Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-15 / 12. szám

2 ELLENIÜK 1933 január I1. mr - n I ■ ii ■ I in ............ ii ii mu i—iiiiwinn ■■nni TMirrmw SELECT - MOZGÓ Dolly Haas E»y lány,afci mmdent tud közkedvelt és rét; nem MARIA PF.TEANI „l-es szám“ regénye nyomán készült elsö- kitött művésznő l. I (î- rangú film. - K y fiatal leány története, aki sehogy sem tud ÚJABB FILM fi: ms elhe’yezkedni é> véi»ül elszegődik liftes boynak. wmm litt Más non irxcl cgs$ csárdában lii védi mes a Kolozsvárt piaci Kcrckedift érdc.Keit * MIT IR A ROMÁN SAJTÓ CURENTUL: A behozatali kiv Arii r -nd- í.'vii a legteljesebb homály tedi, nnuu íínki - i meri, milyen világban él. I ehetetlen volt inost.tnig valamit pontosan megái la pit an . Manó. . scu-Strunp.j külföldre uia. .sakoi i ugyanilyen b zonyuüan maradt a helyzet. Pár napo itthon .’.o.rkodása alkalmával sem tudtak beívelni vele a. illetékes közgazdasági személyisegek. A/t ín is­mét elutazott, maradt a hosszas várak*'- s. mely a.- általános érdekekre nézve annyira káros. A Banca Naţionala valahányszor panasszal fordultak rozzá, mindig azzal oz elutasítással élt, hogy men­jenek .1 ipar és kereskedelemügyi miniszterhez, .nerc ő nem avatko ,.k bele ezekbe a dolgokba. \ romániai exportőrök ezért kénytelenek most erélyesebb lépéseket tenni. ROMANIA NOUA: Ma a revizionista propa­ganda virágzás..kot sürgős és parancsoló szükségünk ,o’n.i egyes adatokra, amelyeknek segítségével a m.:g\ nők erős érveléseit megdönthetiünk. De e.r adataink nincsenek. Hol vannak ezek? Bu- t pesten. Kinek a hibájából? A miénkből. Mi adatokat hamisítunk, kompromittáljuk Maniu Uvuiár, a magyarok és az egész világ előtt. Ezt ige . E> felsőbb nemzeti érdek. Ezért semmi fá- r.id.ságoc nem kímélünk. De hogy a békeszerző­dések értelmében követeljük azt. am: a miénk, ilyesmire sem időnk, sem pénzünk, sem erőnk nincs. DIMINEAŢA: A földmivclcsügyi miniszter in­tézkedéséről s7.ámol be a romániai szőlőtermelés szabályozását illetően. Az ország szőlőtermelése súlyos válságba jutott, aminek elsősorban az az oka, hogy a hatóságok nem hajtják végre az ide­vonatkozó törvényeket. A baj két okra vezethető vissza: a szőlőültetvények minden értelem nélkül való kiterjesztése sik területeken és a nem faj­szőlők óriási elterjedtsége. Alkalmazni kell a szőlőtermelés szabályozására az 1932-ben hozott törvényt, amely kimondja, hogy a mezőgazdasági kamarák külön engedélyével lehet uj szőlőtáblá­kat beültetni, valamint ugyancsak ilyen engedély ellenében lehet a hiányzó tőkéket kipótolni is. A J nem fajszőlők termelése ellen nagy propaganda- I val kellene fellépni, mert ezeknek termelését minden civilizált országban tiltják, silányabb mi­nőségük és gyengébb boruk miatt. Viszont el­mondhatjuk, hogy Románia az első ország a vi­lágon a nem fajszőlők elterjedése tekintetében. Az ellenőrzés első lépése, hogy a mezőgazdasági kamarák a hatáskörükbe tartozó területek köz.sé. gélből bekérik kimutatás összeállítása végett mindazokat a szőlőültetési meghatalmazásokat, amelyeket az 1932-es törvény életbelépése utón kiadtak. A. B. C.: Módosítsuk az alkotmányt? Miért? Nem módosítjuk eleget mindennap azzal a sok vsszaéléssel, amelyben a hatóságok képviselői a minisztertől a közrendőrig mind bűnösek? Ami­kor indok nélkül végeznek letartóztatásokat, üt. legelik a rendőrségen az embereket, kifogástalan tisztviselőket politikai hívekkel helyettesítenek. Amikor az állam kárára előnyöket adnak annyi kartellizált és nem kartellizáit vállalatnak. Ami­kor ostromállapotot és cenzúrát állítanak be és kiveszik az igazságszolgáltatás kezéből a perek­nek és jogoknak nagy részét, hogy a hadbírósá­goknak adják át, nem módositják-e a szeren­csétlen alkotmányt, amely nem tudja kikiáltani kétségbeesését és tehetetlenségét? Úgy tetszik, hogy a diktatúra szerelmeseinek nálunk nincs meg a kiállás bátorsága, államcsínyt akarnak ke­resztülvinni törvénnyel a kezükben. Ez