Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 4. szám - Dr. Kulin Sándor: Emlékeim a II. világháború idejéből

mert a keleti hadszíntérre kierőszakolt rosszul felszerelt második magyar hadsereg­nek nem biztosította a megígért felszerelést, ágyútöltelékként veszett oda több szá­zezer magyar halottként, sebesültként és hadifogolyként; ezért a németek ismételt sürgetésére sem volt hajlandó a németek rendelkezésére bocsátani az első magyar hadsereget, amelynek ekkorra már sokkal jobb felszerelést tudtunk biztosítani. A háború már a Kárpátok előterében folyt és ezzel a hadsereggel a haza védelmét kívánta biztosítani, nem pedig a német birodalmat. Hitler hisztérikus kirohanások között szemrehányásokkal illette, hogy szabotálja a végső győzelmet, védi a zsidó­kat, titkos csatornákon keresztül kapcsolatot keres az angolszászokkal (ami igaz is volt). Hitlert az is bőszítette, hogy míg a német birodalomban totális állam, totális diktatúra volt, nálunk működött a polgári demokrácia: parlamenttel, ellenzéki pár­tokkal, szociáldemokratákkal, akiknek sajtója is volt. Követelte a miniszterelnök azonnali leváltását és Sztójai Döme berlini nagykövetünk miniszterelnöki kineve­zését. Horthyt mélyen sértette ez a hangnem, kijelentette, hogy részéről befejezett­nek tekinti a tárgyalást és az azonnali hazautazás mellett döntött. Hitlerék ezt megakadályozták, kvázi fogolynak tekintették és közölték, hogy megszállják az or­szágot. A végső katasztrófát elkerülendő kikényszerítették a kormányzóból, mint legfelsőbb hadúrtól, hogy az értelmetlen ellenállástól a magyar fegyveres erők te­kintsenek el. A németek kidolgozott terv alapján 24 óra alatt megszállták az orszá­got, minden potenciális ellenfelet órákon belül letartóztattak (kitűnően kiépített besúgóhálózatuk volt), egyedül Bajcsy-Zsilinszky Endre kisgazda képviselő szállt fegyveresen szembe a letartóztatására érkezőknek, sikertelenül. A Horthyhoz hű 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom