Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 5. szám - Weiss András: A kezdet

Születésemkor sem apám, sem anyám szülei nem éltek már. Anyám nővére, Jolán nagynéném szerint a család Csehországból vándorolt be Magyarországra. Nagyon előkelő család volt, ahogy Jolán mesélte, Ükapám még egy zsidó templomot is építtetett Prágában, amit róla lnkás Schielnek10 (a család eredeti neve Pinkász volt, arról magyarosítottak Petőre) neveztek el, ma is áll. A hetvenes évek végén kerültem el Prágába először úgy, hogy megnézhettem a várost. (1945-ben Prágán keresz­tül repatriáltam, de persze nem volt lehetőség város­nézésre). Megkerestem a Pinkász Schielt, az öreg zsidó temetőben. Előtte nem olvastam róla, de ott kiderült, hogy ez a zsinagóga a 16. században, Renaissance stí­lusban épült, tehát körülbelül 400 évvel a születésem előtt. Ebben az esetben még ük-ükapáról is nevetséges beszélni is, hiszen az „üköt” mintegy hússzor kellene az apa elé illeszteni. Legközelebbi alkalommal mindezt feltártam Jolánnak. A válasza: „Te mindig olyan kicsi­nyes voltál!” Anyám édesanyja, Kardos Berta, Bécsben született, de csak vak véletlenül, mert szülei Rómába voltak kihelyezve, valami magyar Bank (Magyar-Olasz?) igazgatója­ként, és amikor a szülés közeledett, Dédanyám (Kardos Sára) illendőnek tartotta, hogy Pesten szüljön, tehát hazaindult, de valamelyest elszámolta magát, a gyermek, fent nevezett Berta, Bécsben látta meg a napvilágot. Ezek a Kardosok jómódú em­berek lehettek, Dédanyám nálam őrzött olajfestménye rátarti polgárasszonyt mutat. A Szív utcában Budapesten volt egy négyemeletes házuk. A Kardos oldalon volt két fekete bárány, nem tudom Anyámnak, vagy Nagy­anyámnak voltak-e unokatestvérei, akik az első világ­háború előtt a tőzsdén „játszottak”, ezt akkoriban így hívták, sok pénzt vesztettek és dédapám nevével váltót hamisítottak. Miután ez kiderült, dédapám a váltót ki­fizette, „kistafírozta” a bűnösöket, vett nekik hajójegyet és elküldte őket Amerikába. Ettől a pillanattól fogva róluk, mint eltévelyedettekről, nem beszéltek. Nem be­széltek egészen a második világháború utáni nehéz idő­kig, amikor ők lettek hirtelen a „Drága amerikai rokonok”, akiktől csomagot vártak és kaptak is. Hogy kik, nem tudom, de könnyen lehet, hogy a Kardos ágról még vannak általam fel nem fedezett rokonok. Pető József, „Pepi” nagyapám, a nálam lévő kép tanú­sága szerint, meg így is mesélték, nagyon jó képű ember volt. Anyám születési bizonyítványában, mint „értesítő irodai” alkalmazott szerepel. Úgy tudom ez az értesítő iroda a Schimmel- pfeng cég volt, ami valami detektív-irodaszerűség (Auskunftei) volt. Gondolom főleg hitelek esetében bonitási információkat adott. Pető József szüleinek valami, Fehér­váron előkelőnek számító fűszerüzletük volt. A Pető család családfája 1790-ig bir­tokomban van. Anyám egy unokatestvére, Dr. Pető Ferenc, a harmincas években, Dédanyám 83 Nagyapám „Pepi”

Next

/
Oldalképek
Tartalom