Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 10. szám - Söptei Imre: A Schey és Spitzer családok sorsa, szerepe és hatása a XIX. századi Kőszegen

tozások. Itt jegyezzük meg, hogy házassága révén szoros kapcsolatba került a Scheyekkel, illetve az osztrák író Arthur Schnitzler nagyapja volt. A Kőszegi Takarékpénztár létesítésénél (1840) azonban már nemcsak számoltak velük, hanem nagyon nagy szerepet is kaptak benne. A Scheyek a 300 részvény több mint 1/6 részét jegyezték, de nem Kőszegen élő családtagjaik és üzletfeleik közül is sokan vásároltak üzletrészt. A vezetésben is helyet kaptak, Markbreiter mellett Schey József is a választmány tagja lett. A vállalkozás sikeréért rengeteget tett Schey Fülöp, aki 1846 és 1868 között alelnöke, 1870 és 1874 között elnöke volt a pénzintézetnek. Nem ilyen nagy arányban, de személyükben és partnereik révén részt vettek a Kőszegi Posztó- és Gyapjúszövetgyár létesítésében is. Természetesen ezek a lehetőségek elsősorban befektetési megfontolásúak voltak, de nagyban hozzájárultak társadalmi befogadásukhoz.

Érdekes, hogy a Spitzereket ezek a vállalkozások teljesen hidegen hagyták, egyetlen családtagot sem találunk a részvényesek között. Ebben persze az is közrejátszhatott, hogy amíg a Scheyek mindegyike folyamatosan növelte vagyonát, addig 1837-ban Spitzer Sámuel ingóságait adósságai miatt zár alá vették, Albertról azt jegyezték fel 1848-ban, hogy „csekély örökségéből” tartja fenn magát, ami nem is csoda, hiszen 1840-ben bútorai kalapács alá kerültek, Ábrahám pedig úgy halt meg 1856-ban, hogy csak adósság maradt utána, amelyet gyermekeinek, akik közül ekkor már ketten Zágrábban éltek, kellett kiegyenlíteniük. Nem volt tehát indokolatlan a kőszegi „ősapa” Siessl 1811-ben és 1816-ban kelt végrendelkezésében hagyott szegényalapítvány, amelynek elsődleges kedvezményezettjeivé saját leszármazottait tette.

9