Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - Riba András László: Adalékok és néhány megfontolás az előzetes egyeztető tárgyalások történetéhez

tett első, 1988 eleji kísérletének körülményeit igyekszem megvilágítani a dokumentumok tükrében.

Nyers Rezső levele Kádár Jánosnak 1988. február közepén:

„Kedves Kádár Elvtárs!

Szeretném tudomásodra hozni, hogy néhányon - kommunisták és a párttal szimpatizáló értelmiségiek - szerény, de nyilvános kezdeményezésre készülünk azzal a céllal, hogy hozzájáruljunk a szocializmus, a demokrácia és a nemzet kérdés-komplexumában a nyitott kérdések megválaszolásához, a szellemi tisztánlátáshoz a szélesebb társadalmi közegben. Elveinket és törekvésünket a mellékelt felhívás-tervezet tükrözi, amit a közeljövőben készülünk nyilvánosságra hozni. Szeretném remélni, hogy nincs kifogásod a kezdeményezés ellen. [...] Magam azért veszek részt ilyen kezdeményezésekben, mert belpolitikai helyzetünket gyorsan romlónak és veszélyekkel terhesnek ítélem, katasztrófa lenne ha nem tudnánk fordulatot elérni, kudarcunk súlyos helyzetbe hozná a nemzetközi kommunista mozgalom újatakaró erőit. [...] A pártbeli megújulás számomra kevésnek és lassúnak tűnik. [...] A készülő pártértekezlet sokat segíthet a helyzeten, de azt egyetlen cselekvéssel nyilván nem lehet megjavítani. Kívánatos, hogy a kommunisták cselekvési tere egyénileg és kisebb közösségekben is nőjjön, betartva a párt általános politikai irányát és a kongresszusi, központi bizottsági határozatait. Ennek szellemében igyekszek magam is cselekedni.”10

Nem feltétlenül volt taktikai szempontból jó lépés, hogy már a pártértekezlet előtt formális szerepet vállalt a szerveződésben. De Nyers Rezső KB-tagként betartotta a pártfegyelmet, ami azt jelzi, hogy valószínűleg nem akart taktikázni. Vagy azt gondolta, hogy nem szükséges a taktika, mivel Aczél György közbenjárt Kádárnál az érdekükben.11

Véleménycsere Kádár Jánossal 1988. február 18-án:

„14 év után az első hosszabb beszélgetés asztal mellett, ülve - két órás. Apropó: Hozzá küldött levelem a politikai helyzetről. Az elején terjengős információt ad, visszanyúlik az elmúlt évtizedre. Brezsnyev, Andropov, Csernyenko, Gorbacsov, Teng Hsziao Ping-ről. Brezsnyewel rossz viszony volt, beavatkozásra törekedett, reformokat nem akarta megérteni, személyi dolgokba is bele akart szólni. Csernyenkoval nem volt érdemi kapcsolat. Amit Gorbacsov és Teng Hsziao Ping tesz, azon mi lényegében túl vagyunk - ezt Gorbacsov és Teng Hsziao Ping elismerte a beszélgetéseken.[...]

4., Az Új Márciusi Front tervezett kezdeményezése és az én kísérőlevelem

Ő [Kádár]: A levelemet korrektnek tartja, tudomásul veszi. A felhívás-tervezetet helyes szándékúnak tekinti, három mondatnyit tudna benne kifogásolni, de nem teszi. Véleménye: ne most kezdeményezzünk.

Én [Nyers Rezső]: A kezdeményezés most szükséges, mert rossz és romló a helyzet. Politikai vákuum keletkezett, amit be kell tölteni kezdeményező, párbeszédet folytató progresszív politikai cselekvéssel. "n

Az ÚMF 1988. márciusi alapító felhívásának talán legfontosabb pontja az volt, hogy önálló javaslatot fogalmazott meg a kibontakozás politikai formájára. Az elnök Újhelyi Szilárd, ügyvezető titkár pedig Vitányi Iván lett. Már ekkor szorgalmazták13 egy „Országos Társadalmi Konzultatív Testület” megalakítását, amely egyaránt és egyszerre lett volna a vezető párt- és kormányszervek tanácsadó testületé, valamint olyan fórum, amely a társadalom nevében véleményezi, értékeli e szervek tevékeny41