Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1. szám - H. Hadabás Ildikó versei

H. HADABÁS ILDIKÓ

Idő-emléktábla az iharkúti ásatásnál

Nincs, nics olyan, hogy 85 millió év,

s azóta ott fekszik csendesen

Iharkúton a mesebeli állat,

vagy Ötzi az elcsendesült vadász a jég alatt!

s azóta, hány perc volt-nincs az élet,

és - Istenem - tengernyi lét-halál!

Elképzelhetetlen a föld alá kövül idő, a végtelen mozdulatlanság jégben és iszapban már csak abba is beleborzong az ének, hogy ezer esztendő annyi, mint... mert a zsoltáros megfoghatóságában is már-már elveszünk.

Ez az az irdatlan messzeség lezárja a lélek kapuit átélhetetlenségével, s félek, hogy az én láthatatlanságom porszemnyi súlyát hogy is méri meg majdan Valaki, s benne a dédapákat a dédanyák kalap árnyába rejtett mosolyát? lharoskút, óh mennyire szerettem, hogy a fák ott magasra nőttek, s köztük a napfény csak szürke volt, miközben az avar száraz illata megremegtetett a kesernyés gombák szagával - akkor még nem ismertem a lét döbbenetét, amelyen álltam, s amely számokban nevesült azóta, s amely talán nem is igaz, mert csak a papír őrzihet ennyi mélységet, amelyben a lélek emlékezete pillangók életénél is szárnytalanabbul elmerül. De jó, hogy minden óra másodpercek töredékével üti a megszületést 44