Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 6. szám - Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Juditból Malvina lesz

- sorjáznak a népdalok 8-asai és páros rímei személyhez nem kötötten.

A „Titkos szerelem” című töredék már a bakfisköltő saját érzése:

„Félve kell rátekintenem,

Kit szívemből szeretek,

Nem szabad kijelentenem,

Érted mennyit szenvedek. ”

Endrődi Sándor: Magyar költészet kincsesháza c. gyűjteményében találtam Dukai Takács Judit költészetének korai szakaszában keletkezett népdalszerű versét: Meg- kondultak... címmel. Személyhez nem kötötten siratja el a lírai én a meghalt kedvesét. Szerelemmel és fájdalommal búcsúzik tőle.

A válogatott költeményeit kötetté rendező Papp János mindössze három verset helyezett a válogatás elejére, feltehetően az 1811-es évet, anyja halálát megelőző időből. Az Édes érzés kiváltója nem tudni, ki lehetett. A költészeti elemek megszokottak, konvencionálisak, annál őszintébb a mondandó, annál erősebb az érzelmek intenzitása: / „Ennek oka csak te lettél, Hogy engemet raboddá tettél, / Szép fejeddel meggyötörtél. / Szerelmed rabjává tettél, / Szeretlek halálomig” / - fogadalmával zárul a költemény. Vajon elküldte a szép ifjúnak, vagy bezárta a secrétaire-jének titkos fiókjába?

Ugyanebben a gyűjteményben találtam rá Virág Benedek: A kalitkába zárt madár című költeményére. A szinte gyermek versírót elbűvölte a költő műve, és ő is egy népdalszerű költeményének ugyanezt a címet választotta. Bakfis éveiben, erősen kötődött az ismert és elismert költőhöz. Hasonló című verse metaforáját végig viszi a költeményen. Az álvadász megfogja a kis madarat, rabjává teszi. A madár boldogtalanul gondol a szép szabadságára.

A Barna leány románcszerű költeményében a virágszimbolika eszközeivel él, mint a népdalok. Nem fonja a felkínálkozó virágokat füzérré:,Azért szegfűt én nem szedek. Mert szeretőt nem ismerek." Ez már elutasítása az „édes érzésnek”. Évszám nélkül nem állapítható meg, hogy a négy vers egy összetartozó érzelmi folyamatot jelez- e, vagy egyáltalán nincs közük az Édes érzés szerelmi élményhez. Egyszerű népdalutánzatok. A szép aranyszabadság választása viszont nagyon is Dukai Takács Juditra vall. A töredékeket ritkán szerkesztette egy-egy témaverssé, mint a fenti hármat. Kihez fűzi a szerelem érzése, ki van a szentimentális kis lélek szavai mögött? Máig sem bizonyított. R. Kovács Rózsa a Szentgyörgyi [Répceszentgyörgyi] Horváth család Elek nevű fiát gyanítja a verssorok alapján. Talán egy képzelet alkotta lény - gondolják mások. Judit soha nem adta ki a nevét. Vitte magával a sírig.

Az 1811-es évben dátumozott verse: Dukai kriptában lételem, elégikus hangon szól anyja haláról. Első lesújtó találkozása a halál élményével. Judit fájdalma nagy, a veszteség feldolgozása nehéz a tizenhat éves leánynak. Istennek ajánlja saját életét is. A tragédia messze vitte a szerelmes rajongástól. Felnőtt arra a tudásra, hogy a szűkebb környezetében sokszor megszólt költőlánynak nem szabad az érzelmeit a világ elé tárni. Érzéseiben továbbra is visszafogott, de belül nyugtalan fiatal lány. Baráti költők, mesterek tanításaira kezdett figyelni, megvált az első lírai forrásától, a népköltészettől. Ettől kezdve a nemesi költészet sablonjaihoz, majd a klasszicitás követelményeihez igazodott.

52