Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3. szám - Balázs Géza: Weöres Sándor költészetének három pillére

s annyi koffer, cucc, szajré, kész csötörtök, érezze jól magát minden üdüllő, mert mit tehessek, ha illyen a kórszak.

Tudom én: hetfi, kedd, szerda, csötörtök, pétek, szombat, mind hajrá, hajt a kórszak, ezért köll a melósnak is üdüllő, csak jobban megnézné a beutálló, kit küld, mert a huligánt nem szeressük, az gondulja, csakis övé az ország

Mit parancsolgat, nincs már úri kórszak, bóravalót nem ad, nincs úri ország, a lármát, handabandát nem szeressük, pálinka-szerda, szerelem-csötörtök, ha égből pottyant is a beutálló, pihennék én is, nem csak az üdüllő.

Balhéznak és randáznak, nem szeressük, végre itt a váltás nap, a csötörtök, hát mint tatárjárás után az ország, úgy lenyargalva az egész üdüllő, új gruppá gyön, nem változott a kórszak, megint sáskákat küld a beutálló.

Kérem, nekem sosem jut beutálló, én nem lehetek két hétig üdüllő, pedig rám férne az alvási kórszak, majd diliházban, de azt nem szeressük, az idegeinken táncol az ország s gitározik, míg elvisz a csötörtök.

A vers címe Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című baljós ünne- pélyességű, rezignált hangvételű ciklusára emlékeztet. Ám itt egy tipikus kisember komikusnak ható panaszkodását halljuk. A szomorúság szatírába megy át. A második versszakban már föltűnnek a visszatérő (ismétléses) elemek: ugyanazok a rontott szavak a sorok végén: ország, szeressük, beutálló, csötörtök, üdüllő, kórszak. Visszatérnek, de nem azonos sorrendben. Ez a reneszánsz sestina műfaja. A sestina hat strófából, a strófák hat sorból állnak, a verssorokat nem rímek, hanem a különféle sorrendben ismétlődő rímszók tartják egyben. A panaszkodó kisember itt egy üdülőgondnok, (vice)házmester-ország tipikus figurája, kispolgár, de már a szocializmusban (hiszen a magatartásformák társadalmi változásokat vígan átélnek: „Bányából, gyárból idefut az ország”). A szótorzítások Weöres Sándor törekvése szerint egyfajta magyar cocney-t, Budapest-külvárosi nyelvjárást idéznek (utánoznak; vö. Kiss 1975.): a magán- és mássalhangzónyúlást: kórszak, ország, dogozó, üdüllő; a suksüközést (a felszólító forma használatát kijelentő módban): szeressük; a szótor90