Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 2. szám - Merklin Tímea: Villám fénye gyöngyvirág illatával
Nemes bosszú Hogy került Chernél Evelin, a főhős menyasszonya Weöres Sándor A kétfejű fenevad című művébe? - erről beszélgettünk a tömördi kastélyban Balogh Zsuzsa keramikussal. Tömördön két kastély van és egy kúria, ami a Cherneleké volt. Ez a családnak nem az ismertebb ága, nem Chernél István kőszegi ornitológusé, hanem Chernél Györgyé és Antalé. Az egyik leszármazott, Chernél Eszter itt élt Tömördön, abban a kastélyban, amelyet rendbe hozott egy olasz (ez volt Chernél Antalé), a másikban lakik Balogh Zsuzsa keramikus a férjével. Ezt építtette Chernél György császári és királyi kamarás, országgyűlési képviselő, több megye táblabírája. A kúriából szép faluházat alakítottak ki. Balogh Zsuzsáék lakhelyén kronosztikont látunk a homlokzaton, vagyis a latin szövegből összeolvasható nagy betűk kiadják az évszámot: 1809. Ekkor épült a kastély, Chernél György ekkor kötött házasságot egy Zmeskál Teréz nevű hölggyel. A két család címere is jól kivehető a bejárat fölött. A férj úgy gondolta, emléket állít a szintén abban az évben (1809-ben) Győrnél megesett napóleoni csatának is, ahova ő maga is elment karddal, hogy megvívjon a franciákkal. A frenetikus győzelem miatt örökítették meg a sikert az ifjú pár otthonán. A homlokzat felirata: „A franciákkal a béke megköttetvén azok elvonultak a Rábától és a Dunától.” Chernél Eszter itt élt a másik kastélyban Tömördön, amíg az 1950-es évek elején ki nem telepítették. Megtudta, hogy mi szeretnénk rendbe hozni ezt a kastélyt Tömördön, ezért keresett meg Budapesten. Megadta annak a címét, aki előttünk itt lakott, egy bizonyos Lukács nevű földbirtokosét, akinek a lánya, Klári szintén Budapesten lakott. Megismerkedtünk. Valamelyik színház tűzte épp a műsorára Weöres A kétfejű fenevad című művét, amikor Chernél Eszter méltatlankodott, és mélyen bosszantotta, hogy egyszer sem mondják ki a műben szereplő Chernél Evelin nevét. Vagy szándékosan - tételezte föl -, vagy mert nem tudják, hogyan kell kiejteni. Mint a „hölgyről” beszéltek róla, pedig nem igazán ezt a minőséget jelenítette meg - meséli Balogh Zsuzsa. - Chernél Eszter úgy vélte, sikerült Sanyikának bosszút állnia, mert már ki sem mondják a Chernél nevet. Történt ugyanis, hogy valamelyik Chernél segítette Weöres Sándort a középiskolai tanulmányaiban. Régen úgy volt, hogy a jómódú földbirtokosok szárnyaik alá vették a szegényebb sorsú, de tehetséges gyerekeket, hogy támogassák őket. De a támogatásért cserébe tanulni kellett, és jó eredményeket felmutatni. Fizették a kosztját, bentlakását, tankönyveit, de Sa- nyika nem teljesített, ezért a Chernelek megszüntették a támogatást. Chernél Esztertől tudom, hogy Weöres azt mondta erről: „Megbánják még ezt a Chernelek!” És valóra váltotta a bosszúját, mert a műben Chernél Evelin egy kétséges személy. De nemes bosszú ez, mert ha a műben szereplő Chernel-figura nem is vet jó fényt a családra, a nevet megörökíti. Balogh Zsuzsa arról is beszél, mint találták meg a tömördi kastély padlásán a régi nemesi család maradék iratait, s mint tűnt el a többi. A Chernelek az 1200-as évektől eredően nemesek voltak, egy sor kiváló személyiséget adtak az országnak, sok állami pozíciót betöltötték, házasságaik révén más nemesi családokkal, például a Festetichekkel is összeszövődött a sorsuk. Krúdy is írt róluk, liberálisok voltak. A 93
