Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - Horváth Miklós: Magyarország szuverenitásának helyreállítása

temek - 1990. január 10-én - írt levelében a következők olvashatók:

Az utóbbi időben „a Magyar Köztársaság különböző társadalmi szerveinek vezetői - többek között az országgyűlési képviselők is - egyre sürgetőbben vetik fel a szovjet csapatok Magyarország területén történőállomásoztatásának kérdését. A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumát aggodalommal tölti el, hogy a szovjet csapatok 1990 végéig történő kivonásának követelése már ultimátum jelleget ölt”.

]azov „nagyra értékelve a miniszternek az országgyűlésben e kérdésben kifejtett tevékenységét’? - arra kérte Kárpáti Ferencet, hogy szíveskedjen „további lehetőségek után kutatni annak érdekében, hogy megvilágítsák a jelen helyzetet, miszerint a szovjet csapatok nem avatkoznak a Magyar Köztársaság belügyeibe, egészében és teljességgel tiszteletben tartják szuverenitását.”11

A „baráti és jószomszédi” kapcsolatok fejlesztése céljából kötött Egyezmény általános felvezető részében a szerződő Felek kihangsúlyozták, hogy „a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok kivonását az európai és a nemzetközi bizalom erősítésére irányuló együttes erőfeszítéseik szerves részének” tekintik. Az Egyezményben rögzített megállapodás szerint a szovjet csapatok kivonása - amelynek végrehajtásához a magyar kormány a szükséges feltételeket biztosítja - 1990. március 12-én kezdődik és 1991. június 30-ig befejeződik,22 melynek során „kivonásra kerül a szovjet csapatok egész személyi állománya, beleértve a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint fegyverzete, harci technikája és anyagi eszközei”. (1. és 2. cikk)

A megállapodás fontos része, hogy a szovjet csapatok „kiképzési-harci tevékenységével kapcsolatos mozgását - ideértve a repüléseket is - korlátozzák” (4. cikk), de „az Egyezmény rendelkezései nem érintik a Felek között érvényben lévő két- és többoldalú kötelezettségeket, beleértve azokat, amelyek az 1955. május 14-én Varsóban kötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződésből származnak”. (9. cikk)

Az Egyezményben szabályozták továbbá, hogy „a szovjet csapatok elszállítása, valamint a különböző anyagok és hulladékok hátrahagyása és megsemmisítése a polgári lakosság érdekeinek figyelembe vételével és a környezetvédelmi jogszabályok betartásával történik”. (3. cikk)

A Felek az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtására kijelölik a Meghatalmazottakat, akik ellenőrzik a kivonulást, illetve intézkednek „az objektumok, felszerelések és más anyagi eszközök egyeztetett módszerekkel történő nyilvántartásba vételére, felértékelésére, átadására és értékesítésére”. (5. cikk)

A fentieken túl döntés született arról is, hogy a szovjet csapatok jogi státuszát érintő, valamint a csapatok ideiglenes magyarországi tartózkodásával kapcsolatos vagyonjogi, pénzügyi és egyéb kérdéseket a végleges kivonásig az 1957. május 27-én és a később kötött, még érvényben lévő egyezmények alapján rendezik, illetve azokat a fenti tárgykörbe eső problémák megoldására, amelyekről az érvényben lévő szerződések nem rendelkeznek, a teljes kivonásig külön megállapodások fogják szabályozni.

Az Egyezmény végrehajtása során felmerülő vitás kérdések 30 napon belüli rendezése elsősorban az 1957. május 27-én kötött Egyezmény 17. cikke alapján létrehozott Magyar-Szovjet Vegyesbizottság23 feladata. Ha a Vegyesbizottság nem tud dönteni, akkor a vitát diplomáciai úton kell megoldani. (6-8.cikkek)

A SZOVJET CSAPATOK KIVONÁSA MAGYARORSZÁGRÓL

141