Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 7. szám - Szepesi Attila verse

és akit a közeli barátai Szent Kutyának becéztek, lehozott néha eladni két-három példányt a Prae-ből, vaskos regényéből, amit csak kevesen ismertek, de akik igen, remekműnek mondták.

A vájtfülűek persze azonnal lecsaptak a poros és felvágatlan kötetekre. Mondtuk neki, hozhatna egyszerre akár többet is, mert elárulta: tele van a kamrája hajdani regényeivel.

Mire azt felelte sátáni kacajjal, kivillantva néhány maradék fogát, kell a többi az ínséges napokra, alig van valamicske jövedelme, hiszen a negyvenes évek végén Révaiék kitiltották az irodalomból, csak egy-egy életrajzi regényt méltóztattak kiadni tőle.

ÖRDÖGI KÍSÉRTETEK

Bohó diákkoromban

engem is meglátogattak éjszakánként

Bornemisza Péter ördögi kísértetek

jöttek a falon át, a kulcslyukon, a szoba pormacskás zugai felől, a homályos tükör mélyéből, vagy épp zöngő szúnyog hátán lovagolva. Nappal elpirultam, ha egy lány rámvetette szende tekintetét, most bezzeg jöttek viháncoló cafkák képében, kitárva bimbózó mellüket, bozontos ölüket.

Egyikük nyelvét öltögetve kárpált, nyámnyila kópét, a másik roppant hányta, mint az eszeveszett.

Puha és csábos macskaként törleszkedett hozzám a szöghajú.

A tündér-képű pöttömke malacságokat suttogott csábosán, kutyakorbácsot csattogtatott a lilakörmű vámpír,

a szőke szotyka pedig meredt csiklóját és veresen tátogó vulváját mutogatta.

ÉHKOPP

Fel-feltűnt néha a szegedi utcán a pöttöm és halkszavú Bálint Sándor,

aki épp szent magánzó volt, mert kiebrudalták az egyetemről.

Ő írta meg, hogy porváros népe úgy hívja Egyed napját, vagyis szeptember elsejét: a túróscsusza nevenapja.

Az én belső kalendáriumomhoz illett ez a bolondos nevezet, mert - kelekótya diák - gyakran nyeltem az éhkoppot.

Ott kóricált Bálint az Alsóvárosi Búcsúban is,

köröskörül a napsugár-mintás házak homlokzatán

arany kukoricacsövek és harsányveres paprikafüzérek fityegtek.

A búcsú horgadt népe pedig ott sürgött-forgott a hemzsegő téren körhinták csilingelősében, céllövöldék puffogásában késő alkonyaiig,

amikor emlékező gyertyák száza gyúlt a környező házak ablakaiban.

2