nevetsé­ges. Nem a jó alkomány hiányát érezzük, hanem a jó és becsületes emberekét. Ha valamit meg kell váloztatnj, az a közerkölcs. UNIVERSUL: A falvak pusztulása fölött hozza meg a vészharangot. A falusi lakosság kö­riben tiz halottból egy tüdővészben pusztul el és a vérbaj annyira általános, hogy csak ott nincs, ahol nem keressük, a rák pedig majdnem annyi áldozatot szed, mint a másik két betegség együtt. Különösen a román lakosság körében mutatko­zik a pusztulás a kisebbségekkel ellentétben. Száz román halálesetnél 26 az egy éven aluli gyerme­kek halandósága, viszont a szászoknál 100 halál­eset közül S történik egy éves életkoron alul, a magyaroknál pedig 15. A statisztikai hivatal ki­mutatása szerint a falvakban a születések száma z utóbb 12 év alatt 44.2 százalékról 34.7 szá- :alékra csökkent. Az orvosok hiánya adja meg a oetegségek elharapódzásának magyarázatát. A Romániában élő ic ezernyi orvos közül csak coo működik ilyen vagy' olyan formában falusi törnyezerében, a 15 milliónyi emberre tehát 1000 >rvos esik, míg a többi 9000 orvos a 3 és fél- lillió lakosságot kitevő városokban él. Orvosok, mérnökök] vlinden magyar, neme1', francii, angol olyóiraí és könyv megrendelh ető és e ő- izethető Lepagenál C!uj. A, lapokat köz- etlenil kapja a kiadató'. Kérjen ingyen gyzéket Lepagetól Cluj. KOLOZSVÁR. (Az Ellenzők tudósítójától.) A kolozsvári úgynevezett Sfatul Economic kebelón bel ül. amely a piaci kereskedők ér­dekeinek védelmére alakult meg, már hosz- szabb idő óta öles személyi harcok vannak. Ezek az ellentétek aztán azt idézték elő, hogy az egyesület kebeléri belül két csoport ula- kult meg s mindkét csoport kölcsönösen kizárta egymást a vezetésből. A Tuffli Richard, volt helyettes polgármes­ter vezetése alatt működő egyik csoport, mely éveken keresztül vezette a Statul Eco­nomie ügyeit s amely ehhez a működéshez a megbízást és hozzájárulást a bukaresti köz­ponttól szerezte meg már hónapokkal ez­előtt közgyűlési határozattal kizáratott a Sfatul Economic kebeléből. a Pop Ionel bodega tulajdonos által veze­tett többség részéről. A Pop ionéi csoport a közgyűlési határozat után beadványt inté­zett a kolozsvári iparkamarához és rendőr­séghez és ebben tiltakozott a: elten, hogy Tuffli Richard és társai az egyesület bélyegzőit használják és annak nevében beadványokat készítsenek. KOLOZSVÁR, január 14. Az 1934-ik év gazdag volt eseményekben. Nemcsak nagy izgalmat kiváltó közéleti események történ­tek nagy számmal, hanem természeti katasz­trófák is, szárazon, vizen és a föld alatt egyaránt. Az alábbiakban az 1934-ik év nagy szerencsétlenségeit, a természeti katasztró­fákat, tüzeket, bányaszerencsétlenségeket, hajóbaleseteket és vasúti összeütközéseket soroljuk föl. Elemi csapások 1934 elemi csapásai között első sorban áll a január 15-én történt indiai földrengés, melynek 2000 halottja és 10.000 sebesült je volt Mindjárt mellette áll borzalmasságában, sőt bizonyos tekintetben túlhaladja azt. n szeptember 22-iki japán tájfun pusztítása, mely 3780 halottat cs 14.200 sebesültet kí­vánt. Ez az elemi csapás borzasztó károkat okozott Kioto és Osaka városoknak, 28.000 házat teljesen elpusztított, 2ó.U00-et súlyosan megrongált. A japán hajózásnak is óriási károkat okozott ez a tájfun. Huszonhárom nagy kereskedelmi hajó és 3000 vitorlás hajó esett áldozatául. A nagy elemi csapá­sok között harmadiknak a sorban a kínai Hoangho folyam kiöntése következik ja­nuár 29-én. Ennek az áradásnak is több mint 1000 halálos áldozata volt. Julius 19-én galíciai áradások 150 embert öltek meg. A különböző tájfun-katasztrófák a Fülöp- szigeteken november folyamán szintén szá­zak életét pusztították el. A többi elemi csa­pások közül kiemelkedik a január elsejei szökőár Kaliforniában, mely 175 emberéle­tet kívánt. Február első napjaiban Olasz­országban 60 embert öllek meg a lavinák. Jugoszláviában március 19-én. Norvégiában április 7-én sziklaomlások