Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - B. Révész László: Változások sodrásában - Tárgyilagosságra törekvő visszaemlékezés a csodálatos '89-re

Egy másik: a televízión belül is fokozatosan háttérbe húzódtak a hagyományosan ünnepi (értsd: politikai) műsorok készítői, így a Közművelődési Műsorok Főszerkesztősége vállalta fel 1987-ben és 88-ban is az augusztus 20-i ünnepkör műsorainak szerkesztését és koordinálását. 1987-ben még elnöki nyomásra „Alkotmányunk ünnepén” címmel ment a kétnapos műsor, benne már az eddigi szokásos protokollból általában kimaradt stúdióvendégekkel (pl. Andrásfalvi Bertalan néprajztudós, Győrffy György történész, Gergely Jenő egyháztörténész, Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter), vagy ekkor közvetített először élő egyenes adásban a Szent István Bazilikából szentmisét és a Szent Jobb körmenetet a Magyar Televízió (a közvetítés vezetője az őstelevíziós Horváth Ádám volt).

A kétszemélyes műsorvezető páros „kiegyensúlyozott” felállás volt: Kondor Katalin és Pálfy G. István. Mindketten kiváló televíziós újságírók. (A kiegyensúlyozottság inkább a páros két tagja későbbi pályafutásának különbözősége miatt jutott eszembe.)

1988-ban a műsor címe már „István király napja” lett, hogy „Szent István napja” legyen, továbbra sem tudtuk elérni az akkori elnöknél (Bereczky Gyula). Viszont a tartalom tovább bővült: riportfilm készült az Aranybulláról, ill. a magyar alkotmányozás történetéről a még mindig érvényben lévő, 1949. augusztus 20-án kelt alkotmányig. Vagy: érzékelve a párton belüli hatalmi harcot, gondunk volt rá, hogy ne csak Berecz János Pusztaszeren elmondott beszédét közvetítsük, hanem rögzít- tettük egy kamerával a Pécsváradra „száműzött” Pozsgay Imre beszédét is, helikopter hozta fel a felvételt, és az elhangzás után másfél órával már adásba is került.

Az esti főműsorban is elhangzottak olyan irodalmi részletek, monológok, versek, amelyek néhány évvel előbb a „tűrt, vagy a tiltott” kategóriába tartoztak volna. (Maga ez a főműsor egy félresikeredett, szórakoztatónak szánt vetélkedő volt, amelyben úgymond a hárommilliomodik tévénézőt kellett kiválasztani.)

Ez két jellegzetes példa volt, de 88-ban már minden oldalról érzékelhető volt a mozgolódás, és a mozdulás. Csak címszószerűen: Kádár János leváltása, a júniusi Erdély-tüntetés, a Duna Kör által sorozatosan szervezett tüntetések a bős-nagymarosi vízlépcső ellen, az ellenzék csoportjai és régebbi pártok szerveződései és gyűlései a Jurta Színházban.

A későbbi változásokban fontos szerepet játszó Független Jogász Fórum is itt alakult meg novemberben.

Ebben a forrósodó légkörben fordultunk 1989-re.

A televízió egyik népszerű közéleti műsorává vált (a főcíméről becenévvel is illetett „cipzáras” műsor), a Napzárta, a kettes programon. Itt olyan témák kerültek terítékre, és olyan vendégek fordultak meg, amelyek és akik egy-két évvel azelőtt szóba sem jöhettek volna. Az egyes adásokat a legrangosabb, és viszonylag fiatal televíziós újságírók vezették: Horvát János, Wisinger István, Baló György, Déri János, Győrffy Miklós, vagy a hölgyek közül Endrei Judit, Kudlik Júlia, hogy csak a fontosabbakat említsük. A szerkesztői csapatból Peták Istvánt, Sárdi Annát és Román Pétert kell kiemelnünk. Különösen emlékezetes volt a Hegedűs András volt miniszterelnökkel, ekkor már ellenzékiként elkönyvelt szociológussal készített beszélgetés.

Hasonlóan mérföldkőnek tekinthető egy fontos politikai esemény és annak televíziós közvetítése. Január 20-án délután 14 órától a Politikai Főiskola (közismer168