Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 2. szám - A Vers világa rajzpályázat képeiből - Réczei Tamás: Hangyabolydulás
141 minden esetben meg fog tartani Krisztus mellett az úton, ahová a szentlélek vezet el. KOMOR: Az ilyen természetfölötti motivációk megsokszorozzák az ember erejét. Ezt tanították még nekünk is. FÉNYES: Persze, ön is a Szabadság-hegyi Dzerzsinszkij akadémia gyorstalpalósa. KOMOR: Nyomozott utánam? FÉNYES: Tudja, mi volt abban az épületben, mielőtt lerohanta az ÁVH? Az Isteni Szeretet Leányai rendje! Egy volt apácazárdában képezték az egyház ellen magukat. KOMOR: A történelem óriáslánctalpa. Mi a szándéka velem? Előre mondom, a feljelentés: hiábavaló. FÉNYES: Értettem, uram. Még mindig félnek az ilyenektől. KOMOR: Inkább bizonytalanok. FÉNYES: Pedig lehetne színről-színre is tisztán látni. Úgy nem maradnának a homályosban. KOMOR: Senki sem tudhatja pontosan, melyikünk, mit őrizhet a bespájzolt lekvárok alatt. 1989-ben zsákszámnyi iratot zúztak be a Belügyminisztérium 111-as főcsoportjánál. Ám, hogy egynéhány nem maradt-e ki a darából, s most illetéktelen, vagy inkább nagyon is illetékes kezekben állomásoznak ideiglenesen, várva a napvilágot, nincs rá fedező biztosíték! FÉNYES: Bombabiztos helyen vannak? Csak vicceltem. KOMOR: Nem voltak eléggé óvatosak, nővérem. Mi többet mondhatnék még? Gondolom, az Állambiztonsági Levéltárban már minden személyes anyagát kikérte. Bár nem értem, ide, hogyan jutott el! Nem volt kitakarva a nevem? (szünet) Annál én sem vagyok okosabb. Azok a betűk történethűek! FÉNYES: És objektívek. KOMOR: Mit nem hisz? Hát mindenükről pontos jelentés készült, még azt is kiolvastam, mikor menstruálnak! Elnézést. Nem leszünk egymásra jó hatással. Nem tudnám újraéleszteni. FÉNYES: Kiabál. KOMOR: Bocsánat. Elfelejtett bejelentkezni. Semmi sincsen itthon. Minden jót! (szünet) Zavarja, ha rágyújtanék? FÉNYES: Mondtam, hogy hozhatja a pisztolyát, (szünet) Dohányzik? KOMOR: Évek óta nem. FÉNYES: Én sem tudok újraéleszteni. Sosem dolgoztam kórházban, pedig ezt üzenték oszlatásunkkor a pártból, mint direktíva. Földmérőként bírtam elhelyezkedni, építészmérnöki diplomával. Mért mondom ezt magának, mikor úgyis tudja? KOMOR: Nem emlékszem ilyen részletességgel. FÉNYES: Rám hányán figyeltek? KOMOR: Maguk rendiek, mint a hangyák, úgy szaporodtak, kiirthatatlan. FÉNYES: „Hangyák!” Ezt már hallottam a Gyorskocsi utcában! Szemléltető példa a Dzerzsinszkijes tankönyvükből? Az egyházak képviselői, - hát persze, a klepetus is sötét! - mint a hangyák, ellepik a szocialista társadalmat, és klerikális csápjaikkal még a föld alól is szorgosan aláássák annak vasbeton dúcait. KOMOR: Igen, a föld alatti egyház! FÉNYES: Mert maguk oda küldték!
