Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 11. szám - Csák Gyula: Háttér (önéletrajzi részlet 21.)

Ugyanezért Robi bácsi egy egész pengőt dugott a zsebembe. Szája elé tartotta bal keze mutatóujját, a másik kezével pedig a tarkómhoz kapott, és mintha pertu komák lennénk, maga felé rántotta kissé a fejemet. Azért lett ez emlékezetes, mert akkor derült ki számomra, hogy tizenhárom évesen már fél fejjel magasabb vagyok egy felnőttnek mondott embernél. A nagyságos asszony meg egész fejjel magasodott Robi bácsi fölé, ha egymás mellett álltak. Ritkán történt, mert miközben Robi bácsi nyomakodott, a nagyságos asszony minduntalan elhúzódott mellőle. Alacsony volt Robi bácsi és pocakos, viszont gyárakkal rendelkezett Pesten. Nagy sugarú körben, főképpen piacon, meg cselédleányok között virult a pletyka Robi bácsi gazdagságáról és mégis nyomorult voltáról, ami szerint hiába hordja hét határra szólóan drága ajándékait a patikus feleségének, hiába kurizál neki megannyi más módokon, - holta napjáig érinthetetlen marad az ő számára az a szépasszony, csupán apró bátorításokat kaphat időnként, hogy ne lohadjon le nagyon a svungja, vagyis: a lendülete. Aztán megint szigorú elhatárolódás következik. Kísérletezett a pletyka krémje, hogy kinyomozza és hajszálra kiderítse, mi, és miként zajlik az urak érzelmi világában, de rendszerint beérték azzal a summázattal, hogy ott is csak úgy csinálják a gyereket, miként a többi népeknél. „Bajban van ez az ember” - szúrtam tekintetemet a reggelizőasztalunknál ver­gődő illetőre. Éppen úgy esdekel, és éppen úgy visszautasíttatik, mint Robi bácsi. Nem kérdez, és nem vádol ez az ember, hanem szerelmi vallomás az ő előadásának a műfaja, méghozzá a reménytelenül szerelmeseké. Erről beszél a közönyös arcú hölgy konok hallgatagsága. És miben különbözik ez a hallgatás a távoli nagyságos asszony halk felsikkantásától? Mindkettő álságosán, fölényesen csodálja, ami tőlük függetlenül, mégis velük történik. Aztán lefricskázzák magukról a rájuk árasztott magasztalásokat. Majd pedig visszavágyják, mert egynémely kelletlenül fogadott jelenség titkon hízelgő, ezért vonzó is tud lenni. Hallottam, vagy olvastam valahol, hogy az emberi érzelmek az elme és a test bi­zonyos találkozási pontján keletkeznek. Ehhez már csak azt kellene tudni, hol helyezkednek el ezek a találkozási pon­tok. Sokra persze azzal sem jutnánk, mert a szerelmi bánatot nem gyógyítja a tények tudása. Ismerek néhány szerelmi bánatost és eddig megélt huszonhat esztendőm során ügyeltem rá, hogy elkerüljem a sorsukat. Leginkább megbízható módja lett ennek, ha azok tanácsára hallgattam, akik szerint ne akarjak nagyon magasan csillogó csú­csokat meghódítani, hanem inkább húzódjak el a közelükből oda, ahol kevesebb vesződséggel érhetek ugyanahhoz a célhoz. Befejezte a tolmácsnő a teázást és megelégelte a borszakértő lidérces liturgiáját, mert valami affélét mondhatott neki, hogy ő is fejezze be a magáét. Nekem pedig azt mondta:- Ez az ember a csomagban lévő két üveg bort a magyar néppel való együttérzés kifejezéseként nyújtja át a borüzem dolgozói nevében is. Mielőtt kellően meglepődtem és tiltakozhattam volna, úgy rendelkezett, hogy azonnal távozzunk, mert időben kell megérkeznünk Rusze városába. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom