az öregur, a nagy fehér bajusszal, a kis lekele sze­mekkel és piros arccal Vittorio Marazzini volt mülovar, Curópa nagy cirkuszainak egy­kori islállómestere, a legfőbb lószakértö, akinek a lánya itt van férjnél Kolozsváron V/ öreg bácsi biztosan öt látogatja. A lanya férje ismerősöm, tegnap megismertem az öreget is, akar vele beszélni? Hogy akarok-e? Istenem, tél van, idegen­forgalom semmi és Vittorio Marazzini iő- istállómester, mülovar és lószakértö nem éppen megvetendő cikktéiua ebben a sze­génységben. Hogy mennyire nem megvetendő a kis pirosarcu öregur, az kiderül nemsokára, a lovakról szóló nagy beszélgetésben, amikor lassan sétálgatunk körbe-körbe a főtéren es Signor Marazzini szívesen és kedvesen, kér­dezés nélkül beszél. Arisztokraták és Intellektuelek Volt a londoni Olimpia cirkuszban egy Romeo nevű gyönyörű ló leleli készsége­sén az ötvened magával lakott az istálló­ban. Ha valami búj volt, mindig nyeríteni kezdett, alarmot adott. Egyszer tüzet volt észre, egyszer az egyik ló hirtelen rosszul lett, másszor egy nagy nyári zápor alatt az eső becsurgott az istállóba. Rómeóban bízni lehetett, csak az volt a kellemetlen, hogy nyerítésével izgalomba hozta a többieket. Ezért zsinóros csengőt szereltünk fel mellé, amely a mi hálószobánkba vezetett. Egyszer megmutattuk neki, hogy hogy kell kezelni és attól fogva lia valami baj volt, Romeo meg se muk­kant, hanem csengetett... Csodálkozva hallgatjuk Marazzinil. aki még hozzáteszi: — Rómeóról nemrég visszaemlékezést kö­zölt egy angol újságban Frank Foster, az ■ Olimpia jelenlegi istállómé .tere. Hires ló volt az. De hires volt if lack Bess is. Madon­na mia, a ló sobasem felejt kisassz.onyka. A Hindi Bessnek is micsoda memóriája voll Egyszer eljátszotta a Dick Tnrpint, amely valóságos lŐNzinfiarab, amelyben a bősnek a legnehezebb feladatok jutnak: önmagát kell fel és lekantároziilu, meg kell halnia és mozdulatlanul kell tűrnie, hogy kivi­gyék. Még sok más trick is van a játékban, amely valóságos példája a ló agya csodájának. Bess hibátlanul játszotta egyszer, aztán évekig man került rá a sor. Egyszer egy télen ujra elé’ettük. De „ki“ legyen a főszereplő. Eszünkbe jutott Bess, amely bizony kicsit már meg volt öregedve a feladathoz. Kép­zelheti megdöbbenésünket, mikor Hess az első próbán bebizonyította, bogy pontról-pontra emlékszik a jelenetek sor­rendjére s az összes trickekre jobban, mint mi ma­gunk. Magától végigcsinálta az okos Ress a Dick Turpint, mindenre emlékezett... Bizony — fejezi be a kedves öregur — a legbutább ló is okos és aki a lovát meg­veri, börtönbe csuknám, ami egyes külföldi országokban gyakori eset. Szeretem a lova­kat, mert ha vannak is közöttük alattomos és makacs jellemek, bennük sohasem csa­lódtam, mint az emberekben ... Marton Lili. Plonjau, miRf az omolni Miipar legfőbb pénzűül a szenátus nmMMWMtmm elé Imi I Szenzációs ItiliaSbaiáso^ia készifik efő az njévben az amerikai közvéleményt —- Az átlagember — mondja signor Ma- razzini — nem tudja, sejtelme sincs, hogy egy ló milyen okos. De ahogy nem minden ember egyformán okos, úgy a lovaknak is különbözik a szellemi képességei. A lólár- sadalom arisztokratái a