Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1. szám - Mohácsi János: Határ Győző prózapoétikájáról

mindenek fölött a főhős belső, értelmi, szellemi világát, fejlődését állítja a mű kö­zéppontjába. Apja és anyja a császári családon belüli vérengzések áldozatává vált. Noha életben maradt, mégis ő maga is életveszélyes helyzetben van, „létszámfeletti” a császári családban. Ebből kifolyólag a főhős regényben bemutatott életszegmense a rettegés, a rejtőzködés és a tanulás jegyében zajlik. Nem úgy retteg és rejtőzködik, mint a Gulág rabjai, akik igyekeznek a rabtömegben láthatatlanná válni, lulianosz- nak származásánál fogva jár az előkelő lakóhely, és az ellátás, viszont fiatalabb Gal- lusnál, bátyjánál, így kevésbé érdekes az uralkodó szempontjából. Aranykalitkában volt rab. lulianosz nem a pillanatnak, az élvezetek hajszolásának adja át magát, mint Gallus bátyja. Más életstratégiát követ. Dolgozik, edzi testét és szellemét, tanul, fo­lyamatosan követi és elemzi a körülötte lévő változásokat. A szerző három nagy száműzetési stádiumon, a macellumi, a konstantinápolyi és a nikomedeiai perióduson űzi keresztül főhősét. Az első stádium leválasztja gyer­mekkora hellén világáról és az ariánus tanokat oktatók kezére adja. Egyik mentora révén azonban hozzájut a tiltott iratokhoz is. Itt kapja az első retorikai leckéket, és a galileus anakoréta magatartásmintáját sajátíthatja el. A Konstantinápolyban el­töltött rövid fél év alatt sem felejtheti, hogy fogoly, de megnyílik számára a világ: a császár könyvtára, előadócsarnokai, művészeti alkotásait csodálhatja, lulianosz sze­mén át ismerhetjük meg a császári udvar szövevényes vegykonyháját, amiben készül a hatalom. Itt tanulhat meg nagyobb dimenziókban gondolkodni. Barátot szerez és a városban járva felfigyelnek rá az emberek, népszerűvé válik. A hatalom ezt már nem tolerálhatja. Rövid úton internálják Nikomedeiába. Itt jut el azokhoz a belátá­sokhoz, amelyek miatt véglegesen elfordul a galileus hittől és a hellén hitbe helyezi bizalmát. Barátja révén jut hozzá a korszak nagy, de számára tiltott, rétorának, fi­lozófusának tartott, Libaniosz előadásaihoz, valamint barátja elbeszéléséből ismeri meg Szozipátrát, a kaldeus papnőt. A regény aktuális archetipikus15 anyaképével való ismeretsége életveszélybe sodorja. Csak a Macellumban tanult szellemi önfe­gyelmi gyakorlatainak felidézése révén sikerül rajongásos alkatából eredő szélsősé­ges galileus ellenességét, és az őt ellenőrizni kirendelt személyekkel szembeni undorát visszaszorítani, lulianosz alakjában Határ élettapasztalatait sűríti: „az egész élet - roppant lecke a megalkuvásból”.16 Azaz, ha lulianosz túl akar élni, figyelembe kell vennie életének kontextusát, és ahhoz alkalmazkodnia kell, akkor is, ha az kedve ellen való. lulianoszról sok mindent megtudunk. Külsejéről, életkörülményeiről, az őt körülvevő szereplőkről, azok hozzá való viszonyáról, gondolatairól, elmélkedé­seiről, mégsem egy hús-vér ember marad meg az olvasóban, hanem a szellemi atti­tűdje, problémafelvetései, azok megoldási kísérletei. Még lulianosz engedélyezett cselekedetei is a problémák tematizálását készítik elő. Könyvtárak tekercseit kutatja, gyűjti, másoltatja. Beszélgetései sem személyesek, hanem főleg elméleti kérdések körül forognak. lulianosz keresi az igazságát, személye megalkotásában minden ennek van alárendelve. Sömjén Simon megalkuvásával szemben lulianosz megalkuvása más alapokon nyugszik. Adódik ez kettejük különböző társadalmi pozíciójából is. Simon a társa­dalom alsó-középső határáról indul, addig lulianosz exponált helyen, a csúcs köze­lében él. Simon a túlélésen felül karriere egyengetésén dolgozik, és nem foglalkozik azzal, hogy milyen ideológia áll a háttérben, „teszi a dolgát” kiszolgálja az épp ak­tuális hatalmat. Nem engedheti meg magának azt, hogy gondolkozzon, lulianosz 218

Next

/
Oldalképek
Tartalom