Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 4. szám - Báger Gusztáv versei
BÁCER GUSZTÁV Mintha a legemlékezetesebb fűrész, ami nagypapa kamrájában vágta át a fatörzs ereit, énekelne a verandán, úgy szuszog a hólapát, a jég visít, a jégcsapok megroppannak. A hólapát ritmusára dallamok jönnek a számra. Dúdolom a sanzont, ami a kávéházban tetszett. Én mindenkiben csalódtam? Nem igaz. Senki nem bántott. Csak érzékenyen érintett néhány momentum. A stoppert indító ujjak, a duzzadó táv, amit lefutottál a csörötneki pályán. Izgultam, hogy kifulladsz, nem bírod az iramot, a többiekét. Nem voltam tisztában igazi képességeiddel, felülmúltad minden álmom. Négyszáz méterrel a cél előtt megelőzted a mezőnyt. Az egész tabellát lefutottad. Rávertél az országos csúcsra. Egy hólapát juttatja eszembe azt a zúzmarás pályát, a salakmezőt. A verseny után a nyakamba borultál, mint aki tényleg számít a másikra. Hogy is mondjam csak, zavarba jöttem. Én egy szál tulipánt adtam át. Nem tudtam örülni. Inkább féltem, elvisz a siker, a védőernyőm alól kiszaladsz. De nem. Maradtál, házam elől álmomban elhánytad a havat. Családi kör Bezzegmama palacsintát süt Bezzegpapa hecsedlit rotyogtat kislányuk jön haza Brüsszelből kockára vágják a bukszust férje nemzetközi hírű ügyvéd virágcsokor helyett laptoppal kedveskedik éjjel a lány magyar szeretőjéhez siet Bezzegpapa a pincében borozgat az ügyvéd a ház asszonyánál kopog imával kezdődik a reggel re-uniós „segíts Uram” és EU-konform lágy tojás Hólapát 1
