Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 5. szám - Géczi János: A hang

Annyira kilátástalannak találja a helyzetét, az izzadást, az izzadásban elő-előtörő verejtékrohamokat, azt, hogy a teste büdös és a szemfehérje sárgás, s a végtelen túrákat a városban, amelyet majd’ tíz éve el nem hagyott és lakóhelyének tekint, hogy a szokásosnál sűrűbben veszi igénybe az analízist. Amióta másodjára is visszatért Magyarországra - csaknem tíz éve -, bár eldöntötte, hogy élete végéig magyarnak marad, hetente, s egyetlen alkalmat sem kihagyva jár pszichológushoz. Az első visz- szatérte után szokik rá az élete ilyesfajta támogatására, Karát doktor ajánlatára, amelyre aztán mindenkor igénye marad. Manapság hetente kétszer is felfekszik a kiállhatatlan huzatú díványra, amelyen akkor is ott marad a testének biztonságot nyújtó mélyedés, amikor feltápászkodik, fizet s mosollyal ajkán elhagyja a női szagoktól áporodott rendelőt.

5.

Bárkivel előfordulnak szokatlan dolgok, de hogy vele is megtörténhet ilyesmi, arra mindeddig nem akadt példa. Éjszakánként számtalanszor útnak indul, útra kel, felkerekedik, nekiszalad, megindul, megkezdi rohanását, nekiiramodik a városnak, hajszolja magát, de reggelre örökké otthon, az ágyában találja tulajdon magát. Ha visszafele olvassa a magasban látottakat, akkor se lesz azoknak több értelmük, mint ha elejétől teszi.

Álmot sosem talál az éjszakáiban, bármikor riadjon is fel, éjfél után vagy hajnalban, az ébredésben nem dereng fel holmi csillogó álommaradvány, mint kettéhasadt fekete kőben a fényes féldrágakő. Aztán, amikor töpreng, mi annak az oka, hogy zokogó unokahúgára ripakodik, hagyja abba kétségbeesett sírását, végtére is hármast kapott a fizikavizsgáján, ezzel szemben ő valaha megbukott ebből a tárgyból, rájön, a szokatlan dolgok előfordulásának aránya vészjóslóan megemelkedett. A WC-ben a rózsamintás toalettpapírt használat előtt nem tépdeste lapok darabjaira, hanem a néhány méteres szalagokat használat után visszatekeri a hengerre. Mindezt praktikus eljárásnak találja. Amikor a pohárnyi vizet az éjjeliszekrényére helyezi, ahol a felnyitott könyv mellett az éjszakai pirulák hevernek szétszórtan, a folyadék egyszer csak felforr, mintha mikrohullámú sütőbe rakta volna. Ámbár az üvegedény nem válik forróvá, fortyog benne a folyadék.

Amióta Budapestre végképp visszaérkezett és egy szál magában él, távoli és annál is távolibb rokonai elől ugyanúgy elzárkózik, mint - egy-két kivételtől eltekintve - hajdani barátaitól. Nem szükséges hétköznapokon reggel hétkor kelnie, de már ha felébred, összekapja magát s megkezdi rendelését a jóshelyén kilenckor, s ott tartózkodik vacsoraidőig, nem egyszer tovább. Szavak között él, s amire az életben nem jut megfelelő szava, arról nem vesz tudomást. Apa, anya, család, macska s effélék nélkül telnek a napjai, továbbá olyanra sincs szüksége, amelyet a történet, a haza, az otthon, vagy más ezekhez hasonlatos szavakkal jelöl.

Január 14-én születik, Közép-Európában, Magyarország keleti szélén, egy alföldi kisvárosban, Berettyóújfaluban, 1950-ben ahol azonban sosem tartózkodik. Anyja azért szüli oda, hogy a gyermek, ahányszor csak az igazolványába tekint, tudja, honnan származik. Berettyóújfalusi tehát, onnan való. S budapesti lakhelye ellenére Debrecenben, a Szent Anna utcában épült Svetitsben járja ki a középiskolát, s néhány év kimaradás után - amikor katolikus neveltetéséről is lemond - az egyetemre, éppenséggel Szegedre kerül, de Budapest marad bejegyezve a személyi igazolvá69