Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 11. szám - Czakó Gábor: A megújuló magyar őstörténet-kutatás reményéről
Az Ural nyugati oldalán a Xlll. század elejéig virult Magna - Nagy, vagy Öreg - Magyarország, ahol Juliánus barát tökéletesen értette az ott élők nyelvét, mert az „teljességgel magyar volt’’. Ami azért is csodálatos, mert az elválástól nagyjából 400, de lehet, hogy 800 év telt el. Írott emlékeink igazolják, hogy a magyar nyelv igen lassan változik, ellentétben pl. a manysival. A Kaukázusban a tatárjárásig léteztek szabír területek, sőt, magyar állam is a Kuma folyó mentén. Pápai engedéllyel létesült püspökséggel. Két középkori zárdajegyzékből tudjuk, hogy két ferences kolostor állt Magyar fővárosban és egy Ügek/Ugeth/Ügyek településen, a negyedik romjait Madzsar Unnehnek hívják. Három püspökének és egy uralkodójának nevét ismerjük: leretan - Gyeretyán - 1330 körül5. A kérdést sokan kutatták, elég talán Lukácsy Kristóf6, vagy Thury József7, Bendefy László8 majd Götz László és Ladányi Viktor9 bőségesen adatolt könyveire utalni. A forrásokról Z. Tóth Csaba bőséges összefoglalást ad az Országépítő c. folyóiratban: http://www.orszagepito.hu/j_irasok/ztcs_sabir_etnonim.pdf Akadémiai földrajzi név szótárunk nem találja és tagadja, de a történelmi Magyar- ország területén három Szabar falu található és további harminc helynév hozható összefüggésbe a szabar népnévvel. Mindez természetesen nem tisztázza véglegesen a magyar-szabír-finnugor viszonyt, de segítheti egy elfogulatlan őstörténet kutatás újra-indulását. JEGYZETEK 1 Lásd Szerafim K. Patkanov tanulmányát az Ethnographia 1900 8-9 számát és nyelvrokonaink mondakincsét. 2 L’Harmattan, 2005, Kiss Magdolna fordítása 3 Idézi Pápay József: Északi osztják medveénekek, Bp., 1934 4 Az orosz HyflO értelme egyezik a magyarral, de származékai jelentenek rémet, szörnyűségest. Szóval olyan hatalmasat, rosszat és erőset, mint egy sárkány. Hogy ezért vették-e át Patkanov helyi ugor adatközlői, nem tudható. 5 Forrás: XXII. János 1329. okt. 3.-Í bullája Bendefy alább hivatkozott könyvében. 6 Lukácsy: A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei eredeti örmény kútfők után, Kolozsvár, 1870 7 Thury: A magyaroknak szavarti-aszfali neve, 1-11, Századok, 1897 8 Bendefy: A magyarság kaukázusi őshazája, 1942, Magyar Ház, Bp. 1999 9 Götz: Keleten kél a nap, Püski, Padányi: Dentu - Magyaria, Turul kiadó, Veszprém, 1989 35