öltek meg 50—50 embert. Ugyancsak súlyos elemi csapás volt a nyári szárazság, mely sokfelé nagy erdő- égéseket okozott, némely helyeken pedig az állatállomány pusztulását a vízhiány miatt. Amerikában ezért százezerszámra kellett le­vágni az. állatokat. Az amerikai hőség miatt 1934-ben 1200 hőguta esetet jegyeztek föl az újságok. Az év utolsó hónapjaiban pusz­tító áradások voltak Mandzsúriában és In­diában a Gangesz mentén. A tonkingi és koreai partokon szintén súlyos tájfunok pusztítottak. Tiizck A tüzek között első helyen áll a hako- datei nagy tűzvész, mely március 22-én a nagy. japán város egész kerületeit elpuszti­A Tuffli Richard vezetése alatt álló má­sik csoport viszont arra hivatkozva, hogy az egyesület kolozsvári alakulatának vezetésére a bukaresti központ adott megbízást, eljárást indított a Rup Ionel csoport elten és ható­sági közbenjárást kért. hogy az ellencso- porltól az egyesület bélyegzőjét koboz­zák el. A Pop Ionel csoport függetleníteni akarta magát és ezért az elmúlt héten Rióéul Economic neuen önálló egyesületet létesített, amely alakuló gyűlését meg is tartotta. Az alakuló gyűlésen az alábbi tisztikart válasz­tották meg: Elnök: Pop Ionel, alelnök: Pálffy László, főtitkár: Weis Rudolf, választmányi tagok: Petre Pop. Ion Pasca, 'Feodor Grigorita, Ku- ferstein Ernő. Ion Huniadé, Ion Gherdán, Konkoly Antal, Márton Dezső, Petre Aitone- anu, Valér Pop, Maximilian Simon, Grünn Sándor, Cioea Ion, Weintraubb Márton, Kiss Ion, Codorean Stefan, Emil Bucur, Katz Dé­nes és Kiss Sándor. A választás eredményének kihirdetése után Pop elnök megköszönte a tagok bizalmát és biztosította, hogy mint eddig, úgy ezután is a kereskedők érdekeit önzetlenül fogja kéD- viselni. 1 lotta. A tűzvész, mely egy gőzfürdőben ke­letkezett, az éppen dühöngő orkán miatt csakhamar egész kerületekre terjedt szét. A szerencsétlenség következtében 1900 em­ber életét vesztette, 2800 ház leégett, 850 gyári üzem elpusztult. Mintegy 120.000 em­ber fedél nélkül és kereset nélkül maradt. A másik borzalmas égésről nemrég számol­tak be a lapok. December 11-én az Egye­sült-Államok Lansing városában egy nagy luxushotel lángbaborult és a benne lévő száz ember, köztük szenátorok és képvise­lők. életét vesztette. Bányaszerencsétlenségek Bányaszerencsétlenségek terén is borzasz­tó eseteket mutat föl az 1934-es év. Mind­járt januárban rettenetes következmények­kel járó bányalégrobbanás történt a cseh­országi Ossegg város „Nelson“ nevű szén­bányájában. A bányalégrobbanásnál 142 bányász vesztette életét. Ezek közül csak tizenháromnak hulláját hozták felszínre, a többi 129-et, hogy a tűz továbbterjedését megakadályozzák, kénytelenek voltak befa­lazni tárnáikba. A másik nagyszabású bá­nyakatasztrófa az angliai Wrexham bánya­városban történt szeptember 22-én. Ennek a katasztrófának 261 bányász esett áldo­zatul. Május 7-én a németországi Buggin- gen kálibányájában borult lángba egy tárna, melyet a bennelévő S6 bányásszal szintén be kellett falazni. Az elpusztult bányászok holttesteit csak betek múlva hozták fel­színre. Május 16-án a belgiumi Mons-ban pusztult el egymást követő bányalégrobba­nások következtében 60 bányász. Más bá­nyarobbanások is történtek Kínában, Japán­ban, az Egyesült-Államokban és a világ más pontjain, melyek következtében több­száz bányász vesztette életét. Hajószerenesétlenségek és vasúti összeütközések A legsúlyosabb hajószerc-ncsétlenség szep­tember 8-án történt, amikor a Morro Castle nevű amerikai kiránduló luxushajó a nyilt tengeren lángbaborult. A szerencsétlenség következtében a hajó legtöbb utasa elpusz­tult. A hatoltuk számú 171 embert tett ki A bújó személyzete nagyon csúnyán visel kedett, a megmenekült hajótisztek ellet amerikai hatóságok eljárást is indítottak Tömegesen voltak hajókatasztrófák a /él sok ele ti vizeken, melyeket nem is lehet rész letesen felsorolni, A szélsökeleti hajók:* tasztrófákat nagyrészt viharok