Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 8. szám - Kovách Aladár: Megállt az óra (Schönbrunn regénye)
A levegőben keringő, de mint az élet ritmusa. Az üres kis utcában erre a lágy belső ütemre jön Mária. Egyedül van. A kirakatot nézi, Rudolfot. Dúdolt eddig, most elgondolkozva megy tovább. Csendesen, mint aki élvezi belül a táncot, aki árnyékba került. Virágárusasszony rászól: „Vielehen bringen Glück!” Nem hallja. Bezárul mögötte a Salesianergassei kis palota barokk rácsa. KOCSISOK Még mindig a városban keringünk. A Camera most egy konflishoz kapcsolódik. Hans Nyitott kocsi, a Camera simán belül, a fiatal kocsis (talán Hans) nevetve visszanéz. Köszön a láthatatlan utasnak, a lovak közé pattint, vidám, élénkebb tempóban halad tovább. Hans - keménykalapban, végigbélelt hosszú posztókabátban, fekete szőrmegallérral - énekel, mint aki egyedül van- időnként refrain közegben le-leköszöntget az ismerős járókelőknek. M. Fütyörészik, énekel: „A Kutscher kann a jeder wed’n, Aber fahr’n das können s’nur in Wean!” Tavaszi fák, hirdetőoszlopok, plakátok: Girardi! Girardil a bonvivan képével - ismert figurája, kalapja, maga teremtette divat -, ő a kor sztárja. A Camera most a konflissal körüljárja a Sacher-Hotelt. Hans a lovakat szépen megcsitítva megáll a szálló mögötti kocsistandon. T. A Stand egy régi szobor-kút körül alakult ki. A Stand a sűrített utca élete, hírpiac, a hatalmas úti kabátjukban szinte kitömött óriásoknak látszó keménykalapos, bajuszos kocsisok szabadtéri kávéháza, utcai kaszinója. A kocsik a kút körül széles körben állnak be. A kocsisok itatnak, zabos tarsolyokat aggatnak a lovakra, tárgyalnak. Állandó vendégeik itt a Dienstmannok, ezek a gyalogkollégák. Időnként fütty a sarokról - a portás sípol kocsiért a Sacher kapujából, vagy egy boy szalad ki a szállóból, hogy konflis lépcsőjén lógva a bejárat elé kísérje a kocsit. Most egy különös, a többitől elütő fiáker áll be a sor végére: ez az elegáns „Unnimerierte” szinte batár. Hallgatag kocsisa fekete posztóban, cilinderben, figyelő, rafinált öregebb arc. BRATF1SCH Ez Bratfisch, a trónörökös magánútjainak kocsisa, bizalmasa. Ő vitte el utolsó útjára is, Mayerlingbe. Most leszáll a bakról, megigazít valamit a lovon, nem köszön senkinek, elindul a szálló felé s belép egy mellékbejárón. C. A Camera kíséri. Diszkrét hátsólépcső, bordó futószőnyeggel, a fordulókban pálma. Bratfisch megy fel. 48
