Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 4. szám - Alexa Károly: Rónaszéki Linda kiállítása

világ szerelmi költészetének óriási részével (mint ahogy rokonították is), ezért ez a rokonság oly távoli és tág, hogy filológiailag nincs érvénye. Ami a 4/4/5-ös osztatú tizenhármast illeti, egyrészt nem áll rendelkezésünkre megbízható és teljes XVII. századi metrikai repertórium, hogy az alakzat elterjedtségét és a műfajokkal való összekapcsoltságát láthassuk, másrészt az alakzat attól függ, hogy éppen melyik és milyen Szól a kakas már... kezdetű énekből indulunk ki. Kodály Zoltán az 1912-ben általa készített gyűjtőlap tetejére fölírta a szótagszámsorozatot is: nála ez „5. 5. 8. 5.”, a Seemayer Vilmos által gyűjtött ének gyűjtőlapjának tetejére pedig: „5 ,5, 6,5,”. Természetesen mindkét szöveg kezdete Szól a kakas már, az 1912-es szövegben van madár is, lábbal-tollal (ez Orlovszky Géza számára kitüntetett elem): „Micsoda madár: - Zöld a lába, kék a tolla”. Az 1924-es szövegben pedig madár egyszerűen nincsen. Ami a harmadik érvet illeti, a szövegszerű azonosság csak annyi, hogy 1603- ban az éneklő a kertjében sétál fáradt sok gondval. 1920-ban béhág a kőkertjébe fáradt nagy gonddal. Szerintem a kert nem zöld erdő, az 1920-as moldvai szöveg fenti egyezésének az 1603-as szöveg szófordulatával semmi köze sincs a Szól a kakas már... állítólagos XVII. századi keletkezéséhez.

Menjünk tovább, a XVI11. századba! Már csak azért is, mert Ön, kedves Weöres Sándor, a Szól a kakas már... »mintaszövegét« másik két énekkel együtt a következő cím alá rendezte: „Ismeretlen szerzők XV111. század, V1RÁGÉNEKEK”. Nos, ami a virágének terminust illeti, bárhogyan fogjuk is fel és bármit is takarjon, a Szól a kakas már... műfaji besorolására alkalmatlan, mert védhetetlen. Annál érdekesebb viszont, amit Ön a keletkezés feltehető idejéről ír: „kuruc stílusú dal, de a korszak későbbi visszaálmodása. Tán ebből a nosztalgiából fakadt titokzatosan szomorú hangulata. XV111. század végi, vagy lehet, hogy XIX. századi. Első alkalommal a múlt század végén jegyezték le”,45 vagyis az 1800-as évek végén. Ehhez fűzi hozzá Kovács Sándor Iván a maga megjegyzéseit. Azt, hogy Stoll Béla nem tud az ének 1840 előtti lejegyzéséről, valamint azt, hogy Szilágyi-Windt László szerint „már a kuruckorban is ismerték, énekelték”, ami tévedés. „Szilágyi-Windt forrásokra nem hivatkozik, a szövegtörténet további tisztázó vizsgálatra vár.”46

Itt esik súlyosan a latba az, hogy mit tudunk válaszolni immáron nem Weöres Sándornak, hanem Kovács Sándor Ivánnak Alexa Károlyhoz intézett két kérdésére: „Te hol olvastad; tudsz-e nyomtatott előfordulásáról?” Akkor most összefoglalom az eddig elmondottakat: a Szól a kakas már... nem egyetlen ének, hanem énekek egy csoportja, ha úgy tetszik, halmaza, de rendezetlen halmaz. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a halmaz melyik eleméről, vagyis éppen melyik szövegről beszélünk. A kezdő felütés 1813-ból adatolható, kéziratos (ez a Pálóczi Horváth Ádám -» Móricz Zsigmond ág). Az erdőben sétáló és onnan hívogató madár éneke 1819-ben jelent meg nyomtatásban (ez a kezdete a Magyar Hírmondó -> John Bowring -> Erdélyi János ágnak, és számos XX. századi néprajzi gyűjtéssel összehangzik). A héber nyelvű betoldásokat tartalmazó és Domokos Pál Péter, valamint mások által is a XV11I. század utolsó harmadában keletkezett Szól a kakas már... első nyomtatott megjelenése 1903-ból való.

Jelenleg ennyi az ismeretem, kedves Weöres Sándor, az antológiájában szereplő énekről. Egy olyan énekről, amelynek minden egyes darabja (végig kerülni kívántam a változat és a variáns szavakat, mert ezek föltételeznek egy főszöveget, ami egyszerűen nincsen) részekből összerakottnak látszik: Synthetic Song ez, részekből össze35