Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 10. szám - Katona Attila: "S a langyos szélben felszárad a mult..."
ki az emlékezés napját, július 4-ét, még akkor is, ha tudjuk, hogy a valóság ennél megalkuvóbb, mert nem e napon fognak emlékezni a szombathelyi zsidóság elpusztítására, hanem az azt követő hétvégén, vasárnap. A fiatal Heimler ugyanazokat a dilemmákat élte át, mint kor- és sorstársai. Lehet-e, érdemes-e újrakezdeni itt az életet? A halottak árnya, az emlékezés fájdalma mennyire terheli meg a jelent, az új kezdetét. A gyász, a fájdalom, az emlékezés és a felejtés egyszerre kavargóit az emberi lelkekben. Heimler Jenő, vagy, ahogy a családban emlegették Jancsi, a költő, akinek már két verseskötete is napvilágot látott a világháború előtt (Örök hajnal. Szombathely, 1939, Vallomás a Szóhoz. Budapest, 1943), ezeket az érzéseket, gondolatokat a költészet eszközeivel fogalmazta meg. Harmadik kötete Napfogyatkozás után címmel már 1945 őszén napvilágot látott a fővárosban, a Vox Humana Kiadónál. (A szerző eredeti, több helyen a nyomtatott változatot is kijavító példányán az 1945. november 30-iki dátum olvasható.) A honi soá-irodalom egyik első napvilágot látott műve lehet ez a verseskötet, még akkor is, ha csak pár költemény utal a lezajlott, átélt borzalmakra. A címadó Napfogyatkozás után versében ez olvasható: „Nekem még éjszaka susog, De a Duna felett már ébred a nap.... Akkor nyár élt és élt a halál, Lángnyelvek keresték a fekete eget, apák és testvérek hamuja szállt a villanysövények huzala felett, és egyre csak vakult és éjbe hullt az élet. A nap évezredes kohója kihűlt, s igába törve mind, a büszke népnek, szemén a végzet égett álma ült... jó most elmondani, hogy az éjszakában Kekeny sáv hasad a nap vakult szemében hogy útjára indul romok felett Keserű könnyem s halódó vérem, hogy szemed mutatja halott száz színével az elment idő bűnös éjjelét, és szemem mutatja száz élő színével az ébredő fények fényjelét. ” Már csend alszik bennem, megnyugszik a mélység S a langyos szélben felszárad a múlt....” A személyes emlékezés megrendítő példája atyjától búcsúzó verse. Heimler Ernő (1879-1944) ortodox vallású, szociáldemokrata ügyvéd, aki a századelőn a cionista gondolat szombathelyi meggyökereztetésében is komoly szerepet játszott. A német megszállás után több elvtársával együtt, még 1944 májusában letartóztatták a magyar hatóságok, és Nagykanizsára internálták, örökre eltűnt.4 43
