Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 12. szám - Oláh András versei
elhalasztott utazás ölelésedből menekülök remélve hogy a zápor majd tisztára mos mert esik ma is és bennem most már örökké esni fog egyszer már elhalasztottam az utazást de párnánk alól kisiklottak az álmok sokallták talán a csöndet az örökös várakozást s hogy mégis elment aki maradt ma sem értem miért így szerettél lecövekelt bennem a kishitűség lelkünket összecserélve éltünk gyerekkori könyvek betűi közé simulva mint régen amikor áporodott levegőjű várótermek ablakából anyám kezébe kapaszkodva néztem a kifutó vonatokat de nem akarok a lekésett csatlakozások fölött keseregni hisz tudom hogy számomra már nincs több mentesítő járat Dánia gyászban magad akartál lenni a mérték mert számodra Krisztus sem iránytű s a templom sem több már mint harangok gyáva fészke borospoharad szélén tántorog a föld de Hamlet halott és Dánia gyászban 56
