Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1. szám - Csák Gyula: Háttér (önéletrajzi részlet 17.)
(ÖNÉLETRAJZI RÉSZLET 17.) 92. Az elfogyasztott ebédet méltató beszéde után előrebillent apukám feje a mellére, és átmenet nélkül aludni látszott az egész ember. Mintha erre a jelre várt volna, becsoszogott Lajos bácsi felesége, hogy tálcára pakolja az edényeket. Minden csörrenésnél riadtan rándult össze anyám. Én visszatartottam a lélegzetemet. Az öregasszony is be-behúzta a nyakát, sóhajtozott, ájtatos ábrázattal bólogatott, mint aki tudja, hogy bajt csinál zajongásával, ám ennek ellenére egyszer csak fennhangon közölte:- Vannak így némelyek, hogy amint jóllaktak, azonnal szundítanak rá egyet. Az alvó felé biccentett. Én is odanéztem és észrevettem, hogy kinyílt apukám egyik szeme, de azonnal be is csukódott. Láttam, hogy anyám is látta ezt, de éppen úgy nem adta jelét csodálkozásának, mint én. Ha látta, ha nem, az öregasszony sem szólt semmit. Az a mérges gondolat fúródott az agyamba, hogy nem is érdekli apukám álma, hiszen arcátlanul megzavarta. Elmenőben ismét kieresztette kotlóéhoz hasonló, vertyogó hangját:- Akkor a tetthelyen találkozunk. - Anyám felé fordította arcát, de másfelé a szemét. Anyám gyors bólintással jelezte, hogy mindent megértett. - Remélem ízlett a libacomb a fiatalúrnak! - nyújtotta ki énrám is kígyónyelvét a vénség.- Köszönjük, Tercsi néni - súgta alig hallhatóan anyám. Azután, amint a banya kilépett, átóvakodott hozzám a nagy asztal túlsó oldaláról és szorosan mellém préselte magát. Kicsikét elhúzódtam és leginkább a mennyezetet bámultam, amíg előadta, hogy ebben a szarvasagancsokkal, kitömött madarakkal díszített helyiségben inkább gyűlések vannak, meg néha még istentisztelet is. Ételt csak ünnepi alkalmakon szolgálnak itt fel. Most pedig igenis ünnep van, mert én megérkeztem! Horkantott, moccant apukám, de azután továbbra is mozdulatlan maradt. Mindketten rápillantottunk és azt suttogta anyám:- Nagyon fáradt. - Szünet után hozzátette: - Jó ember. Én meg azt súgtam, hogy Perényi László filmszínészhez hasonlít! A döbbenetes hasonlóságot már délelőtt, a kiskunhalasi állomásra érkezve felfedeztem, pedig akkor láttam életemben először ezt az új apukámat.- Tisztára ugyanaz! - bizonykodtam anyámnak. - Nekem elhiheted, mert én nem csupán a mozivászonról ismerem Perényi Lászlót, hanem kezet fogtam vele Püspökladányban! Láthatóan tetszett anyámnak a jóképű színésszel való hasonlóságra tett megjegyzésem, nehezebben fogadta hitelesnek azt a dicsekvésemet, hogy én tizenhárom éves parasztgyerek mivoltomban kezet fogtam Perényi Lászlóval, aki olyan szédí- tően híres filmszínész volt akkoriban, mint Csortos Gyula, Jávor Pál, vagy Páger Antal. 52 CSÁK GYULA Háttér