okozták é az áldozatok száma többe/erre rúg. Az égé viliig közvéleményét sokáig foglulkoztutt: az Északi-tengeren szerencsétlenül járt Csel juskin hajó jégtáblára menekült hajótörött jeinek sorsa. Hónapokig tartottak a mentés kísérletek, nmig páratlan merészségű piló fáknak sikerült a Cseljuskin 90 emberét jég táblájukról repülőgépen kimenekíteni. Vasúti összeütközések terén 1934 a. előbbi évekhez viszonyítva aránylag neu gazdag. Európai vasúti összeütküzésekbei mintegy 300 ember veszítette életét. Ez . megelőző évek veszteségkimutatásához ké pest aránylag nem nagy szám. Az. utolst nagy vasúti szerencsétlenség Oroszországba! történt, ahol két gyorsvonat összeütközést következtében 50 ember pusztult el. A revíziós bizottság vissza ittasitottci a ÜíoÍozs vári temetkezési vállat kozók feíebbezésél KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Kolozsvár város időközi bizottsága ez é* elején állapította meg azokat a községi i 11 e tékeket, amelyekhez, a városok pénzügy* megszervezéséről szóló törvény minden vá rosnak jogot ad. Az időközi bizottság am az álláspontra helyezkedve, hogy a temet kezéseknél a vállalkozók magas összegekéi számítanak fel, a temetkezési illetékeket fel emelte. Az illetékek felemelését a belügy­miniszter tudomásul vette, a temetkezési vállalkozók azonban e határozatról csak két hónappal ezelőtt értesültek, amikor a városi tanács felszólította, hogy mult év április elsejéig visszamenőleg a felemelt te metkezési illetékeket fizessék be. E határozat ellen a kolozsvári temetke zési vállalkozók a helyi revíziós bizottság hoz felebbezést jelentettek be. Felebbezé sükben előadták, hogy a városi tanács az előző években a temetkezési illetékeket min dig velük egyetértöleg állapította meg. Arra vártak az elmult évben is, hogy az illeté­kek megállapításánál a régi szokásoknak megfelelően őket is meghívják, de miután ez elmaradt, az. volt a meggyőződésük, hogy az 193;» évben megállapított illetékek vannak ér­vényben s igy ők a temetések költségeinél a régi illetékeket számították fel. Miután a város őket megkésve értesítette az illetékek felemeléséről, nincsenek abban a helyzetben, hogy a felemelt illetéket meg­fizessék, annál kevésbé, mert a felemelt ille­tékeket az elhunylak hozzátartozóin utólag nem hajtathatják fel. A felebbezést a revíziós bizottság Felró­ván főelnök elnöklete alatt tegnap tárgyal­ta. A tárgyaláson a temetkezési vállalkozó­kat dr. Erszényes Samu ügyvéd képviselte, a város képviseletében pedig dr. Costcn ügyész jelent meg. A tárgyaláson a temet­kezési vállalatok képviselője kérte a reví­ziós bizottságot, hogy a sérelmes tanácsi határozatot semmisítse meg, mert az illeté­kek megállapításáról a tanács kellő időben nem értesítette az érdekelteket s igy nem volt idejük jogorvoslattal élni. A revíziós bizottság a felebbezést, mint elkésettet, visszautasította azzal az indokolással, hogy az illetékek ki­vetését a közzétételtől számított 15 nap alatt kellett volna megfelebbeznie. Mozgószinházak műsora: HÉTFŐ: CAPITOL: Premier: MINDEN POKLON KE­RESZTÜL. Főszereplők: Karl Ludwig Diehl, Brigitte Homey. Műsor előtt: Fox premier híradó. EDISON: 1. MARION. SUSANE A FÜRDŐ­BEN. Vigoperett. Fősz. Magda Schnei­der, Hermann Thiemig, Oltó Walburg, Julius Falkenstein. 11. ANGELICA. NŐ­VÉR. Fősz. Susanne Marville, Hugo Haas. MUNKÁS-MOZGÓ: I. ZSUZSI RENDET CSI­NÁL. Főszerepben: Szőke Szakáll, Franz Lederer és Hermann Thiemig. II. A RÉ­MÜLET HÁZA. Fősz. Georg O'Brien. A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja az Ellenzék. Újítsa meg állami osztálysorsjegyét, mert közeledik a döntő húzás!!! Keresse fel az llescii Bankházat Cíuion, vaoy annak e ész Erdély területén működő valamelyik képviselőjét! A tömeahalál aratása 1934-ben Földrengés, tájfun, szökőár, sziklaomlá— sok, szárazság, tűzvészek, bánya- és hajó­katasztrófák tizedelték az emberiséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom