Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3. szám - Zalán Tibor: Papírváros-foszlányok

most döbbent rá, hogy napok óta szemezik egy ismeretlen férfival, akitől valószí­nűleg nem akar semmit, de mégis, nézi és bámulja slendrián könnyedségét, amivel él, és ahogyan él, és az alatt a pár pillanat alatt, amíg asztalukig elért az idegen, az is eszébe jutott, hogy fel kellett volna tűnjék neki, hogy soha nem látta napközben ezt az illetőt a szálloda strandrészén a parton, csak étkezésekkor bukkant elő, vajon miért nem jár strandra az, aki üdül, villant át benne, mit csinálhat napközben, de nem volt ideje válaszolni, mert a férfi már az asztaluknál állt, és egyenesen az apjá­hoz fordult szabad felkérnem egy táncra a lányát, uram kérdezte csöndes mosollyal a szája körül feltételezem, hogy a fiatal hölgy a lánya és az apja két dolgon kellett, hogy meglepődjék. Egyrészt, hogy olyan helyen kéri fel táncra a lányát egy idegen valaki, ahol nincs zene, a másik, hogy ez a henye meg­jelenésű fickó ilyen illemtudóan tőle kérdezi meg, hogy elviheti-e táncba a lányát, ettől természetesen nem csak zavarba jött, de apai ösztöneitől vezéreltetve, előbbin fel is háborodott nem zavarja, hogy nincs zene kérdezte, nem titkolt ellenségességgel a hangjában de van, van zene, uram válaszolta az idegen, immár mosolyogva csak ön nem hallja, de ha a kisasszony elkezdi velem a táncot, ő hallani fogja ezen pedig ő lepődött meg, valaki kisasszonynak szólítja a huszonegyedik század ele­jén, az arcába bámult, de a gúny vagy irónia nyomát sem fedezte fel a vonásaiban hát hebegett az apa ha a lányom úgy gondolja, hogy táncol magával zene nélkül, akkor nekem nincs el­lenvetésem, bár nem szeretném, ha mások előtt nevetségessé tenne bennünket ellenkezőleg válaszolta a férfi egyáltalán nem áll szándékomban nevetségessé tenni önöket, szándékom komoly és megmásíthatatlan és az apa ismét meghökkent ezen a talányos mondaton, amelyre neki válaszolnia kellett, vagy illett nem tudom, miféle szándékról beszél mondta fakó hangon, és érezte, hogy hamisan szól ez a hang, mert azt kellett volna mondania, hogy hess a picsába, te tolakodó állat, vagy valami ilyesmit, e helyett a szándékai felől érdeklődik udvariasan az a szándékom, hogy a lányuk belém szeressen kezdte el az apának magyarázni, a zavar legcsekélyebb jele nélkül ami nyilván meglepheti önöket, de én már napok óta nézem ezt a fiatal hölgyet, és arra gondoltam, milyen lehet annak, akit egy ilyen kedves és szép és fiatal és tar­tózkodó lány szeret, és akár akartam, akár nem, tehát öntudatlanul, beleéltem magam abba, hogy engem is szerethetne, és amikor ez elhatolt a tudatomig, és itt magyarázom meg tolakodásom okát, és bizonyítom azt, hogy nem vagyok teljesen megőrülve, akkor arra gondoltam, hogy ha elszalasztom az alkalmat az ismerke­désre, akkor soha az életben nem fogom viszontlátni ezt a lányt 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom