Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 12. szám - Szilárdi Béla: Pőrén születtél, pőrén távozol

felemelkedésének, a bolsevikok végleges berendezkedésének árnyéka sötétedett Európa felett. Valószínűleg a pápa felismerte az ebben rejlő veszélyeket. És később? 1936-ban elgondolkodott azon, hogy Maurice Thorez, a francia kommunisták vezetője miért „nyitott” a francia katolikusok felé. Micsoda fordulat. XL Pius pápa, aki pápaságának kezdetén a szélsőjobboldali rendszereket bástyának tekintette a liberális szekularizmussal és a kommunizmussal szemben, miként változtatta meg álláspontját. „Ön elfogadja a kezet, amelyet mi Ön felé nyújtunk, mi is kinyújtjuk kezünket és kérjük Önt, fogadja el. Persze, szó nincs ideológiai keveredésről. Szó nincs kompromisszumról azokat az elveket illetően, amelyeket az egész világ ismer és elismer a katolikus egyházzal kapcsolatban. Csak arról van szó, hogy jót tegyünk az Ön révén.” Persze a pápa engedékeny hangját az is segítette, hogy ebben az időben már mind nyilvánvalóbbá vált a fasizmus és a nácizmus okozta határtalan veszély konkrét volta. A pápának már évek óta nehéz döntéseket kellett hoznia. 1933 áprilisában, nem sokkal Adolf Hitler hatalomra jutása után, levélben kérte Keresztes Terézia Benedikta nővér XI. Pius pápát, hogy foglaljon nyilvánosan állást a német nemzeti szocializmussal szemben. Levelére választ nem kapott.

Most, amikor a Vatikán a titkos levéltárának azt a részét megnyitotta, amely az Apostoli Szentszék és Németország 1922-1939 közötti kapcsolataira vonatkozik, megtalálták Edith Stein (Keresztes Terézia Benedikta nővér) elveszettnek hitt leveleit.

1937-ben újabb levél íródott: „Hetek óta várjuk és reméljük, nemcsak zsidók, hanem hívő németországi katolikusok ezrei, sőt az egész világ, hogy Krisztus egyháza felemeli a hangját, és véget vet a Krisztus nevében zajló igazságtalanságnak.” Ezután Edith Stein felteszi a kérdést: „Vajon a faj és az állami erőszak istenítése, amellyel a rádió naponta bombázza a társadalmat, nem tekinthető-e nyilvánvaló eretnekségnek?” Majd így folytatja: „Szentatyám, mint a zsidó nép gyermeke, aki Isten kegyelméből 11 éve a katolikus egyház gyermeke, bátorkodom a kereszténység atyjának tudomására hozni azt, ami németek millióit bántja.”

A pápa válasza most is késett. Erről Edith Stein később említést tett. Feljegyzéseiben ezt írta: „Bizonyos idő után pápai áldást kaptam a magam és hozzátartozóim számára. Más egyéb nem történt.” Emlékeztetőül: a karmelita rendbe lépett Edith Steint, a nácik az auschwitzi megsemmisítő táborba hurcolták, ott pusztult el egy gázkamrában, 1942 augusztusában.

Térjünk vissza Morus Tamáshoz. 2001-ben 11. János Pál az államférfiak és a politikusok védőszentjének nyilvánította Morus Tamást, aki életével és mártíriumával tanítja, hogy sem az embert Istentől, sem a politikát az erkölcstől nem lehet elválasztani. A vallási és a politikai élet összekeverése ellen 11. János Pál számtalanszor felemelte a szavát. „A politikai élet független a vallástól és az Egyháztól, de nem lehet független az erkölcstől.” Az Egyház tudatában van annak, hogy a demokrácia csak akkor lehet sikeres, ha az ember valós természetének megértésére alapul. A XX. század megmutatta, hogy azoknak volt igazuk, akik az emberi természetből fakadó erkölcsi törvények létezésében hittek.

Morus Tamás példája azt is mutatja, hogy ő egyike azoknak, aki a lelkiismerete parancsára a világi zsarnokkal szembe mert szállni, még ha elhatározása az életébe került is.

20