versenylovak, ame­lyek az auteuilli és ascoti nagy derbyken futnak gazdájuk színeiért. De az intellek- tuelek a cirkuszlovak, amelyekkel több mint negyven évig dolgoztam a világ legnagyobb cirkuszaiban és mondhatom, hogy mig az emberek lebecsülik a ló intelligenciáját, ad­dig a cirkusz az a hely, ahol a ló okosságát megbecsülik, sőt fejlesztik a legmagasabb fokig. — Mülovar is volt. ugyebár? — Mülovar? Én? Nem bohóckodtam én soha lóháton signorina, azt hagyom a kö- vérlábu, flitteres szoknyáju műlovarnőknek. De magas skálát lovagoltam, haut école-t, ami a cirkusz világában a legnemesebb ha­gyomány s apáról fiúra száll. Az apám is magasiskolát lovagolt és mikor mint zöld­fülű kölyköt bevitt először az istállóba — úgy emlékszem, mintha ma történt volna — igy szólt hozzám: Ez a te lovad. Beszélj hozzá és meg fog érteni. Ha teljesiti a pa­rancsodat, dicsérd meg, mert te is szereted a dicséretet. Ne haragudj rá, ha először nem engedelmeskedik. Biztosan nem a helyes módon beszéltél hozzá és félreértett. Ismé­teld addig, amig megért és engedelmeske­dik... Sóhajt egy kicsit az öreg Vittorio, mert egy zöldfülű kölyökre gondol, a fiatal Vit- torióra. — Hihetetlen, volt az apám mondása első percben — folytatja — de aztán rájöttem, hogy igaz. Mert a ló ért, a ló gondolkozik, a cirkuszban nem a ló testével, hanem az agyával dolgozunk. Ha egy ló intelligenciá­ját felismerik és értékelik, ha rendesen ve­zetik és fejlesztik, az állat majdnem emberi leSZ;;; KI volt Romeo? — Meséljen valami nagyon okos lóról, signor Marazzini. LONDON (december). Newyorki jelenté­sek szerint az Egyesült-Áll amok szenátusá­nak a magánhadiipar üzletei megv izsgálásá­ra kiküldött bizottsága azzal a kéréssel for­dult a szenátushoz, hogy a szükséges vizs­gálatok továbbfolytatása érdekében hatás­körét szélesítsék ki. A kívánságnak a szená­tus minden valószínűség szerint eleget is fog tenni, aminek következménveképen újév után szenzációs kihallgatásokra ke­rül n sor. A vizsgálóbizottság kiterjesztett hatásköre alapján nemcsak a hadianyagot gyártó ipar- vállalatok vezetőit, hanem azokat a pénz­ügyi hatalmasságokat is ki akarja hallgatni, akik a hadiipar üzelmei mögött állanak s akiknek vezető szerepük van a nemzetközi pénzpiacon is. Az igazi nagy üzletekről ugyanis nem lehet tisztán a gyárak üzlet­menete alapján lerántani a leplet, feltétle­nül szükséges ehhez a pénzügyi körök által nyújtotta háttér leleplezése is. A nehézipar és a vegyiipar legnagyobb vállalatai teljesen a pénzpiac hatalmasainak kezében vannak, a kulisszák mögött ezek irányítják a fegy­verkezés és a háború árán kialakuló leg­nagyobb üzleteket is. Nye szenátor, a szenátusi vizsgálóbizott­ság elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a bizottság további működése főleg a Mor- gan-bankház üzletei felé irányul. Ehhez azonban szüksége van arra, hogy a szenátus a bizottság hatáskörét sok tekin­tetben kitágítsa. Amint ez megtörténik, a bizottság Morgant személyesen maga elé idézi, hogy bizonyos kérdésekben választ nyerjen tőle. A newyorki pénzügyi piacnak, a hires Wall- Street-nek királya ebben az esetben kény­telen lesz megjelenni a vizsgáló bizottság előtt, mely