Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 9. szám - Morsányi Bernadett: "Megkomponálni a dekomponáltat" - B. Tóth Klári versei
dekli apja, mint Doxát, aki meg sem hallgatja Dobrovicsot, mikor elmondaná, mit tudott meg Bébitől. Jánost csak Anna érdekli, s mivel nem lehet ott Anna esküvőjén, legalább megírja, milyennek képzeli a vőlegényt. Bereményi Géza - aki írja, hogy a legidősebb fiú a családregényt és Jánost írja, s azt, hogy János vőlegényt ír -, ezen a ponton zárja regényét, s a Vadnai Bébi a Legendáriumot tudatosan megidézve hasonló ponton zár. Doxa az elmegyógyintézetben (fejben) családregényt írt (az első fejezet címe Szerelem, a másodiké A fiú), s mindezt a fiatal Dobrovics írja, amit végül is az idős Dobrovics-Bereményi rendez össze. A Legendárium első recenzensei kifogásolták, hogy az Anna-fejezettel megszakad az alakítás szervessége2*, „...a valóságos rokonok eddig jól megépített képcsarnokából kilépve - egy semmilyen homoksivatagba. Ilyen módon visszamenőleg is egészen képtelen törés húzódik végig a könyvön, amit (...) a bravúros megoldások sem élnek túl, mire letesszük, az utolsó harmad ernyedtségében magunk is elfelejtjük őket (elfelejteti velünk az író).”24 - fogalmazza meg Balassa Péter. Bereményi rendetlen prózaírói életművének fonalát a Vadnai Bébi írásakor ott vette fel, ahol 1978-ban elejtette. A Legendáriumban nem sikerült megírnia, a középső fiú, János és Anna „gyűlöletszerelmét”, s ezzel a résszel az egyébként jól felépített regény alól kihúzta a talajt. A Legendárium ereje a hetvenes évek megjelenítésében és a bravúros írói megoldásokban rejlett, a Vadnai Bébiben a fiatal Dobrovics világa sokkal szürkébben jelenik meg, a megszokott, várt technikás írói játék, s a szereplők mozaikos összekapcsolása is elmarad, ezáltal viszont a szálak (Dobrovics és Bébi) gyorsan összeérnek, így a nyomozás helyett a fókusz Vadnai Éva szenvedélyes szerelmi életére helyeződik. A fiatal Dobrovics-Bereményi „a saját korának gyermeke volt, és csak abban különbözött a többiektől, hogy nem áltatta magát” (159.), amikor barátnője elhagyja egy „harmincöt éves, kétgyermekes aggastyán miatt” (8.) nem esik kétségbe, novellaírásba kezd. Bereményi hetvenes években született prózájában a szerelem csak érintőlegesen, szimbolikusan van jelen, a nagy összefüggések (pl. apa utáni nyomozás) kicsiny láncszemeként. A Vadnai Bébiben viszont a Doxa apja után történő nyomozás egyre inkább a szenvedélyes szerelem ábrázolásának rendelődik alá, több, a szerelem fogalmát definiáló igazság (közhely) hangzik el, „A szerelemnek nem a gyűlölet az ellentéte, hanem a közöny. És nekem csak a világ lett közömbös akkoriban” (187.) - mondja Dobrovicsnak Vadnai Éva, s ilyen típusú tapasztalat a korábbi prózákban nem fogalmazódik meg. S beszélgetés közben „Évából fekete alakzat lett, s ha olykor egy-egy szót keresve jobb felé fordult a feje, fiatalkori arcéle bukkant elő.” (158.) Ez a képbe komponált mondat viszont a fiatal Bereményit (is) idézi. JEGYZETEK 1 Bereményi Géza, Vadnai Bébi, Magvető Könyvkiadó, Bp., 2013. A regényből idézett szövegek oldalszámát a törzsszövegben jelzem. 2 A Vadnai Bébi Rózsavölgyi Szalonban tartott könyvbemutatóján hangzott el. 3 Kézdi Kovács Zsolt A svéd király című kötet megjelenése után kereste meg Bereményi Gézát, s felkérte forgatókönyvírónak Romantika (1972) című filmjéhez. A Legendárium megjelenéséig Bereményi három tévéfilmhez írt forgatókönyvet (Násznép, Kérdőív, Imre), melyeket Gothár Péter rendezett. András Ferenccel közösen írta a Veri az ördög a feleségét (1978) c. film forgatókönyvét. 4 Balassa Péter, A családfa-vágás nehézségei (Gondolatok Bereményi Géza Legendárium-áról és a családregény-írásról) = Balassa Péter, A színeváltozás, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1982, 377. 43
