Életünk repertorium 1963-1982
mint olyanokban, melyek e változásoknak, helyi érdekeltség híján, legfeljebb csak kikristályosodott végeredményeit tudják - utólag - méltányolni. Erre Is találhatunk persze példát irodalmunk múltjában; a nagyváradi Holnap évkönyv egyszerre született egy város sajátos kulturszelleméből, és a magyar irodalom egyetemes megújulási szándékából. Még biztatóbb példákat szolgáltatnak 1919 óta a kisebbségi magyar irodalmak, melyeket helyzetük kényszert tétt a regionális érzület és érdeklődés messzemenő f igyelembe vételére, s e kényszerből születtek meg azok a müvek /és részben ideológiák/, melyek "helyi" fogantatásu értékekkel egészítették ki,sőt frissítették fel a magyar irodalom korábbi gazdagságát. E regionális funkció gyakorlásában persze különböző feladatok fogalmazhatók meg. Egyik - legegyszerűbb és legkönnyebb - ilyen feladat arra vállalkozni, hogy az élő Irodalom közönségének korlátozott "felvevő képessége" miatt elkallódásra vagy részleges megvalósulásra ítélt helyi tehetségeket ne engedje belerokkanni, a vidéki ség terheibe. Ezt vállalta az Sietünk is, rövid történetének kezdeti szakaszában. Ami kétségtelen kockázattal is jár, s e kockázat épp oly elkerülhetetlen, mint maga a feladat. Minden tehetség ugyanis csak akkor menthető meg a kallódástól, ha a szerkesztő sok esetben elnémítja magában a minőségi kételyt; ha lappolitikáját art i - elvre építi, hogy inkább jelenjék meg ió néhány, az idő próbáját ki nem álló Írás is, semhogy a tulszlgoru rosta a műkedvelővel együtt a később Ígéretessé váló Írót is kihullássá. Mondom, ez a feladat és vállalása szükségszert!, de még túlságosan is a provinciához kötött; előkészületnek nevezném a minőséqi reglonalizmus szakaszának feladatkörére. Kimutatható ezért a már havi folyóirat évfolyamaiban, hogy a helyi tehetségeket - nivel néhány év elég volt a mai magyar irodalom igényszintjéhez mérő rangsorolásukra - immár válogatva és szigorúbban kezeli; munkatársainak zöme a folyóiratot fenntartó megyékből elszármazott, de immár országosan ismert Írókból, költőkből kerül ki. Az ő munkáikban valósul meg helyi fogantatásu élményeknek, téma- és gondolatvilágnak, formaérzékenységnek az az átáramlása a nemzeti irodalomba, melyről fentebb szóltam. S egyúttal az ő müveik jelenthetik a mértéket, a regionális tudat számára három vonatkozásban is; a közönség, a folyóirat közönsége, mely túlnyomórészt /legalábbis elvben/ e tájegységet lakja, rokonaira Ismerhet bennük, de egyúttal megtanulhatja müveikből létezőnek és lehetőnek azt a különbségét, mely immunizál a provinciális Ízlés ragálya ellen; a kezdő helyi szerző az irodalmi műhely vonatkozásában .láthatja ugyanezt; végezetül a szerkesztők nemcsak közllk ezeket a müveket, hanem kritikai Ítéletüket /hiszen minden kézirat közlése vagy elutasítása kritikai gesztus is/ a mai magyar irodalom e sajátos "helyi" sodrában csiszolhatják az eléjük állított, kettős követelménynek megfelelővé. V