vonakodása esetén erőszakkal is maga elé vezettetheti őt. Margonnak és a többi pénzügyi nagyságnak kihallgatásától szenzációs eredményeket várnak Ameriká­ban. Rövidesen meg fog jelenni a bizottság előtt Roosevelt gazdasági tanácsadója, Ber­nard Baruch is, akit az elnök a háborús nyerészkedés elleni bizottság élére állított. Bemard Baruch fölállította az elvet, hogy az amerikai hadiipar az állammal szem- ber több jövedelemre nem tarthat igényt, mint az önköltséghez csapott tiz száza­lékra. Baruch ebben az értelemben veszi revizió alá az Egyesült-vfilamok által kötött összes szerződéseket. Háború esetén viszont még ekkora jövedelmet sem enged meg a Ber­nard Baruch által készített terv. Ebben az esetben ugyanis, Baruch szerint, a nagy­ipari vállalatok épp úgy szolgálatra kötele­sek az állammal szemben, mint a magáno­sok. Minden ipari ág, amelyre ebben az esetben, az államnak szüksége lehet, köteles azonnal, minden fentaríás és ha­szonra való törekvés nélkül épp úgy a kormány rendelkezésére állam, mint azok a magánosok, akik katonai kötelezettsé­güket teljesítik. Legfennebb egész kis jövedelmet engedélyez a terv ebben az esetben a hadiipar számára, hogy a ráfizetéstől megóvja. Bemard Baruch terveivel szemben a hadiipar előreláthatólag megmozgatja mindazokat a köröket, melyek­től a terv életbelépésének meggátlását re­méli. A KOLOZSVÁRI KIRAKATVERSENY GYŐZTESEI. A kolozsvári villamosüzem az iparkamarával egyetemben a mult hó folya­mán kirakatvilágiíási versenyt rendezett. Kö- 7.el 200 kolozsvári cég veti részt a versenyen. A biráló bizottság, melyben a városi tanács, ' az iparkamara és a villamosüzem képvise­lője vettek részt, az első dijat, ezer kilovatt villamos áramot Szabó Jenő R. T. cégnek, a két II. dijat (500—500 kilovat áramot) az Elitt parfüméria és Fischer Kálmán cég kap­ta. A IV., V., VI., VII. dijat Dermata fiók- j üzlet, Cartea Romaneasca, Veinberger cipő- j áruház és Royal drogéria, végül pedig a 8 —12 dijakat Déri, Neumann Károly, Erica, Moni bodega és Fotó-atelier cégek kapták. A biráló bizottság véleménye szerint a vilá­gítási versenyben résztvevő cégek nem tar­tották be az előirt feltételeket. SZABÓ DEZSŐ DJ KÖNYVE: A kötél legendája 35 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályéban Kolozsvár—-Főtér. VI• dékiek 4o Sejt küldjenek be. Elindul a legifjabb korosztály Uj erdélyi folyóirat íclri/ik előttünk. A címe Hitel. .... inkálib S7Á1 k «.é (térve eb ő I, mim «iobizalom ból .született a HITEL mozgalma”, vallj« a Irt', j fiatalabb erdély, folyóirat. fis Venczcl József „Határnem/adík. frdélyi ma4jy.tr húszévesek“ című cikkében tömören felvázolja a maga nem­zedékének., mely a Hitel munkatársainak rnagvác alkotja, végzetes eóükkentérték őségét. „Az isko­lában anyanyelve nem fontos, népe múltjáról ke­veset hall, a magyar szellemiség nrm lesz feltét­len élményévé.” MadúJch-i fordulattal végződik .1 világosan megfogalmazott, megdöbbentő erejű nemzed ék - va 1 tamás; „A nemzedék tömegeiben nem túlságosan értéltes. Érdeklődése :s letört, ‘emleges, nehezen ébredő. De mégis valljuk Szckfüvel, hogy „firm illúzió, nem vétkes illú­zió: hinni az ifjúságban.