Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Simon János: Közép-európai átmenetek vagy átalakulások? - A rendszerváltozások elméleti megközelítése
Melyik demokrácia-típust fogják a közép-európai államok kiépíteni? Másolni fogják a nyugati demokráciákat, avagy saját történelmi örökségük alapján új utakat fognak bejárni? Kérdéses az is, hogy a közép-európai pártfejlődés lesz-e valamilyen hatással a nyugat-európai pártfejlődésre és a közép-európai demokráciák fejlődése fog-e valamilyen hatást gyakorolni a nyugat-európai intézményrendszer fejlődésében? Tanulmányukban amellett érveltünk, hogy a közép-európai átalakulás sokkal összetettebb, mint pl. a spanyol átmenet volt, vagy mint a latin-amerikai országok demokratizálódása. Idősoros kérdőíves vizsgálatok azt mutatták, hogy a transzformáció következtében a rendszer nem vált sem nyitottabbá, sem igazságosabbá, sőt csökkentette a társadalmi egyenlőség érzését (Simon: 2010, 28-32. és 60-74.). A piacgazdaság kiépítése (az állami tulajdon leépítése, privatizáció, reprivatizáció) volt az folyamat, melynek hatása drasztikusan keresztbemetszette a demokrácia kiépítésének irányába tett erőfeszítéseket és eredményeket, például az igazságosságot és a társadalmi nyitottságot. Mellékletek 1. sz. ábra: Az átalakítás (transzformáció) és az átmenet (tranzíció) fogalmi kerete Polányi Károly koncepciójának rekonstruálása Két külön kör A klasszikus tranzitológiai elméletek Az „egymást metsző harmadok” elmélete: Egy nagy körben egy kicsi Két egymást részben metsző kör 19
