Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-15 / 12. szám

t ELLENZÉK 19 3 5 Január IS. scemmmmmmmKUBsmamm fii B5®7í5fraBMI Keletről indult el a „négy király“ — A kártyalapok öregebbek, mint a könyv, eleinte köbe vésték a figurákat és Koreában még ma is ilyen kö-káríyával játszanak — Keresztes vitézek hozták Európába az „ördög bibliáját“ (COPYRIGHT by Jób Paál. Utánnyomás tilos.) Múzeumok vitrinjeiben őrzött régi emlé­kek légióit kutattam át, tudósok rgész sere­gével beszéltem, heteket töltöttem el metro­polisok könyvtáraiban, hogy megtaláljam az évszámot, amely hírül adja: mikor született meg u kártyajáték A bölcsőt illetőleg nincsen kétségben ■<* tudományos világ, azt már rég­óta tudjuk, hogy a játék is, mint minden kuituro, Keleten született. egy-egy játékos. Mindegyiknek nyolc figu­rája volt. a négy játékosnak összesen har­minckét lapja, miként az ősi és mai kártyá­nak Maga a sakk szó királyt jelent, hosszú ideig legerősebb ütőlapját a kártyának. Ké­sőbb a perzsák —, akik a játékot a kaldeu- soktól, szumiroktól ve ték át — elhagyták a táblát, a figurákat eleinte köbe vésték. — Koreában ma is játszanak még köbe vésett, primitiv rajzu kártyalapokkal — aztán ele­fántcsontra, végül pedig papírlapokra rajzol­ták és ebben a formában vette át tőlük a lyujátékot és 1279-ben Fülöp, pápai legátus I a Budára összehívott zsinatban a budai vá­rosi életet kívánván szabályozni, elrendeli, hogy „egyházi ember komédiásokat, igricekeí ne hallgasson, korcsmát —- ki ve vén utazás közben — ne látogasson és kockát, kártyát ne játszék, ilyent házában se tartson és já­téknál jelen ne legyen. Papoknak tilos kibicefni 11! Péter aragoniai király seregei 1267- ben már uj kártyajátékokat visznek át Itáliá­ba és Pipozzo di Sandro 1299-ben ir az Olaszországban elterjedt kártyajátékról. í. j Eduard angol király, aki a Szenifüldön járt, j naplójában 1272-ben már megemlékezik a i „négy király1 játékáról, a következő század í irodalma pedig már majdnem minden or- í szagban hosszabb-rövidebb leírását adja az elterjedt játékoknak. Németországba a kártyajáték löOö-tói kezdve terjed el és a németek fel is ismerik a kártyában az üzletet. Hosszú időn keresz­tül ok látják el kártyával egész Európát. An­glia 1463-ban törvényt is hoz. amiben eltilt­ja az idegen kártyák behozatalát, mert azok „sértik az ország iparát“. Egymás után je- l lennék meg a tiltó rendeletek, 1392-ben Pá- j risban törvény jelenik meg, amely I életfogytiglani fegyházzal, gályarabsággal, sőt visszaesés esetén halállal büntetik azo­kat akiket kártyázáson érnek A zsinatok egymásután hozzák tiltó ren­delkezéseiket, a szószékről prédikálják ki a kártyásokat, megtiltják a papoknak, hogy bí­bicei jenek. Ka (ászt tán János a piactereken máglyákba rakatja a kockákat és a sukkal együtt a kártyákat is , taiy kincstárnoka Bizonyom •»z, hogyha Gringonneur nem is találta lel u kártyát, a figurák mai alakjait ö kreálta. A „dáma“ francia találmány A francia udvariasság, amely fokozottabb mértékben nyilvánult meg a nővel szemben, kreálta n kártyában a „dámát“, amely a svájci és német kártyában éppúgy hiányzik, mint a sakkban. Gringonneur első kártyalap­jain találkozunk a nő alakjával ez aztán az idők során egyre jobban kialakult és elmarad­hatatlan figurája lett az úgynevezett francia kártyának A kártya elterjedése a fame tsz és feltaláld- s í idején, 1423 után következett be erősen. Addig a kártyalapok a maguk korának való­ságos remekei voltak Ezüstlapokból, gazdag aranyozással készítették őket, de voltak bőr­ből készült remekmű vek is és csak a sokszo­rosítás lehetővé válásakor juthatott el a kár­tya a nagy tömegekhez. Becsben rnár 1444- hen kártyafestő-céh alakul, a kártyákat sok­szorosítják, de még mindig kézzel festik az egyes lapokra a színeket. A XVI században terjed el rohamosat». A királyi udvartól kezdve a legutolsó falusi korcsmáig mindenütt játszottak. A tizenhetedik században még a mainál is NOHNBEHQ PIACÁN U52-REN A1 EREGE­TIK A TILTOTT SZERENCSEJÁTÉKOK ESZKÖZEIT. nagyobb, szinte hihetetlen kártyadüh fog­ta el az egész világot. Katonáknak kellett a gyerekek kezéből el- szedni a kártyát, a kártya hatalmába kerí­tette a nőt is és a németországi Metz ben auy- oyira vitték a játékot, hogy tömeges asszony- párbaj lett a vége II. Albert császár rendele­tét bocsájt ki, amelyben eltiltja, hogy: „senkinek sem szabad feleségét, gyerekeit, vagy testének bármelyik részét kártyán el­játszani". 