Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 4. szám - Czakó Gábor: A Semmi Völgye a Rubikonon túlról
„A finnugor alapalak */?űcj ’vékony, hajlékony ág’ lehetett.” Ez utóbbit meg kell kérdőjelezni, mert míg az ún. hangtörvények ugyan erősen vitathatók, de mégis okokozatinak látszó levezetést adnak, a *ősszó jelentésének kikövetkeztetésére semmilyen támpont nem szolgál. A varsa és háló rögzítésére szolgáló, meg a csónaktaszajtó ’rúd’ igen távol áll a ’vékony, hajlékony ág’-tól. Most nézzünk egy másik igen népes gyök és szócsaládot! ZUG. A TESz. csak egy rokon nyelvet, ill. szót talált. „A szócsalád szug, zug alapszava ősi örökség az ugor korból. Vö. osztják sör/) ’sarok, zug’. Az ugor alapalak *sur¡3 lehetett.” Mondjuk rá: naná! Benkőék hozzáteszik, hogy a szeg ~ szög és szug ~ zug között „rokon jelentésük és részleges hangalaki egyezésük alapján népetimológiás kapcsolat alakult ki.” Tehát nem a közös gyök szabályos változása, hanem a magyar nép csacskasága miatt. Ezért ne is keressük a magyar szócsalád tagjait se idehaza, se a rokonnyelvekben. CzF. szerzői közül Czuczor Gergely a maga idejében a legnépszerűbb költők közé tartozott.'4 Talán innen eredhet, hogy igen gyakran idéz költőket és népdalokat. Ellentétben a TESz.-szel. „Minden szöget, minden zugot Úgy lel, miképen megszokott.” Arany János. (A Költő Hazája) Ikerítve: zig-zug, mint, szég-szug, v. szög-szug. Több öszvetett szóban jelent a maga nemében hitványát vagy rejtekben működőt, mint zugfirkász, zugiskola, zugnyomda.” Alig vitatható, hogy Arany János máig a magyar nyelv legmélyebb ismerői közé tartozik. Ady, József Attila, Krúdy, Weöres, Illyés és mások azóta sem szorították ki. Miért is tették volna? Nos, ha ő mondja, hogy a szög és a zug egyazon gyökszó változatai... SZEG, (i), (...) „Közönségesebb kiejtéssel nyílt e hallatszik benne, s ez által különbözik az ugyanazon betűkből álló szeg, szeg mellék- és főnevektől, i) Valamely szilárd testet vág, hasít. 2) Bizonyos állati tagokat ficamít, tör. Szárnyát szegni átv. am. erejét megbénítani. 3) A ruhának széleit mintegy megtörve behajtja, s összevarrja. Beszegni az üng alját, Még szélesb ért. valamely tért pártázattal kerít. A virágágyakat gyeppel beszegni. 4) Megszegni a törvényt, parancsot, esküt, szót. Minthogy alapfogalomban metszést, törést, csonkítást jelent, rokon hozzá szel, s általán azon sze sza gyökhangú szók, melyek metszésre, hasításra vonatkoznak, különösebben: szak, szakít stb.” A példaszók közt szerepel a szekerce, szakóca, melyek mind ék alakjuk révén alkalmasak vágásra, hasításra. Ilyen formájú tárgy a SZEG, (3) is, melyet szögnek és szegnek is mondunk. 1) hosz- szúkás, hegyes, pöcök- vagy ékféle szer, mely két vagy több testet összeköt, ha hegyes végénél fogva az illető testekbe szúrják, s azokban marad.” A magyar képi világszemlélet állandóan alkot átvitt értelmeket: „Gondjait szegre akasztja, szegről-végről rokona. 2) Összeszűkülő szoros tér, vagy kihegyesedő csúcsos lap: szug, zug, csúcs, csúcs, ék, hegy, sarok, csegely, (...) Ikerítve: zig-zug, mint, szég-szug, v. szög-szug. Több összetett szóban jelent a maga nemében hitványát vagy rejtekben működőt, mint zugfirkász, zugnyomda.” Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a szeg ~ szög ~ szug ~ zug család tagjainak hangzása és alapjelentése: ’ékszerű hegyes tárgy v. térrész’ megfeleltethető az osztják sörjo ’sarok, zug’ szóval. A különbség annyi, hogy elágazó jelentésű, népes magyar 113
