Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 4. szám - Kelemen Erzsébet: A szó megvonása

volt a fogyasztói társadalommal, mindez nagyon is ellenreakció volt ezzel az időszakkal szemben. (Godfrey, 1. m., 187-190.)

5 A készárunak Duchamp Fountain-ja a leghíresebb és leghírhedtebb példája. Az intervenció egyik megjelenítője pedig a hirdetőtábla projekt. (Felix Gonzalez-Torres amerikai művész hirdetőtáblaprojektjén például összegyűrt ágytakaróval egy üres franciaágy van lefényképezve, s ezt huszonnégy hirdetőtáblán mutatta be szerte New Yorkban. A járókelők számára sok mindent jelenthetett a projekt: szerelmet, távollétet stb. Viszont a szokatlanul intim kép jelentésének lényeges és döntő részévé vált a környezet, a kontextus, amelyben látható volt. Talán néhány járókelő felismerte, hogy ez Gon- zales-Torres műalkotása, s bizonyára úgy tippeltek, hogy „egy ilyen képen arról az ágyról van szó, amelyen ő osztozott szerelmesével, Ross-szal, aki nemrégiben halt meg AIDS-ben. De ez a sajátos személyes jelentés nem törvényszerű: a jelentése az, amit mi egyenként felfedezünk benne". Az én kiemelésem.]) A conceptual art harmadik formájára, a dokumentációra Joseph Kosuth One and Three Chairs művét említhetjük, a kaliforniai művésznek, Bruce Naumannak, a One Hundred Live and Die című műalkotása viszont már a szavakkal való ábrázolás példája. Nauman a művel arra ösztönzi a szemlélőt, hogy nyugtalanító, sértő szópárokat ismételjen. A szópárok neonban vannak megszerkesztve, egy olyan közvetítő közegben, amelyet bolti fényreklámoknál használunk. (Godfrey, /. m., 7,10.)

6 Uo., 10.

7 A konceptuális művészet a conceptual art magyar megfelelője. Viszont a conceptual art és a concept art valójában nem fedi egymást. Az előbbi „a művészettel, mint művészetfogalommal, fogalmi úton foglalkozik”, az utóbbi pedig olyan művészeti forma, amelynek egy meghatározott és kidolgozott rendszer szerint az alapanyagát a fogalmak adják (lásd L. Menyhért László, Képzőművészeti irányzatok a XX. század második felében, Urbis, Budapest, 2006, 57). A concept és a conceptual artnál egyaránt központi kérdés a „mi a művészet”. A concept art az ismeret oldaláról közelíti meg a művészet fogalmát (művészetfogalom = concept art), a conceptual art pedig a tevékenység oldaláról, azaz műveket készít, amelyekkel javaslatot tesz a kérdés megválaszolására, vagyis „az a művészet, amit csinálok”. S „mivel a kérdés fogalmi eredetű, a válasz is az ebben a kontextusban”, azaz a megszületett alkotás „fogalmi művészet”. Lásd Peternák Miklós, A konceptuális művészet hatása Magyarországon, www.c3.hu/collection/koncept/indexo.html

8 Tatai, I. m. (tézisek), 11. A projekt artot például Sebők Zoltán a konceptuális művészet szinonim fogalmának tartja. A projekt ugyanis leginkább a meg nem valósult tervet jelenti: mindegy, hogy elkészül-e a mű vagy sem. (Uo., 39.) Viszont később a megvalósulás is fontos lett: olyan művek láttak napvilágot, amelyeknél „a tökéletes kivitelezés is a »tartalom kifejezését«” szolgálta (Uo., 4).

9 Perneczky Géza, Intermédia-művészet az uborkafán, Élet és Irodalom 2008. május 16., 17.

10 Hajdú, 1. m.

11 Godfrey, 1. m., 345. A pólót az Agnes B francia ruházati társaság megbízásából az amerikai művész, Felix Gonzalez-Torres tervezte. Felvetődik azonban a kérdés, hogy ez a póló miért művészet és például a „Megadeath” vagy „Rolling Stones” feliratú miért nem? „Az nem lehetne művészet? Gonza- les-Torres pólója talán azért művészet, mert ő művész? Vagy nagyobb megfontoltsággal készült jelentése tekintetében? Vagy mert a lehetséges értelmezések nagyobbak és összetettebbek? Nincs egyértelmű válasz: nincs határozott vonal, ami elválasztja a művészi pólót a nem művészi pólótól” - mondja Godfrey (Uo., 345-346).

12 Egyes szerzők szerint viszont Magyarországon ebben az időszakban szigorú értelemben nem volt konceptuális művészet (lásd: Perneczky, Intermédia-művészet az uborkafán; Peternák Miklós, l. m.). Viszont jelen volt egy nagyarányú koncept-, azaz ötletművészet. Az ekkori viszonyok kedveztek az „underground"-működésnek is, a műtárgyak elanyagtalanítási folyamatának, a konceptuális művészet médiumainak, a rajzok, vázlatok, fotók, levelek terjedésének, s majd csak az 1980-as évektől válik újra fontossá a megvalósulás, a látható, tárgyi objektumok jelenléte (lásd Peternák, I. m.).

13 „Ez (a tanítás) a legfontosabb funkcióm. Tanárnak lenni a legnagyobb műalkotásom” - mondta Joseph Beuys, akinek számára a tanítás az eszmecseréről és az érvelésről szólt, nem pedig arról, hogy szakmai készségeket magyarázzon. (Godfrey, 1. m., 195.) A konceptuális művészet számára tehát fontos volt a tanítás: Erdély Miklós is foglalkozásokat tartott, csoportokat vezetett (Kreativitási gyakorlatok, Fafej, Indigo), a rendszerváltástól napjainkig pedig Bakos Gábor, Beke László, Jovánovics György, Károlyi Zsigmond, Maurer Dóra, Szentjóby Tamás, Peternák Miklós, Szegedy-Maszák Zoltán, Tolvaly Ernő tevékenysége jelentős (lásd Tatai Erzsébet, Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években, Praesens, Budapest, 2005, 60-61., 63. [a továbbiakban: kötet]).

14 Tatai, I. m. (kötet), 51.

154