Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 12. szám - Alexa Károly: Szövegek vendégségben… I.
többnyire csoportosan - ez is korjellemző szerkesztési szokás) felbukkanó verses prózai dolgozatszerzők közül mondhatni senkinek nem jelölt ki a sors (a tehetség) emlékezetes pályát. A második szakasz két végpontját pontosan kijelölhetjük: ez 1969 és az 1977/1. szám. Ekkor lesz a lapból folyóirat, és ennek a végpontján kap az Életünk egy olyan főszerkesztőt, aki országos érdekűvé fogja majd emelni ezt a lokális intézményt. Az 1969-es változást a szerkesztői közlemény így jelenti be: az Életünk „táj-jellegű antológiából folyóirattá léphet elő”. Magam is tanúja voltam annak, ahogy nem sok évvel utóbb a Mozgó Világ is átment ezen a változáson - antológia, kéthavi lap, havi folyóirat s pontosan emlékszem, hogy miként nőtt meg a szerkesztőségi munka lehetősége és mozgástere, s nem csak, sőt nem is elsősorban a terjedelmi gyarapodás következtében. A rendszeresség, a folyamatosság, azaz a tervezhetőség, tehát a távlatosság itt a döntő. (Az Életünk ekkortól jelenik meg - máig - 96 oldalon, s érdekes apróság az is, hogy a váltás következtében 1969- ben két lapszámot jelöltek 1-essel.) Ebben az évben bukkan fel Gazdag Erzsi neve és - legalábbis számomra - megmagyarázhatatlanul az Ady-menyasszony Dénes Zsófiáé, aki évtizedekre a lap munkatársa lesz. Figyelmet kelthetett 1969-ben Vár- konyi Nándor Szabó Dezső-dolgozata. Új rovatok jelennek meg, sokat írnak a „szülőföldről” és még többet a képzőművészetről (a Fábián László-féle szakasznak az ezredfordulón tehát volt mihez kapcsolódnia), 1976-ban szerepel pl. először a lapban Schrammel Imre, aki a minap ajándékozta Kőszegnek remekmívű kerámiáit, és 1973-ban itt közli Mészöly Miklós írását Bálint Endréről, aminek alighanem megvolt a maga politikai pikantériája és egyben előzménye az Életünk ama későbbi vállalásának, hogy folytatásokban publikálja a festő felettébb izgalmas önéletrajzi jegyzeteit. A továbbiakra gondolva, arra is érdemes emlékeztetni, hogy Mészöly ekkortól, a hetvenes évek első felétől - Pontos történetek, Alakulások, Film - kezd mesterré válni a fiatalabb generációk, tehát azok számára, akik mind fontosabb szellemi meghatározói lesznek az irodalmi életnek. Az Életünk megújulásának is. Egyre gazdagodik, mondhatni országos „hálózatot” alkot a szerzőgárda: Simonyi Imre és Bereményi Géza, Tatay Sándor és Pék Pál, Bertók László és Kalász Márton, Takács Imre és Bárdosi Németh János - mindnyájan más és más tájak küldöttei és más és más generációk képviselői. Az irodalomtörténeti anyagok mind erőteljesebben rajzolják ki a szerkesztőség „pannon” elkötelezettségét (Berzsenyi, Weöres, Várkonyi, Kisfaludy Sándor, Békássy Ferenc, Simon István stb.) - tehát az utóbbi évek idevágó szövegei is felmutathatnak laptörténeti előzményeket. Magánmegjegyzésként írom, hogy 1971-ben jelenik meg az első darabja Weöres Psychéjének az Életünkben, amiként más korabeli folyóiratokban is, s jómagam is máig őrzöm a mesternek azokat a Psyché-kéziratait, amikhez budapesti szer6
