Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 12. szám - Pásztor Béla versei

VAD

Amikor fogaimmal tépem ezt az állatot, torkon ragadom és leszorítom a földre, elroppantom foggal a koponyát, vicsorítva marcangolni kezdem a gégét,

szánalmas, szellenetnyi csirkeleikét végre kilehellje, mert felesleges lett, és még legjobb neki, ha nincsen,

vagy mielőbb kiszenved amikor a vért ingujjal törlőm le az arcról,

tán nem tűnök valami civilizáltnak.

Anonim freskó

45