1666-ban három olyan könyv jelent me, Magyarországot» ' :uk ciméLen a kár UUtNUUNNEUK ELSŐ FRANCIA KÁRTYÁJA, MELYET iSél-hEK VJ. KÁROLY. RÉ­SZÉR E KÉSZÍTETT, A játék: az ember primitiv kulim szükség­letének első megnyilatkozása, a kártya: már egy fejlettebb kultúra gyermeke. Sokkal öre­gebb, mini a könyv és egy korszakkal meg­előzi a betű világrajöttét. őskora — sir Stein Aurél szerint — ott vész él a Tigris és Euf- rates között. A kártya ott született meg, ahol egykoron az emberiség bölcsője, í a paradicsom volt . . . ötezer esztendős, egymásra épitett romvá- osuk templomainak talán Stéin Aurél már aegtalálta az ősi kártya lapjaira festett ké >ek hűséges mását 7 urkesztánban Sven He AZ Llmj PaMEí oZEi EJ\ L i JAK SOK­SZOROSÍTOTT KÁRTYALAPOK. din már megtalálta a kártyának fejlettebb alakjait Cserépre irt könyvek elmesélik azt >s, hogy időszámításunk hetedik századában az ősi tokár-birodalom budhista papjai szenvedélyesen forgatták az ördög bibliá­ját. innen jutott el a kártyajáték Kínába A Csing-tsze-tung nevű kínai szótár elmeséli iogy Séun-hó uralkodása idején — 1120-ban - a császár egyik kedvesét művésziesen f es­ett kártyalapokkal ajándékozta meg Ebben az időben azonban a kártyának már őrténete volt. Bizonyos az, hogy mai alakjára a sakk­ból fejlődött ki. Kevesen tudják, hogy a sakk mai alakjá- #an sokkal fiatalabb, mint azt általában hí­zik, ezt a formát csak a XVI század elején .apta és eddig rengeteg változáson ment át. ;si alakja a csntur-andzsá, vágy sattranzs, melyet négyen játszottak Hatalmas sakk- bia előtt négyen ültek. Minden sarokban i kártyát India és a mohamedán világ. Sokan índiába teszik á kártya őshazáját, Indarnarayon Brymohantall kiváló hindu tu­dós, akivel magam is beszéltem, határozottan kijelentette nekem, hogy a kártyajáték már a sakkal eyyidőben ter­jedt el Indiában akkor, amikor a perzsa nagy-mogulok Indiát meghódították és átplántálták oda a perzsa kultúrával együtt ennek a kultúrának egyik jellegzeles kifejezését a játékot. A Korán már ismeri a kártyát, sőt — el is tiltja azt Egyedül a \ sakkot engedi meg, a kártyáról azt mondja, i hogy; „a kártya tetszik az embereknek, akik ick hasznuk lehet belőle, mégis undok bűn" . . De azért mégis a mohamedánoknak kö­szönheti Európa a kártyát Az Tzlám híveit nem tartotta vissza a kártyázástól a Korán tilalma, hiszen a Próféta eltiltotta a bor él­vezetét is, az igazhitiiek mégis alaposan fe­nekére néztek a pohárnak. Az első évszám, amit Európában megta­láltam: 1240. A worcesteri zsinat ebben az évben már eltiltja a „király és királynő já­tékot" és először használja a „chartarunr kifejezést Ekkor már a keresztes vitézek „ hadban javában kártyáztak, tehát a kártya Európában pontosan hétszáz es: tendővel ezelőtt jelent meg, sokkal előbb mint azt a tudósok általában hiszik Huszonnégy évvel későbben már a szén francia kiráív, IX. Lajos tiltja meg a kár i becsi kartyafbstö céh kézzel színezett kártyalapjaj. és Nürnberg piacán 1452-ben 2640 sakkot, 40 000 kockát és még ennél rs több kártyát égetnek el Egykorú metszetek meg is öröki- tik ezt a jelenetet •\ tranciák maguknak tulajdonitják i kár- >va felfedezését Jacanemin Gringonneur oe ü francia festő 134 1-ben barom iatszma viirtyat festett a kedéivoetee VJ Karoiy ki ■alynak Ezért 56 sonst fizetett ki neki a ki* j tyából vet! kifejezések vannak \ Bécsi Ma­I §yar Kurír bírt ad egy esetről, amikor j 1 5 pozsonyi diétán ülésező urak asszonyai Í leültek látszani és egyikük — elfogyván a pénze —- a térjél vesztette el taraon. , József palatínusnak kellett »téletet bozui az ügyben, a salamoni ítéletről azonban már nem akadtam sehol sem nyomra . , ISMÉT A PATENTA FIXA. Ez év április elsején lejár az adótörvényben megállapított úgynevezett „patenta fixa* határideje. Ez az adónem, mely az előző három év átlagú- forgalma után adóztatta meg a kereskedőket és iparosokat, továbbra is érvéuyben marad. A patenta fixa alapján megadóztatott adó­fizetőknek ez évben nem kell adóbevallást adni. minthogy a pénzügyminiszter utasítása alapján az ezután következő bárom évre i> a régi adót vetik ki. Mondanunk sem kell. hogy az adókivetés fölötte igazságtalan. A jövedelmek és bevételek az. utóbbi három évben nagy mértékben visszaestek s így :i kereskedők és iparosuk jövedelme is nagy mértékben csökkent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom