Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Speidl Zoltán: "Kié lesz a tudatipar?" - A nyomtatott sajtó és a magyar rendszerváltozás 1989
igaza lehet Debreczeninek, amikor azt mondja: „Haraszti Miklósnak, az SZDSZ első számú médiapolitikusának semmi sem volt elég.” (Debreczeni József: A miniszterelnök; Osiris 1998. 295.P.) E tanulmány szerzőjének - aki akkor országgyűlési képviselő volt az MDF-ben szeme előtt ma is ott lebeg a parlamenti jelenet: Haraszti Miklós valamikor kora este, teljesen váratlanul, bármiféle előzetes jelzés nélkül átjön a kormánypárti oldalra a végszavazás előtt, s közli Kulin Ferenccel, hogy az ellenzék az előzetes megállapodás ellenére sem fogadja el a törvényt. így, egy gyors koalíciós frakcióülés után úgy határoztunk: a kormánypárti képviselők tartózkodni fognak. Az eset Magyarországon biztosan, de lehet, hogy másutt is példátlan: az előterjesztő sem szavazta meg saját javaslatát. A 122 nem mellett 170 kormánypárti tartózkodó voks jelent meg az eredményt jelző táblán. 20 Elek István: Médiapolitikai dilemmák. Heti Válasz 2004.12. 23. 21 Az EKA a nyilvánosságról szóló tárgyalásait értékeli Vásárhelyi Mária tanulmánya: A tárgyalások nyilvánossága és a nyilvánosság tárgyalása In.: A rendszerváltás forgatókönyve Kerékasztal-tárgyalások 1989-ben hetedik kötet. Új Mandátum Könyvkiadó Budapest, 2000. 575-592. p. 22 A média hatalmi ág volta korántsem új keletű megállapítás. Csak egyetlen példa erre; Ambrus Zoltán Irodalom és újságírás című esszéjében, 1906-ban így fogalmazott: „A krajcárért osztogatott betű jobban behálózza a világ testét, mint a vasutak. Befolyásra, kényszerítő erőre semmi sem versenyezhet azzal az úgynevezett közvéleménnyel, amelyet napról napra a hírlapírás röpít szerte. Nincs tényező, amely meglehetne a sajtó nélkül; és nincs tényező, amely szembe szállhatna vele, ellene törhetne... Minden erő eltörpül a sajtó... ereje mellett.” In: Esszépanoráma 1900-1944 Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1978. 5-6. p. 23 Élet és Irodalom 2001/32 24 Magyarország politikai évkönyve. Szerkesztette: Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass László. AULA- OMIKK 1990 226. p. 25 Javaslat a nyilvánosság és a tömegkommunikáció reformjára. In: Medvetánc 1987/2 melléklet 26 Vass Csaba: A média a rendszerváltásban - A két magyar médiaháború: http://www.kre.hu/ btk//files/vass.csaba.doc 27 Uo. Érdemes megjegyezni: ha a fegyverekért vívott harc fegyveréről beszélünk, igencsak közel vagyunk a háborúhoz. 28 Bárány Anzelm, i.m. 29 Magyar Sajtó 1989/1. szánkó 29 idézi: Hegedűs István: Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén 30 Uo. 31 Ismert arizonai szenátor (1909-1998) 32 Magyar Sajtó 1989/1. szám 33 Magyar Sajtó 1989/3-4. 5. szám 34 Magyar Sajtó 1989/5. szám 35 Magyar Sajtó 1998/17. szám 36 Magyar Sajtó 1989/21. szám 37 Pálffy József, a Magyarország alapító főszerkesztője 1995. március 31-én a lap akkori főszerkesztőjének, Speidl Zoltánnak készített feljegyzésében ezt írta: 1989 elején „...főszerkesztőváltás következett be, ezzel együtt politikai irányváltás is: az MSZMP akkori ágit. prop. vezetése egy utolsó kétségbeesett akcióval a Magyarországból »harcos bolsevik lapot« akart csinálni. Ez további veszteségeket okozott mind az olvasók, mind az előfizetők táborában.” 38 A lapnak szánt szerepet jól mutatja az a botrány, mely Reform című hetilap körül alakult ki. Az orgánum 1988. reformemberét akarta közvélemény kutatással megnevezni, de a végeredményt durván meghamisították. A beérkezett 485 szavazatot felszorozták tízzel, s a 4900-nak hazudott szám alapján Grósz Károlyt hozták ki győztesként, holott a legtöbb voksot Pozsgay Imre kapta. A lap hamarosan az olvasók megkövetésére kényszerült. 39 Magyarországon megjelent periodikumok teljes száma 1988-ban 3519,1989-ben 3652,1990-ben pedig 3744 volt. 40 Magyarország politikai évkönyve 1990.403. p. 41 Minderről részletesen ld: Bárány Anzelm: Média-, nyomda- és könyvkiadói privatizáció 3-68. p. 42 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei 1. kötet 683. p. 43 Magyar médiahelyzet; szerkesztette Antal Zsolt - Gazsó Tibor Századvég Kiadó 2005, 2o6.p. 44 A Magyar médiahelyzet a szakirodalomban eddig legteljesebb összeállítást közöl (195-394. P-)a ma- gyár médiumok 1989-2005. közötti történetének eseményeiről, a médiakontrollért és a médiabefolyásért vívott küzdelem valamennyi említést érdemlő állomásáról. A továbbiakban az itt megjelent 194