“ Juhász István az egész, magyarságról fest sötét képt. „Életünk napon, ként megerősödő, le nem tagadható tapasztalata az, hogy a magyar élet parlag, sőt annál több, gleccserszeTÜcn lecsuszó, meglódult föld-darab. Népünk ereje, szaporasága, ősi erkölcse, kultu. ránk értéke, ügyünk tisztasága, anyanyelvűnk romladansága, mind letörött alap, a magyar élet gleccserében alágördülő vá-ndorkő. S a rni szá­munkra, ak k látjuk ezt a helyz.etct, nem marad más, csak n rérnéáytclenség s az önkinzó okkt- resés.“ Ifj. Nagy Géza nz erdélyi magyar tudo­mányosság szétszakadozottságáról fest képet. „Uj helyzetünk uj tudományos szemléletet követel tőlünk. Ez: a részleteken túli egész megismerése. Ez az egész: erdélyi magyar kisebbségi életünk a szétszórt erők kétségbeejtő képével, de az erők sodró folyammá egyesülésének lehetőségével.“ — Vigh Károly „Talán inkább magyart“ cimen ir a középiskolai magyar tanítás kérdéséről. „Ósdi tárgyak, stilisztika, poétika helyébe az élő irodal­mat tennők, nyelvtan helyett nyelvet taníta­nánk. Szóval: magyart, hungarológiát... Mi a szellemit helyezzük az anyagi helyébe.“ Az ed­dig felsorolt munkatársak mellett, akik Vigh-gai együtt vallják: mi a szellemit helyezzük az anyagi helyébe, a folyóirat belső ellenzékeként egészségesen egyeztet Szenczci László „Metafizi. kus és szociológus“ cimü cikkében" Ha az em­ber egyéniségéhez fogalmi elemzéssel közeledünk, az gazdaságivá és misztikussá bomlik, de ez még senkit sem jogosít fel arra, hogy az eivonás ter­mékei kőzüi valamelyiket szubstanciává emelje s a másikat alárendelje. ...Szomorú az az intellek­tuális szükkeblüség, amivel az egységes ember­ből ki akarják operálni vagy isteni reményit, vagy emberi tárgyilagosságát." Ezek után világos a Hitel programja, önse géiy. Az erők összefogását kívánja szolgálni, de nem a mindenáron kierőszakolt azonos világné. zet alapján; amely az összefogandó erők semle­gesítését, hatálytalanítását jelenthetné. Nem vag- dalkozik oktalanul semmilyen irányba. Közvet­len elődjétől, a kolozsvári román egyetem első nemzedékétől (akik most az elhelyezkedés gond­jaiban vannak) szívesen tanult. Tőle tanulta a szembenálló nemzetiség helyett jobban szeretni a mellette álló nemzetiség fogalmát. Felfogásuk zá­logaként Wolf von Aichelburgtól közölnek cik­ket „Stefan George és a költő erkölcsisége cí­men.“ De abba sem ugranak be, hogy a ma ve­zérnemzedékével szemben hadakozzanak: a lap előszavát M.akkai Sándor püspök irta. Ezt egy Szekfü Gyula-szemelvény követi: A nagymagyar ut. Irodalmi rész teszi teljessé az érdekesen in­duló folyóiratot. Orvosok, mérnökök! Minden magyar, néme1, franci’, angol folyóirat é* könyv megrendeli! tőé- e ő- fizethető Lepagenái Cluj. A lapokat köz­vetlenül kapji a kiadíló. Kérjen ingven eeyéke L pagetY Out. ERDŐS REREÉ ibSvsI olcsó propaganda kiadásban! Uj SARJ hleT királynője BEREK£SZTETT UTAK AVE RÓMA saníeRra BÍBOROS LAViN.A TARSIN HÁZASSÁGA BÁRÓ HERZFELD CLARíSSE minden Ssoíef izíises wLzon* Isöiésdgn 108*— lej kötetenkiní az ELliEOZÉK StöngYoszíáígában Kolozsvár—-Fitér, Vi lékre azonnal sz.Ilitjuó! Kerje az olcsó könyvujdonságok jegyzékét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom