Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - Kahler Frigyes: Az igazságtétel igényének megjelenése, az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

57 A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának TB.NB 003/1958/18. sz. ítéletét. Vida Ferenc tanácselnök

58 )kv. 1993.11. p. 1101-1102.

59 Jkv. II. p. 1514-1518.

60 Molnár János: Ellenforradalom Magyarországon 1956-ban - A polgári magyarázatok bírálata Akadémiai Kiadó Bp. 1967. Uő: A Nagybudapesti Központi Munkástanács. Akadémiai Kiadó Bp. 1969.

61 Molnár János: Az MSZMP 1956-ról. In: Párttörténeti Közlemények 1987.3. p.148 -167

62 1989. évi XXXVI. törvény az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról

Az Országgyűlés kegyelettel megemlékezve mindazokról, akik az 1956-os nemzeti tragédia során hazánk társadalmi átalakulása és függetlensége érdekében felléptek, és ezért politikai megtorlás áldozatául estek, a következő törvényt alkotja:

1. J Az 1956. október 23. és 1963. április 4. között, a népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai bűncselekmény, valamint az ezzel bűnhalmazatban - harci cselekmények során - elkövetett emberölés, rablás, közveszélyokozás vagy személy elleni erőszak miatti elítélések semmisnek tekintendők.

2. J A Legfelsőbb Bíróság - a legfőbb ügyész indítványára, illetve az elítélt vagy hozzátartozója kérelmére - semmisnek nyilváníthatja az 1. J-ban meghatározott időhatáron belül, a népfelkeléssel összefüggésben méltányolható körülmények között elkövetett köztörvényes bűncselekmény miatti elítélést.

3. J Az elítélt vagy hozzátartozója kérheti a Legfelsőbb Bíróságtól az 1. J-ban meghatározott időhatáron kívüli, de az említett időszak eseményeivel kapcsolatos politikai vagy méltányolható körülmények között elkövetett más bűncselekmény miatti elítélésnek a semmissé nyilvánítását.

4. J Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot, hogy gondoskodjék a semmisnek tekintendő elítéléssel érintett, valamint a közbiztonsági őrizetben fogva tartott (1956. évi 31. tvr.) személyek munkaviszonyának és társadalombiztosítási helyzetének rendezéséről.

5. J (1) A törvény alkalmazásában politikai bűncselekményben a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása (BHÖ) 1-111. Fejezetében - a 40. pont kivételével -, a Katonai Büntető Törvénykönyvről szóló 1948. évi LXI1. törvény (Ktbtk.) 29-35. és 40-41. J-ában, a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény IX. Fejezetében - a 131.5 kivételével - és a 312-313., 316., valamint 320. J-ában, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. Fejezetében - a 147. J kivételével - és 343., 352-353., valamint 357. J-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.

(2) A1. J-ban felsorolt köztörvényes bűncselekmények az emberölésnek a BHÖ 349. és 351-352. pontjában, a Ktbtk. 58. és 67. J-ában, az 1961. évi V. törvény 253. J-a (i)-(2) bekezdésében, a 318. J-a (3M4) bekezdésében, az 1978. évi IV. törvény 166. J-a (i)-(2) bekezdésében és 355. J-a (4H6) bekezdésében, a rablásnak a BHÖ 433-434. pontjában, az 1961. évi V. törvény 299. J-ában és az 1978. évi IV. törvény 321. J-ában, a közveszélyokozásnak a BHÖ 162-164. és 233- pontjában, az 1961. évi V. törvény 190. J- ának (i)-(2) bekezdésében, valamint az 1978. évi IV. törvény 259. J-a (i)-(3) és (5) bekezdésében meghatározott esetei, valamint a személy elleni erőszakkal elkövetett szándékos bűncselekmények.

6. J (1) Az elítélt vagy hozzátartozója kérelmére az első fokon eljárt bíróság igazolja, hogy az elítélést a törvény alapján semmisnek kell tekinteni.

(2) Ha a bíróság az igazolást megtagadja, a határozat ellen a kérelmező fellebbezéssel élhet. A fellebbezésre a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvénynek a végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályait (X. fejezet 11. Cím) kell alkalmazni.

7. J Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

63 Az 1963. évi 4. tvr. (közkegyelem) kihirdetését követően 3480 elítélt szabadult, további mintegy 600 fő nem nyerte vissza szabadságát. Többségük fegyveres harcos volt, akiknek cselekményeit legtöbbször az államellenes szervezkedésben való részvétel mellett még emberölés kísérletének, valamint rongálásnak is minősítették.

64 Kahler Frigyes: 1956 megtorlása 10 év után - Vaczkó László és Hamusics János ügye in: Jogállam és diktatúra Kairosz Kiadó Bp. 2008. p. 161-197.

65 19/1998 (nov.i.) OGY határozat

66 dr. Bártfay Pál, dr. Egressy András, dr. Kónya Imre, dr. Perlaki Erika, dr. Richter Anna, dr. Sándrofi György, dr. Tóth László.

67 Romsics Ignác Magyarország Története a XX. században p. 545.

68 Kovács Éva: „Itt a piros, hol a piros” kizáró eljárások a magyar igazságtételi vitában 1990-1992 in: Politikatudományi Szemle 1955. 3. p. 75-88.

69 Uo. p. 77.

135