Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 11. szám - Merklin Tímea: Összerezdülések

volt dolgokat... Egy pillanatra jöttél közel hozzám, meg akartalak érinteni... Ha szerettelek, márpedig úgy volt, hogy nem tudtam értésedre adni?... Szenvedek a hiányodtól. Ha itt volnál, kapkodnék a kezed után.”22 Ugyanez a levélíró egy második levelében már arra reagál, hogy Gazdag Erzsi megmutatta a levélíró verseit Weöres Sándornak. „Hogy lehet az egeret összeereszteni az elefánttal! Weöres véleményére én soha nem voltam kíváncsi - írja -, mert vagy udvariasan elnéző, tehát semmitmondó, vagy ha a maga képességeivel méri, nagyon is lesújtó... Mindig megbízhatóbb számomra egy jó szemű szerkesztő, aki az átlaghoz mérten mond ítéletet.” És a meglepő zárás: „Ugye, adsz egy kis derűt a magad hatalmas tartalékaiból? Szeretlek.”23

Csak egy rezzenésnyi jel az is, hogy bekerült Az utolsó szó jogán című kötetbe az 1942-es, hajdan Weöres Sándornak küldött Mondom neked: légy boldog kezdetű Gazdag Erzsi-vers is, az utolsó versszakban ezzel a változtatással:

(az „Érdemes itt még élni / és mindabban remélni, / mi eljöhet talán.” helyett):

„Érdemes - mondom - élni S félelmeket cserélni Börtönünk udvarán.”

Gazdag Erzsi 75 éves korában hagyta el a test börtönét, 1987. február 9-én hunyt el. „Üzenetében a lelki tisztaság, az egyszerűség, a természet dicsérete, és az ’Édes’-hez való ragaszkodás. Az édes, persze behelyettesíthető az olvasó szándéka szerint sokféleképp...” - fogalmazott Pallósiné dr. Toldi Márta egy emlékbeszédében24, mikor felidézte „sablonoktól mentes, kötöttségeket nehezen tűrő „gazdagerzsis” személyiségét”. Ezt a személyiséget láttatják árnyaltabban a költőnő utolsó kötetben összegyűjtött felnőttversei, amelyek a „nagy” költészet dimenzióiban messze nem olyan helyet foglalnak el, mint amilyen erős hatással képes volt lenni Gazdag Erzsi a gyermekvers birodalmában, de vallomásos jellegüknél fogva kiegészítik a róla kialakított nagyon markáns képet. A gyermekversíróét, akinek költészetével az 1940-es évek óta felnövekvő generációk emberpalánta korukban ismerkednek. Ma már dédmamák lehetnek, akik először találkozhattak verseivel, és a Kodály Zoltán megzenésítései nyomán dalokká lett költeményeivel.

A szombathelyi Gazdag Erzsi Óvodában - kérésre - összeszámolták, hogy hány Gazdag Erzsi költemény szerepel az óvónők által manapság használatos könyvekben: 12 kötetből 111 versét tudták kigyűjteni, amelyeken kívül még tanítanak verseket a gyerekeknek az összes Gazdag Erzsi verseskötetből is. Kevés költő mondhatja el magáról, hogy ilyen sok verse forog közszájon - még ha ez az aprónép szája is -, Vas megye pedig kiváltképp büszke lehet, hiszen két olyan a gyermekvilágban is otthonos költőt adott az Magyarországnak, mint Gazdag Erzsi és Weöres Sándor.

14