Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 4. szám - Pósa Zoltán versei
Mindent lebénít a Zűrzavar és rontás Világégést hozó Egyetemes bomlás Tartsátok e földön Kóbor lelkeinket Mentsetek meg minket És a híveinket Különben elszárad Életünk fájának Utolsó hajtása Végső aranyága Nyári napforduló Amikor a naptűz arany orgiája A nyári ragyogás totális pompája Beborítja fénnyel a földi világot A megszületett nyár ránk küld bűvös álmot Előbb csúcsra emel, majd a völgybe ereszt Kiteljesedik, de máris csökkenni kezd Országának tere s abszolút ideje De még sziporkázik lángoló deleje Beteljesül a Nap és a Hold szerelme Frigyükből születik a föld fejedelme: Merlin a kozmikus csúcspontot világló. Halászkirály atyja, tótündér szerelme Éjjel és a nappal békét, köt virágot Forrást, tűzglóríát küld ránk a varázsló Földvárnak angyala, arkangyaltáltosa A teremtő erő világi harcosa Napfordulót hoz el az emberiségnek Vígságot gazdagnak, vigaszt a szegénynek A fény győzelmének ős-diadal tánca Után elkezdődik a sötét románca Egyre csak rövidül Napkirály sétája Aztán őszbe fordul az ég vörös pírja, a pokol felé száll. Minden angyal útja Véget ér a földön majd újra kezdődik Éj és nappal között lassan felőrlődik Az embernek minden jó és gonosz álma Álom és ébrenlét örök körforgása.... Újbuda, Gazdagrét, 2011. november 30-december 1 a tél első napján írtam 180