Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1. szám - Curkovič-Major Franciska: A horvátországi gimnáziumok irodalomoktatási tanterve
rinti költészetet pedig főleg horvát példák alapján. Sokatmondó, hogy a kerettanterv szerinti első szöveg a horvát himnusz, a Horvát haza, az epigrammát pedig antik és horvát költők versei mellett Janus Pannonius Prosperre című epigrammája alapján ismerhetik meg a diákok. Az epikai költészet tanegységei: az epikai költészet fogalma, fejlődése és műfajainak (a novella, az elbeszélés, a regény) megismerése, majd ezekkel kapcsolatban az elbeszélő, a szereplő, az elbeszélés módja. Ezt követi az eposz és a kisebb elbeszélő formák: a mítosz, a legenda, a mese, a közmondások és szólások, az emlékirat, az életrajz az önéletrajz megismertetése. Ezeknek a műfaji sajátosságait Homérosz, Ezópus, Andersen, és 19. és 20. századi horvát írók művein keresztül vizsgálják, a modern regényre pedig Salinger Zabhegyezője a példa. A drámai költészet tanegységben a dráma fogalma, fejlődése, fajai, a dráma szerkezete, a drámai konfliktus, a szereplők, a monológ és a dialógus, a dráma és a színház címszavak szerepelnek. A tragédiát az Antigoné, a vígjátékot Marin Drzic drámaíró Skup (Fösvény) című, Plautus műve alapján íródott, a 16. században játszódó, sok archaikus horvát és olasz szót, szótár nélkül nehezen érthető kifejezést tartalmazó műve alapján, a drámát pedig lvo Vojnovic (1857-1929) ugyancsak dubrovniki (ragu- zai) költő és drámaíró Ekvinocij (Őszi vihar) című műve alapján tárgyalják. A tanulók az értekező irodalomról is tanulnak, annak fogalma, fejlődése, műfajai (az útleírás, tanulmány, esszé, cikk, kritika) és jellemzői is a tananyag részét képezik. A gimnázium I. osztályában az irodalomelméleti ismeretek után az irodalom- történet ismertetésével folytatódik a tanterv. A klasszikus irodalom fejezetben az emberi civilizáció alapvető művei kerülnek bemutatásra: a Biblia, a Talmud, a Korán, a Gilgames-ének, a Mahábharáta, a görög és római klasszikus irodalom. Ezek tárgyalásához a Bibliából, az Odüsszeából (az 1. a 19. és a 21. ének), Alkaiosz, Szapphó, Aiszkhülosz (A leláncolt Prométheusz), Szophoklész (Oidipusz), Euripidész {Elektra), Plautus, a római irodalomból Catullus, Vergilius, Ovidius, Horatius műveiből válogatott részletek alapján beszélnek. A középkori irodalom is az 1. osztályos anyaghoz tartozik. A világirodalom jelentős műveiből, említésük mellett (az angol Beowulf-eposz, a Minnesang, a trubadúr-költészet, a Roland-ének, a Kalevala, a Ni- belung-ének), szövegrészieteket is olvasnak. A régi horvát irodalomból a legrégibb írásos emlékek, történelmi és jogi szövegek, az egyházi és világi irodalom, a legendák és a misztériumjátékok tárgyalandók. A11. osztály irodalomoktatása a korai reneszánsz és a humanizmus jellemzőinek, műfajainak, főbb íróinak és műveiknek tárgyalásával kezdődik. A világirodalmat Dante, Petrarca, Boccaccio művei képviselik. A latin nyelvű horvát irodalmat Marko Marulic (1450-1524) reneszánsz költő eposza a Davidias és Juraj Sizgoric (1420-1509) egy elégiája szemlélteti. Janus Pannoniust is a latin nyelvű horvát költők közé sorolják. Elemzés tárgyát képezi a Siratóének anyjának, Borbálának halálára és az Arra, aki nem adja meg a kölcsönt című epigrammája. A kerettantervben szerepel Antun Vrancic vagyis Verancsics Antal (1504-1573) lter Buda Hadrianopolium című, Budától Konstatinápolyig vezetett útinaplója is. A következő tanegység tárgya az európai reneszánsz, annak jellemzői és műfajai, Cervantes Don Quijote-ját részletek alapján tárgyalják, Shakespeare-től pedig a Hamlet és a Szentivánéji álom szerepel a tantervben. Ezt követi a horvát nyelvű reneszánsz és központjainak Dubrovnik (Raguza), Split (Spalato), Hvar (Lissa), Sibenik 204
