Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Riba András László: Adalékok és néhány megfontolás az előzetes egyeztető tárgyalások történetéhez
szakértői véleményezésekben, konzultációkban, a pártdokumentumok, szövegtervezetek vitájában, megfogalmazásában.”211 LÁTKÉP AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUMBÓL Grósz Károly a pártbürokrácia technokratáira és a reformmunkálatokban szívesen részt vállaló hivatalnoki rétegre igyekezett támaszkodni. Kulcsár Kálmán,50 akinek visszaemlékezésein alapul a következő rész, 1983-tól kezdve az MTA főtitkárhelyetteseként dolgozott. A társadalomtudományok3' és a külkapcsolatok tartoztak hozzá és tagja volt az MTA elnökségének. „... különböző értekezletekre, testületi vitákra nem egyszer meghívtak, s mert az MTA elnökségéhez a nyolcvanas évek elejétől egyre több párt- és kormányzati megkeresés érkezett különböző határozattervezetek véleményezésére, nem egyszer »belülről« láthattam a politikai döntések formálódását. A döntésekben azonban csak akkor vehettem részt, amikor kormánytag lettem.”12 A Grósz-kormány 1987. június 25-én lépett hivatalba. Kulcsár Kálmán, igazságügyi miniszterként, ténylegesen 1988. július i-jétől kezdte meg munkáját a kormányban. Ekkorra a kormány politikai súlya a korábbiakhoz képest jelentősen megnövekedett. Jóllehet a PB és a KB formailag irányított, a tényleges irányítás megfordult. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy Grósz Károly, aki egy személyben volt miniszterelnök és KB főtitkár, a miniszterelnöki pozíciót kezelte jelentősebbként. A politikai irányvonal többnyire a kormánykörökben formálódott. Az MSZMP vezető testületéi, az egyes titkárok és apparátusok többnyire a kormányszervezetek által kialakított előterjesztések alapján dolgoztak. Az Igazságügyi Minisztérium politikájának fő vonala (például alkotmányozás) Kulcsár javaslatai alapján lényegében kormányszinten, esetenként Grósz Károllyal folytatott külön megbeszélés alapján alakult ki.33 Kulcsár szerint nagyon nehéz megmondani, hogy mi volt Grósz Károly eredeti koncepciója, meddig kívánt eljutni az átalakulásban, mivel későbbi nyilatkozatai szerint modellváltásra gondolt, de gyakorlatilag nemigen tett semmit a rendszer- változás ellen. A kormányüléseken illetve a PB ülésein a vitatott alkotmányjogi témákat mindig úgy zárta le, hogy azzal lehetőséget adott a továbblépésre. Grósz, Kulcsár elmondása szerint, az 1988. évi november 10-i minisztertanácsi ülésen úgy engedte tovább az Országgyűlés elé a többpárti rendszert lehetővé tevő törvényjavaslatot az egyesülési jogról, hogy annak tartalma világosan szemben állt a KB korábbi határozatával.34 A Grósz-kormány, maga Grósz Károly azzal, hogy nem a pártfőtitkári tisztséget tekintette elsődlegesnek, előmozdította a párt „vezető szerepének” elhalványulását, nem akadályozta azt a jogalkotást, amely előreláthatóan a „vezető szerepnek” a kiküszöbölésére vezetett, s amely más politikai pártokkal versenyhelyzetbe hozta az MSZMP-t. A1989. február 7-i PB-n az új alkotmány alapelveinek vitájában kijelentette: „a párt nem tör jogilag garantált kiváltságos helyzetre" A A Németh-kormány 1988. november 24-én alakult, s akkor csak annyi változás történt, hogy államminiszterként Nyers Rezső is tagja lett. Kulcsár Kálmán szerint a kormány politikai elgondolásait Pozsgay Imre fejtette ki. Itt az ún. „demokrácia csomagtervre” kell gondolni, amelyet Pozsgay Imre „alkotmányos összeesküvésnek” nevezett, és amelyet szűk körben beszélt meg néhány politológussal és politikussal. Mindehhez Kulcsár hozzáfűzi, hogy szerinte semmiféle összeesküvésre nem volt 45
